A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 2. szám - Az uj sommás eljárás a gyakorlatban

6 A JOG Alperes köteles a válólevelet felperesnek ezen ítélet jogerőre emel- i kedése után 15 nap alatt a rabbinatus közbenjöttével kiadni, a felperes azt elfogadni, ami, ha meg nem történnék, a jelen itélet szolgál a felek közötti házassági kötelék felbontásának törvény­szerű bizonyítékául stb. A debreceni kir. ítélőtábla (1895. okt. 30. 4456. sz. a.) a kir. törvényszék Ítéletével a házassági kötelék felbontását és az ujabb házasságra való lépés megengedését tárgyazó hivatalból meg­vizsgált része helybenhagyatik, a válólevél kiadására és annak el­fogadására vonatkozó rendelkezés elhagyásával és azzal a kiegé­szítéssel, hogy a peres felek között az e. f. bíróság ítéletében meg­jelölt helyen és időben, valamint az ott említett mód szerint létre jött házasság szándékosan és jogos ok nélkül történt elhagyás miatt bontatik fel, továbbá azzal a helyesbítéssel, hogy a házasság fel­bontásáról, a megfelelő anyakönyvi feljegyzés végett, a jogerős itélet közlésével az illető anyakönyvvezető rendeltetik értesíttetni. Indokok: az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. §-ának b) pontja szerint a házasság felbontását kérheti az a házasfél, a kit házas­társa szándékosan és jogos ok nélkül elhagyott, ha a házassági életközösséget megbontó házasfél, kinek taztózkodási helye legalább J egy év óta ismeretlen, az életközösségnek egy év alatt leendő visszaállítására birói hirdetmény utján felhivatott és e felhívásnak igazolatlanul eleget nem tett. A per adataiból kitűnik az, hogy alperes tartózkodási helye egy év óta ismeretlen és hogy az életközösségnek a visszaállítására, még az ismeretlen helyre távozás előtt, az 1890. évi aug. 30-án megtartott békéltetés alkalmával felhivatott és azóta több mint egy év lefolyása után e felhivásnak a birói hirdetmény közzététele dacára igazolatlanul eleget nem tett. Az elsőfokú biróság tehát a házasságot az itt felhozott in­dokoknál fogva helyesen bontotta fel. Tekintve azonban, hogy az idézett törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint az izraeliták válóperében a há­zasság felbontása esetében az alperes a válólevél kiadására és a felperes annak elfogadására köteleztessék és az itélet rendelkező részében a házasság felbontásának indoka megjelölendő, minthogy továbbá az 1894. évi XXXIII. t.-c. 67. §-a szerint a házasság fel­bontását tárgyazó itélet anyakönyvi feljegyzés végett nem a rabi­natussal, hanem az anyakönyvvezetevel közlendő, az ítéletnek vonatkozó részét elhagyni stb. kellett. A jószágigazgató, ebbeli hatásköréből kifolyóan, különleges meghatalmazás nélkül is jogosított arra, hogy az általa igazgatott gazdaság rendes vitelére szükséges árukat a tulajdonos terhére megrendelje és közvetlenül átvegye. (A magyar kir. Curia 1895. dec. 13. 7853. sz.) A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával, az elsóbiróság ítélete hagyatik helyben. Valamely hátralékos vételárat illetőleg a törvényes véle­lem az, hogy kamat jár, ha az ellenkező ki nem köttetett. ( A m. kir. Curia 1895. nov. 29. 7,342. sz. a.) A bérbeadó törvényes zálogjoga kiterjed a kibérelt helyi­ségekben levő mindennemű ingóságokra, tehát a kibérelt üzleti helyiségben talált készpénzre is, mert a pénzösszeg is ingóság. A m. kir. Curia 1895. okt. 11. 7,844. sz. