A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 2. szám - Az uj sommás eljárás a gyakorlatban

6 A JOG Alperes köteles a válólevelet felperesnek ezen ítélet jogerőre emel- i kedése után 15 nap alatt a rabbinatus közbenjöttével kiadni, a felperes azt elfogadni, ami, ha meg nem történnék, a jelen itélet szolgál a felek közötti házassági kötelék felbontásának törvényszerű bizonyítékául stb. A debreceni kir. ítélőtábla (1895. okt. 30. 4456. sz. a.) a kir. törvényszék Ítéletével a házassági kötelék felbontását és az ujabb házasságra való lépés megengedését tárgyazó hivatalból megvizsgált része helybenhagyatik, a válólevél kiadására és annak elfogadására vonatkozó rendelkezés elhagyásával és azzal a kiegészítéssel, hogy a peres felek között az e. f. bíróság ítéletében megjelölt helyen és időben, valamint az ott említett mód szerint létre jött házasság szándékosan és jogos ok nélkül történt elhagyás miatt bontatik fel, továbbá azzal a helyesbítéssel, hogy a házasság felbontásáról, a megfelelő anyakönyvi feljegyzés végett, a jogerős itélet közlésével az illető anyakönyvvezető rendeltetik értesíttetni. Indokok: az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. §-ának b) pontja szerint a házasság felbontását kérheti az a házasfél, a kit házastársa szándékosan és jogos ok nélkül elhagyott, ha a házassági életközösséget megbontó házasfél, kinek taztózkodási helye legalább J egy év óta ismeretlen, az életközösségnek egy év alatt leendő visszaállítására birói hirdetmény utján felhivatott és e felhívásnak igazolatlanul eleget nem tett. A per adataiból kitűnik az, hogy alperes tartózkodási helye egy év óta ismeretlen és hogy az életközösségnek a visszaállítására, még az ismeretlen helyre távozás előtt, az 1890. évi aug. 30-án megtartott békéltetés alkalmával felhivatott és azóta több mint egy év lefolyása után e felhivásnak a birói hirdetmény közzététele dacára igazolatlanul eleget nem tett. Az elsőfokú biróság tehát a házasságot az itt felhozott indokoknál fogva helyesen bontotta fel. Tekintve azonban, hogy az idézett törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint az izraeliták válóperében a házasság felbontása esetében az alperes a válólevél kiadására és a felperes annak elfogadására köteleztessék és az itélet rendelkező részében a házasság felbontásának indoka megjelölendő, minthogy továbbá az 1894. évi XXXIII. t.-c. 67. §-a szerint a házasság felbontását tárgyazó itélet anyakönyvi feljegyzés végett nem a rabinatussal, hanem az anyakönyvvezetevel közlendő, az ítéletnek vonatkozó részét elhagyni stb. kellett. A jószágigazgató, ebbeli hatásköréből kifolyóan, különleges meghatalmazás nélkül is jogosított arra, hogy az általa igazgatott gazdaság rendes vitelére szükséges árukat a tulajdonos terhére megrendelje és közvetlenül átvegye. (A magyar kir. Curia 1895. dec. 13. 7853. sz.) A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával, az elsóbiróság ítélete hagyatik helyben. Valamely hátralékos vételárat illetőleg a törvényes vélelem az, hogy kamat jár, ha az ellenkező ki nem köttetett. ( A m. kir. Curia 1895. nov. 29. 7,342. sz. a.) A bérbeadó törvényes zálogjoga kiterjed a kibérelt helyiségekben levő mindennemű ingóságokra, tehát a kibérelt üzleti helyiségben talált készpénzre is, mert a pénzösszeg is ingóság. A m. kir. Curia 1895. okt. 11. 7,844. sz. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Temetkezési egyletek is kötelesek 100,000 frtnyi biztositéki alapot kimutatni, mert ők magukat valamely személy élettartamától függőleg ellenérték kikötése mellett fizetésre kötelezik s igy életbizt. ügyleteket kötnek és az a körülmény, hogy az egylet nem pénzben fizet, hanem a biztosított összegnek megfelelő temetkezést természetben teljesiti, a jogügylet milyenségét meg nem változtatja. A nagyváradi kir. tábla: a «Szent Margit» jótékonysági egyesület részvénytársulat cégbejegyzési ügyében végzett : az első biróság végzését helybenhagyja. Mert : a felfolyamodó részvénytársaság üzletének egyik ágát képezi az alapszabályok 5. a. pontja szerint : «Bizonyos meghatározott idő alatt, esetleg az elhalálozás napjáig fizetendő tagsági járulékok ellenében legalább 100 és legfeljebb 100 korona érték erejéig temetkezésekre szóló szerződések kötése, bármely korú és bármely egészségi állapotban levő személyekkel, valláskülönbség nélkül». Minthogy pedig oly ügylet, mely által valaki ellenérték kikötése mellett, valamely személy élettartamától függőleg magát fizetésre kötelezi, az 18~5. XXXVII. t.-c. 498. §. értelmében életbiztosítási ügyletnek tekintendő : minthogy az a körülmény, hogy a biztosítási összegnek megfelelő temetkezési felfolyamodó részvénytársaság természetben köteles teljesíteni, egymagában véve a jogügylet minemüségét meg nem változtatja, mert a biztosító e kötelezettségében benne foglaltatik az érték s helyettesítve van a biztosított összeg s igy a természetben való teljesítés kötelezése a jogügylet minőségének a meghatározásánál közömbös ; végül minthogy a K. T. 453. §. értelmében minden biztosítási vállalat kivétel nélkül köteles a cégjegyzésre illetékes kir. törvényszéknél a biztosítási ügylet minden ágára nézve, melylyel foglalkozni szándékozik, külön-külön 100,000 frtnyi tényleg befizetett biztosítási alapot kimutatni ; tehát helyesen határozott az első biróság akkor, midőn a kérdéses biztosítási ügylet ágára nézve a törvényben előirt biztosítási alap hiánya miatt a vállalatnak az első bejegyzés alkalmával a) pont alatt bejegyzett tárgyát, a kereskedelmi cégjegyzések kihirdetésére felügyelő ministeri biztos előterjesztésére hivatalból törölte (1895. évi július 11. 2270. sz. a.) A m. kir. Curia: A felfolyamodás visszautasittatik, mert az alsófoku bíróságok határozatai egybehangzók ; s mert a perenkivüli eljárásban hozott két egybehangzó határozat ellen a kereskedelmi ügyekben követendő peres és perenkivüli eljárás szabályozása tárgyában 3,269/81. sz. a. kibocsátott igazságügyministeri rendelet 53. §. h) pontja értelmében további folyamodásnak helye nem lévén : azt a felfolyamodást az idézett §. utolsó előtti pontjában foglalt határozott utasításhoz képest már az elsőbiróság hivatalból tartozott volna visszautasítani. Í1895. november 5. 1,526. sz.) Való ugyan, hogy a részvénytársaságok közgyűléseire vonatkozó és a keresk. törv. 180. §-a értelmében az illetékes törvényszékhez bemutatandó jegyzökönyveket a törvényszék mint kereskedelmi biróság a keresk. törvényen alapuló felügyeleti jogánál fogva, hivatalból megvizsgálni tartozik abban az irányban, vájjon a közgyűlés alapszabályszerüleg hivatott-e össze és hogy nem forog-e fenn a keresk. törv. I. része 10. cime 7. fejezete szerint büntetendő cselekvény vagy mulasztás; de ez a felügyeleti jog a törvény alapján nem terjeszthető ki annyira, hogy hivatalból vizsgálat tárgyává tétessék az is, vájjon a közgyűlésnek egyes érdemleges határozatai megfelelnek-e az alapszabá1 lyoknak. Az a kérdés, hogy a részvénytársaság közgyűlésének határozatai megfelelnek-e az alapszabályoknak, hivatalból peren kivüli uton vizsgálat tárgyává nem tehető. A budapesti