A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 2. szám - Kir. közjegyző helyettesítéséről akadályoztatás esetén

A J korrekcionalizációra nézve lényegesen eltért a javaslattól, amennyiben tárgyi körét szélesebbre vonta. Éles distinkciót tett az átváltoztatás jogkövetkezményei tekintetében, utalva arra. hogy a korrekcionalizáció alkalmazása az anyagi jog szempontjából mindig a terhelt előnyére van ugyan, de me.t alkalmazása az alaki jog szempontjából - például az itélethozás előtt való stádiumokban, sokszor szintén a terheltnek válik élőnyáré vizsgálati fogság, elévülés, kísérlet,) sokszor pedig hátrányára is lehet (hatáskör, hivatalból vaió védelem, obligatórius elővizsgálat), a bizottság a következő elvi alapon kodifikálta ezt az intézményt: A birói hatáskör megállapításánál büntetendő cselekménynek a büntetőtörvények szerinti valö minősítése az irányadó. Egyebekben azonban azokat a körülményeket, amelyek következtében a bűntett vétséggé átváltoztatandó (a bizottság bevonta az itt figyelem alá eső összes körülményeket i. már a vádtanács is lehetőképp fig\ elembe vegye, de a terhelt hátrányára csak az ítélet hozásánál jönnének tekintetbe. S ezt az elvet, az eljárási szabályok értelmében, a büntetés neméhez és tartamához kötött jogkövetkezmények szempontjából a büntetőtörvénvkönyv Só. §. í. pontjára is kiterjesztették. A javaslat 8-ik szakaszának 3-ik bekezdésében foglalt általános szabályt a bizottság csak mint kivételt vette föl, azonkívül a szöveget is átalakította. A 13-ik szakasz tizenegy bekezdése közül a bizottság az első kilenc bekezdést átszövegezte s'egyuttal bennük elvi változtatásokat is^tett. így például, hogv a gvanusitott'csak a vizsgálat elrendelése után válik terheltté A sértettnek a javaslatban rendkívül tágan szerkesztett fogalmát szabatosabban meghatározta s ugy alanyi, valamint tárgyi terjedelmére nézve szűkebb körre szorította a bizottság, a magánfél alanyi körét pedig kiterjesztette. A kúria és a millénium. A királyi kúria f. é. 7-én tartotta meg teljes ülését Czorda Bódog elnöklete alatt, aki az ülést a következő beszéddel nyitotta meg : "O nagyméltósága, a mi szeretve tisztelt elnökünk, akinek közvetlen bölcs vezetését most egy idő óta fájdalmasan nélkülözzük, de akinek közelebbi teljes fólgyógyulását mindannyian buzgón óhajtjuk s a jó Istentől bizton reméljük, ő nincs most még abban a helyzetben, hogy itt az elnöki székben való személyes jelenlétével megörvendeztethetne. Nekem vált tehát föladatommá, hogy a királyi kúriának ez évben első teljes ülését megnyissam s mindenekelőtt az elnök ur ő exellenciája nevében birótársaimnak szeretett családjaikkal egyetemben boldog újévet kívánjak. Legyen Isten áldása velünk ez év folyamán is, hogy ép testi és lelki erőnk birtokában szolgálhassuk a juszticiát, mert «justitia regnorum est fundamentum.* Atérezzük ezt mi a maga fenségében, különösen most is, az évforduló alkalmából, midőn az isten megadta nekünk, hogy Magyarország, a magyar államélet második évezredének a küszöbét átléphessük. Kérünk az egektől nemzetünk számára ujabb ezredévet, de ezt csak az életerős magyar jogállam eszméjével kapcsolatosan remélhetjük. Mi tehát birói tisztünkben megfeszített erővel fogunk ezentúl is oda törekedni, hogy az igazság legfőbb védnöke, ő felségea király nevében pártatlan igazságszolgáltatással biztosítsuk e hazában a jogrendet, a törvény uralmát. És kötelességeink lelkiismeretes, ernyedetlen teljesítésével példát fogunk egyszersmind nyújtani ugy az alsóbb bíróságoknak; mint utódainknak is. Megfeszített munkásságra lesz szüksége a kúriának, amelynél a mult évben 39,838 szám volt elintézendő, a folyó évben is. Mert hátralékaink a letűnt évben 13,040 számot tettek ki, annak ellenére, noö3' ugyancsak a mult évben 1,652 számmal kevesebb érkezett be. Hátralékaink tehát csak 832 darabbal apadtak a tavalyihoz képest. Itt figyelembe kell venni, hogy a sommás felülvizsgálati ügyekkel a kúria voltakép 1895-ben foglalkozott először s ezek száma 366 volt. A büntető ügyek száma pedig még egyre szaporodik, tavaly is 361 darabbal növekedett. Foglalkoztatták továbbá az elmúlt évben a curiai bíróságot az országgyűlési választói jog tekintetében érkezett fölszólamlások és fölebbezések igen nagy számmal, mert míg 1894-ben 433 egyént érdekeltek, 1895-ben 3596 egyént érdekeltek. Elszomorító az a tény, hogy az 1894-ik évről maradt összes hátralék a mult évben nem volt teljesen földolgozható.