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Temetkezési egyletek is kötelesek 100,000 frtnyi biztosi­téki alapot kimutatni, mert ők magukat valamely személy élet­tartamától függőleg ellenérték kikötése mellett fizetésre kötele­zik s igy életbizt. ügyleteket kötnek és az a körülmény, hogy az egylet nem pénzben fizet, hanem a biztosított összegnek megfe­lelő temetkezést természetben teljesiti, a jogügylet milyenségét meg nem változtatja. A nagyváradi kir. tábla: a «Szent Margit» jótékonysági egyesület részvénytársulat cégbejegyzési ügyében végzett : az első biróság végzését helybenhagyja. Mert : a felfolyamodó részvénytársaság üzletének egyik ágát képezi az alapszabályok 5. a. pontja szerint : «Bizonyos meg­határozott idő alatt, esetleg az elhalálozás napjáig fizetendő tag­sági járulékok ellenében legalább 100 és legfeljebb 100 korona érték erejéig temetkezésekre szóló szerződések kötése, bármely korú és bármely egészségi állapotban levő személyekkel, vallás­különbség nélkül». Minthogy pedig oly ügylet, mely által valaki ellenérték kikötése mellett, valamely személy élettartamától füg­gőleg magát fizetésre kötelezi, az 18~5. XXXVII. t.-c. 498. §. ér­telmében életbiztosítási ügyletnek tekintendő : minthogy az a körülmény, hogy a biztosítási összegnek megfelelő temetkezési felfolyamodó részvénytársaság természetben köteles teljesíteni, egymagában véve a jogügylet minemüségét meg nem változtatja, mert a biztosító e kötelezettségében benne foglaltatik az érték s helyettesítve van a biztosított összeg s igy a természetben való teljesítés kötelezése a jogügylet minőségének a meghatározásánál közömbös ; végül minthogy a K. T. 453. §. értelmében minden biztosítási vállalat kivétel nélkül köteles a cégjegyzésre illetékes kir. törvényszéknél a biztosítási ügylet minden ágára nézve, mely­lyel foglalkozni szándékozik, külön-külön 100,000 frtnyi tényleg befizetett biztosítási alapot kimutatni ; tehát helyesen határozott az első biróság akkor, midőn a kérdéses biztosítási ügylet ágára nézve a törvényben előirt biztosítási alap hiánya miatt a vállalatnak az első bejegyzés alkalmával a) pont alatt bejegyzett tárgyát, a kereskedelmi cégjegyzések kihirdetésére felügyelő minis­teri biztos előterjesztésére hivatalból törölte (1895. évi július 11. 2270. sz. a.) A m. kir. Curia: A felfolyamodás visszautasittatik, mert az alsófoku bíróságok határozatai egybehangzók ; s mert a peren­kivüli eljárásban hozott két egybehangzó határozat ellen a keres­kedelmi ügyekben követendő peres és perenkivüli eljárás szabá­lyozása tárgyában 3,269/81. sz. a. kibocsátott igazságügyministeri rendelet 53. §. h) pontja értelmében további folyamodásnak helye nem lévén : azt a felfolyamodást az idézett §. utolsó előtti pontjá­ban foglalt határozott utasításhoz képest már az elsőbiróság hiva­talból tartozott volna visszautasítani. Í1895. november 5. 1,526. sz.) Való ugyan, hogy a részvénytársaságok közgyűléseire vo­natkozó és a keresk. törv. 180. §-a értelmében az illetékes tör­vényszékhez bemutatandó jegyzökönyveket a törvényszék mint kereskedelmi biróság a keresk. törvényen alapuló felügyeleti jo­gánál fogva, hivatalból megvizsgálni tartozik abban az irányban, vájjon a közgyűlés alapszabályszerüleg hivatott-e össze és hogy nem forog-e fenn a keresk. törv. I. része 10. cime 7. fejezete szerint büntetendő cselekvény vagy mulasztás; de ez a felügye­leti jog a törvény alapján nem terjeszthető ki annyira, hogy hivatalból vizsgálat tárgyává tétessék az is, vájjon a közgyűlés­nek egyes érdemleges határozatai megfelelnek-e az alapszabá­1 lyoknak. Az a kérdés, hogy a részvénytársaság közgyűlésének ha­tározatai megfelelnek-e az alapszabályoknak, hivatalból peren kivüli uton vizsgálat tárgyává nem tehető. A budapesti kir. ítélőtábla: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzésének nem neheztelt részeit érintetlenül hagyja; neheztelt azt a részét pedig, mely szerint az 1895. évi márc. 17-iki közgyűlés­nek ama határozatait, melyekkel a tiszta jövedelem 3,000 frtnyi részének a tartalékalap gyarapítására és 330 frt 28 krnyi részének jutalmazások és jótékony célokra fordítása rendeltetett, továbbá az igazgató részére évi rendes fizetés állapíttatott meg, az első­biróság megsemmisítette és az igazgatóságot ezekre a tárgykara nézve uj közgyűlés tartására utasította, megváltoztatja, az emiitett J közgyűlési határozatokat megsemmisítendőnek nem találja és azo­kat tudomásul veszi. Indokok: Való ugyan, hogy a részvénytársaságok közgyű­léseire vonatkozó és a keresk. törv. 180. §-a értelmében az illeté­kes törvényszékhez bemutatandó jegyzőkönyveket a törvényszék mint kereskedelmi biróság a keresk. törvényen aiapuló felügye­leti jogánál fogva hivatalból megvizsgálni tartozik abban az irány­ban, vájjon a közgyűlés alapszabályszerüleg hivatott-e össze és hogy nem forog-e fenn a keresk. törv. I. része 10. cime 7. feje­zete szerint büntetendő cselekvény vagy mulasztás; de ez a fel­ügyeleti jog a törvény alapján nem terjeszthető ki annyira, hogy hivatalból vizsgálat tárgyává tétessék az is, vájjon a közgyűlésnek egyes érdemleges határozatai megfelelnek-e az alapszabályoknak ? mert a k. t. 174. §-a a törvénynyel vagy az alapszabályokkal el­lenkező közgyűlési határozatok megtámadására minden egyes rész­vényesnek kereseti jogot ad; a mennyiben tehát ezt a jogot senki igénybe nem veszi és a törvényben előirt peres eljárás mellőzé­sével, az alapszabályszerüleg egybehívott és megtartott közgyűlés­nek a törvénynyel nyilván nem ellenkező és annak büntető hatá­rozmányaiba nem ütköző határozatai meg nem semmisithetők. Minthogy ezek szerint az a kérdés, hogy az ipolysági taka­rékpénztár 1895. márezius 17-iki közgyűlésének jelen végzés ren­delkező részében felsorolt határozatai megfelelnek-e az alapszabá­lyoknak, hivatalból és jelen perenkivüli uton vizsgálat tárgyává nem tehető; minthogy az emiitett közgyűlés alapszabályszerüleg hivatott össze, sőt annak tárgysorozatába is a tiszta jövedelemnek mikénti felosztása és a legközelebbi évi költségvetésnek, ezzel tehát az igaz­gató díjazásának megállapítása is fel volt véve, a most kérdésben forgó határozatok pedig e tárgyakra vonatkoznak és parancsoló vagy tiltó törvénybe nem ütköznek; minthogy a fentebbiek szerint e határozatok, még ha azok tényleg ellenkeznének is az alapszabályok egyes rendelkezéseivel, esetleg csakis a k. t. 174. §-ában meghatározott peres uton tá­madhatók meg, báró M. L.-nak és két részvényes társának 1,517/1895. számú perenkivüli előterjesztése tehát az emiitett hatá­rozatok megsemmisítésére törvényes alapul szintén nem szolgál­hat, ennélfogva a szóban forgó határozatok megsemmisítésének törvényes alapja nem lévén, azokat az elsőbiróság végzésének ide­vonatkozóig megváltoztatása mellett tudomásul kellett venni. A m. kir. Curia: A budapesti kir. táblának neheztelt vég­zése helybenhagyatik, mert helyesen mondotta ki a másodbiróság végzésének indokaiban azt, hogy az ipolysági takarékpénztár rész­vénytársaság közgyűlésének az elsőbiróság végzésével megsemmi­sített határozatai csakis a k. t. 174. §. szerint kereset utján tá­madhatók meg s mert a felfolyamodásban feltett annak a kérdés­nek elbírálása, hogy felfolyamodóknak, mint részvényeseknek * k. t. 174. §-a szerinti kereseti joguk a közgyűlési határozat általuk neheztelt pontjainak kereset utján való megtámadása iránt fenn-

Next

/
Oldalképek
Tartalom