kir. ítélőtábla: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzésének nem neheztelt részeit érintetlenül hagyja; neheztelt azt a részét pedig, mely szerint az 1895. évi márc. 17-iki közgyűlésnek ama határozatait, melyekkel a tiszta jövedelem 3,000 frtnyi részének a tartalékalap gyarapítására és 330 frt 28 krnyi részének jutalmazások és jótékony célokra fordítása rendeltetett, továbbá az igazgató részére évi rendes fizetés állapíttatott meg, az elsőbiróság megsemmisítette és az igazgatóságot ezekre a tárgykara nézve uj közgyűlés tartására utasította, megváltoztatja, az emiitett J közgyűlési határozatokat megsemmisítendőnek nem találja és azokat tudomásul veszi. Indokok: Való ugyan, hogy a részvénytársaságok közgyűléseire vonatkozó és a keresk. törv. 180. §-a értelmében az illetékes törvényszékhez bemutatandó jegyzőkönyveket a törvényszék mint kereskedelmi biróság a keresk. törvényen aiapuló felügyeleti jogánál fogva hivatalból megvizsgálni tartozik abban az irányban, vájjon a közgyűlés alapszabályszerüleg hivatott-e össze és hogy nem forog-e fenn a keresk. törv. I. része 10. cime 7. fejezete szerint büntetendő cselekvény vagy mulasztás; de ez a felügyeleti jog a törvény alapján nem terjeszthető ki annyira, hogy hivatalból vizsgálat tárgyává tétessék az is, vájjon a közgyűlésnek egyes érdemleges határozatai megfelelnek-e az alapszabályoknak ? mert a k. t. 174. §-a a törvénynyel vagy az alapszabályokkal ellenkező közgyűlési határozatok megtámadására minden egyes részvényesnek kereseti jogot ad; a mennyiben tehát ezt a jogot senki igénybe nem veszi és a törvényben előirt peres eljárás mellőzésével, az alapszabályszerüleg egybehívott és megtartott közgyűlésnek a törvénynyel nyilván nem ellenkező és annak büntető határozmányaiba nem ütköző határozatai meg nem semmisithetők. Minthogy ezek szerint az a kérdés, hogy az ipolysági takarékpénztár 1895. márezius 17-iki közgyűlésének jelen végzés rendelkező részében felsorolt határozatai megfelelnek-e az alapszabályoknak, hivatalból és jelen perenkivüli uton vizsgálat tárgyává nem tehető; minthogy az emiitett közgyűlés alapszabályszerüleg hivatott össze, sőt annak tárgysorozatába is a tiszta jövedelemnek mikénti felosztása és a legközelebbi évi költségvetésnek, ezzel tehát az igazgató díjazásának megállapítása is fel volt véve, a most kérdésben forgó határozatok pedig e tárgyakra vonatkoznak és parancsoló vagy tiltó törvénybe nem ütköznek; minthogy a fentebbiek szerint e határozatok, még ha azok tényleg ellenkeznének is az alapszabályok egyes rendelkezéseivel, esetleg csakis a k. t. 174. §-ában meghatározott peres uton támadhatók meg, báró M. L.-nak és két részvényes társának 1,517/1895. számú perenkivüli előterjesztése tehát az emiitett határozatok megsemmisítésére törvényes alapul szintén nem szolgálhat, ennélfogva a szóban forgó határozatok megsemmisítésének törvényes alapja nem lévén, azokat az elsőbiróság végzésének idevonatkozóig megváltoztatása mellett tudomásul kellett venni. A m. kir. Curia: A budapesti kir. táblának neheztelt végzése helybenhagyatik, mert helyesen mondotta ki a másodbiróság végzésének indokaiban azt, hogy az ipolysági takarékpénztár részvénytársaság közgyűlésének az elsőbiróság végzésével megsemmisített határozatai csakis a k. t. 174. §. szerint kereset utján támadhatók meg s mert a felfolyamodásban feltett annak a kérdésnek elbírálása, hogy felfolyamodóknak, mint részvényeseknek * k. t. 174. §-a szerinti kereseti joguk a közgyűlési határozat általuk neheztelt pontjainak kereset utján való megtámadása iránt fenn-