* Itt az elnök közölte még a személyi változásokat, majd a napirendre térés előtt Szentgyörgyi Imre tanácselnök meleg szavakban emlékezett meg a tanácselnökök és a birói kar nevében Szabó Miklósról, a kúria betegen fekvő elnökéről és egyúttal Czorda Bódog másodelnököt is üdvözölte az évforduló alkalmából. Erre R u b y Antal előadó, kúriai biró tett jelentést a folyó ügyekről, amelyeknek során bejelentette,hogy az igazságügyiminister Szentkirályi Lajost Kolozsvárról, Piukovich Ödönt és Grecsák Károlyt Szegedről és Thirring Lajost Budapestről mint kir. táblai bírákat a királyi kúriához kisegítő birákul rendelte be. Ezután következett a különböző bizottságok és tanácsok megalakítása, nevezetesen az alapítványi bizottság, a kisebb és nagyobb fegyelmi tanács és a könyvtári-bizottság megalakítása. Legvégül még a képviselőválasztói jog dolgában történt fölszólamlások fölött ítélkező tanácsot alakították meg. A kir. tábla teljes ülése. A budapesti kir. ítélőtábla f. hó 4-én teljes ülést tartott, a melyen a tanácselnökök és a fővárosban levő birák csaknem teljes számban vettek részt. AZj ülés-n Vérté s s y Sándor, a kir. tábla elnöke elnökölt, a ki hosszabb megnyitó beszédében köszönetet mondott a bíráknak a jókivánatokért, melylyel az uj év alkalmából elhalmozták. Ezután áttért az ügyvitel ismertetésére, a mely az előző évhez képest nagy haladást OG vó mutat s a hátralékok erős csökkenése tapasztalható. A statisztika szerint: I. polgári ügyek: 1894 végén hátralék 5,863, uj ügydarab érkezett 9,802, összesen 15,665; ebből elintéztek 1895-ben 13,478 darabot, maradt hátralék 2,187, csökkenés 3,976 darab. II. Úrbéri ügy: Hátralék 10 darab, uj érkezett 29, összesen 39, intéztek 1895-ben 34 darabot, maradt 5 darab. III. Váltó keresk. és csődügyek: hátralék 1,225 érkezett uj 3979, összesen 5204; ebből elintéztek, 4,945-öt, maradt 295; csökkenés majdnem ezer. IV. Büntető ügyek: volt hátralék 1,325, uj darab érkezett 13,332, összesen 14,660: ebből elintéztek 12,903 ügyet, maradt 1,757 (valamivel több mint a mult évben.j Összegezve a négy csoportot, 1894 végén volt hátralék 8,423, uj darab érkezett 27,145, összesen 35,568 darab. Ebből elintéztek 31,360 darabot, maradt hátralék 4,20S, tehát 4,215-tel kevesebb, mint 1894-ben. 186 napon át összesen 2,397 ülést tartottak. A tanácselnökök 1,369 ülésben elnököltek; párhuzamos ülés volt 1,028. Sommás felülvizsgálati ügy beérkezett 287, elintéztek 248-at, maradt 39 a jövő évre. Fegyelmi ügy 258 volt, elintézték mind. A fegyelmi bíróság 24 zártülést, 6 nyilvános ülést tartott. Elnöki ügy volt 5,567, elintéztek belőle 5,553-mat; teljes ülés 10 volt, alapítványi ülés 4 és elnöki tanácsülés 13. Az elnök beszédében érintette a kisegítő birák berendelését, megnyugtatva a fel nem került bírákat az iránt, hogy a berendelés magában véve még nem döntő a curiai birói állások betöltésénél. Végül bejelentette, hogy Szentiványi tanácselnök testi fogyatkozása miatt távozott a szolgálatból. Emlékét jegyzőkönyvbe fogják megörökíteni, a mit írásban is közölnek vele. Ezután a fegyelmi, az alapítványi, a telekkönyvi és a könyvtári bizottságokat alakították meg. A fegyelmi bíróság elnöke Sárkány József, az eddigi elnök lesz. A könyvtár állapotáról Hérics Tóth János tett jelentést és ebből kitűnik, hogy a könyvtárban összesen 1800 mű van. A könyvtár kibővítése érdekében felterjesztést intéz a kormányhoz. Az ülést az elnök déli tizenkét órakor rekesztette be. