A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 31. szám - A helyi önkormányzat és a felette gyakorolt állami felügyelet elve

124 A JOG által elkövetett vétség miatt a bűnvádi vizsgálatot elrendeli s utasítja a kir. törvényszék, ethogy annak befejezése után szabályszerűen járjon el. Indokok: P. A. kétíéli lakos feljentése folytán B. Marinko terhelt ellen az 1889 évi VI t.-c. 49 §-a alapján vingai járás főszolgabirája által eló'nyomozat foganatosíttatott s ennek befejezése után a nevezett terhelt közigazgatási uton a hivatkozott t. cikk 49. §-ának 2-ik bekezdésében meghatározott büntetéseken kivül az öncsonkítás által elkövetett vétségben is bűnösnek kimondatott és az adatok a fogház és pénzbüntetés kiszabása végett a kir. törvényszékhez áttétetni rendeltettek. Aki magát szándékosan megcsonkítja vagy katonai szolgálatra képtelen állapotba helyezi az a véderöró'l szóló törvény 49 §-ának 1 só' bekezeése szerint vétséget követ el és 3 évig terjedhető fogházzal és 2000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel bktetendó', ezen kivül és e büntetés alkalmazásától íügetlenül a 2-ik és 3-ik bekezdések szerint a kor- és sorszám szerinti kezeltetés kedvezményeit elveszti és a szolgálat meghosszabbításával is sujtatik. Ugyancsak a véderó'ről szóló törv. 68 §-ának 5-ik és 6-ik bekezdése pedig világosan rendeli, hogy a többször hivatkozott 49 §-ába ütköző' öncsonkítás által követett vétség esetében a bűnvádi eljárás a kir. törvényszékek hatáskörébe, a korosztály és sorszám rendé kivüli állítás, a kedvezményeke lvesztése, a szolgálat meghosszabbítása tekintetében azonban az intézkedés a királyi bíróságok hatáskörébe utalt mindezen esetekben is a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. A törvény tehát a bűnvádi eljárást korlátozás nélkül a kir. bíróságok hatáskörébe utalja, már ebből magából; de a bűnvádi eljárás természetéből is következik, hogy az öncsonkítás vétségének megállapítása vagyis a bűnösség kimondása mely a büntetés kiszabásának alapját képezi a kir törvényszék hatásköréhez tartozik. A 68-ik § 5-ik bekezdésének határozott rendelkezését és azzal együtt a kir- bíróságok hatáskörét nem korlátozhatja a véderőről szóló törvény végrehajtása tárgyában kibocsájtott honvédminiszteri utasítás 83-ik §-ának 4-ik pontja (1889. évi rendeletek tárának 499. lapja) mely szerint szándékos öncsonkítás esetében csak a szabadságvesztés és pénzbüntetés alkalmazása illetné meg a bíróságot. Mindezeknél fogva indokolt az elsőfokú bíróságnak az az eljárása, hogy a közigazgatási hatoságnak a vétséget megállapító határozatát a büntetés kimondására alapul el nem fogadta. Minthogy azonban a közigazgatási uton foganatosított eló'nyomozat adatai támogatják azt a vádat, hogy R. Marinko terhelt mesterségesen idézte elő a baltérd hajlásában keletkezett sebet abból a czélból, hogy magát a katonai szolgálatra képtelenné tegye a kir. törvényszék határozatát megváltoztatni B. Marinko terhelt ellen az 1889. VI. t.-c. 49 §-a alá eső s öncsonkítás által elkövetett vétség miatt a vizsgálatot elrendelni s ennek befejezése után a kir. törvényszéket szabályszerű eljárásra utasítani kellett. A magyar kir. Curia (1896 évi június 18-án 52i6 sz. a.) Minthogy az 1880 évi XXXVII. t.-c. 45 §-ának rendelkezéséből íólyólag a kir- itélő táblának a vizsgálat megindítását elrendelő határozata ellen fellebbvitelnek helye nincs, ennélfogva a kir. ügyész által beadott fellebbezés visszatartatik. A m kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Utónév megváltoztatása nem engedélyeztetik. Ha valakit házasságra lépése idejéig a közéletben más utónéven neveztek, mint a mely születési anyakönyvében előfordul, kívánhatja, hogy ez a körülmény a házassági anyakönyvi bejegyzésben megemlittessék. (A m. kir. belügyminister 1896. évi március 9-én 23,908. sz. a. hozott határozata.) Az alispán, polgármester avagy járási főszolgabíró akadályoztatása esetén azok törvényszerinti helyettese teljesíti az anyakönyvi közvetlen felügyelő hatósági teendőket. (A m. kir. belügyminister 1896. évi március 1-én 19,145. sz. alatt kelt határozata.) Az a fél, a ki az anyakönyvi bajegyzést ézzrevétel nélkül aláirta, csak a bejegyzés kiigazítását kérheti. (A m. kir. belügyminister 1896. évi január lö-én 810. sz. a. kelt határozata. Az alispán nem ?iyérhet általános érvényű felhatalmazást arra, hogy halasztást nem tűrő, sürgős ügyekben hozott községi képviselőtestületi határozatokat, melyek községi kiadásokra vonatkoznak és törvényhatósági jóváhagyást igényelnek, jóváhagyjon. Ilyen esetben az elöljáróság saját felelősségére intézkedhetik és eljárását a törvényhatósági, bizottság utólag bírálja felül. (A m. kir. belügyminister 1894. évi 110,684. sz. határozata.) Midőn a kihágási eljárás oly kötelezettségek elmulasztása miatt tétetik folyamatba, vagy a kihágás megállapítása oly kötelezettség tisztázásától függ, mely a vízjogi törvény átmeneti intézkedései alapján még rendezve nincs, ezen rendezés befejezéséig a kihágási eljárás függőben tartandó. Ha a szőlőterületek is bevonattak a községi vadászterület bérleményébe és a szőlőtulajdonosok ez ellen kifogást nem emeltek, a szőlöbtrtokok csak a bérszerzödés lejárta után vonhatok ki a községi vadászterületből. A vadászati bérlő a szőlőkben vadászásnál a hegyrendszabályokhoz is köteles alkalmazkodni. (A m. kir. belügyminister 1896. évi 1893. sz. határozata.) Az anyakönyvi felügyelőnek tisztében áll a törvényhatósági levéltárba beszolgáltatott anyakönyvi másodpéldányoknak a levéltárban való megvizsgálása. (A m. kir. belügyminister 1896. évi márczius 2-án 1,963. sz. alatt kelt határozata.) Mezőrendőri kihágási ügyekben a vármegyei közgazdasági előadónak felebbezési joga nincs. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 89,988. sz. határozata.) Azon kérdésben, hogy az nakadémiai művészi am» valaki által jogosan használható-e r a magyar országos képzőművészeti tanács illetékes határozni. (A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister 1896. évi 10,103. sz. határozata.) Az izraelita hiközség közgyűlésének megtartását közlő falragasz nem képez hatósági hirdetményt és így annak leszakítása 7iem büntethető az 1879. évi XL. t.-c. 41. %-a alapján. (A m. kir. belügyminister 1896. évi 145. számú határozata.) Ha valaki marhabélárulásra iparigazolványnyal bír is, azért a béltisztitás és bélszáritással való foglalkozás üzéséhez kit lön telepengedély kell. (A m. kir. belügyminister 1896. évi 2. szám alatt hozott határozata.) Városokban utrendöri ügyekben a városi főjegyző is eljárhat, illetve hozhat elsőfokú ítéletet, ha a tanács őt ezzel az 1890. évi I. t.-c. 102. §-a alapján megbízza. Az eljárással megbízott tisztviselő tehát a rendőrkapitányon kivül más tisztviselő is lehet. Oly utrendöri kihágási ügyekben, melyeknél felmentő ítélet hozatik, a felebbezést korlátozó 1890. évi 2,608jeln. sz. belügyministeri általános rendelet nem nyerhet alkalmazást. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1896. évi 19,405. sz. határozata.) Mellékcsatornák nem engedélyezhetők hosszabb időtartamra, mint az a csatorna, melybe ezen mellékcsatornák torkolnak. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 19,831. sz. határozata.) A törvényes képviselői (szülői) beleegyezésről külön okmány kiállítása szükségtelen oly esetben, midőn a törvényes képviselő [szülő) szóval adja meg beleegyezését. Az A. T. 10. §-a alapján eljáró szomszédos anyakönyvvezető ezen minőségének feltüntetése a bejegyzésben. (A m. kir. belügyminister 1896. évi március 4-én 449. sz. alatt kelt határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Simon János e. Pécs, pécsi tszék, bej. szept. 12., félsz, szept. 28., csb. Bogyay Pongrác, tmg. Egry József. — Adámsz dr. Donát e. Budapest, bpesti keresk. és váltó tszék, bej. szept. 23., félsz. okt. 22., csb. dr. Percei János, tmg. dr. Kaszás Ignác — Weisz és Apfel e. Budapest, bpesti keresk. és váltó tszék, bej. szept. 12., félsz, szept. 28., cs. Jamnicky Sándor, tmg dr. Schmitzer Jakab. Schwarcz Adolf e., P.-Ladány, debreceni tszék, bej. szept. 1„ félsz, okt. 2., csb. Budaházy Zoltán, tmg. dr. Hajas József. — Rozner József e. Nagy-Bánya, szatmárnémeti tszék. bej. szept 5., félsz, szept. 23., csb. dr. Dezső Kálmán, tmg Drumár János. — Taub Bertalan e. NagyBánya, szatmárnémetii tszék, bei. aug. 31., félsz, szept. 23.. csb. dr. Weisz Ignác. — Roth J. Benő e. Beodra, Nagy-Becskereki tsz k, bej. szept., 22.. félsz, szept. 25.. csb. Benedek Jenő, tmg. dr. Szarnék Gusztáv. — Hecht Sámuel e. Budapest, bpesti keresk. és váltó tszék. bej. szept. 9. félsz, okt 8., csb. dr. Forrásy Ferenc, tmg. dr. Fellner Tivadar. Pályazatok: M.-Szigeti tszéknél albiró áll., aua. 9. — Karczagi jbiróságnál albirói áll., aug. 9. — Szatmárnémetii "tszéknél tszéki b í r ó í áll., aug. 12. — Vámos-Mikolai bíróságnál aljegyzői áll. aug. 13. — Zala-Egerszegi jbiróságnál, albirói áll., aug. 13. — Aradi áll. tszéknél al j e g y z ő i áll., aug. 13. — Miskolczi jbiróságnál albirói aug. 13. — N-Szeredai járásbíróságnál albirói áll., aug 14 — Nezsiden jbiróságnál albirói áll., aug. 12. - Pancsovai jbiróságnál a 1 j e g yz ői áll., aug., 14. s '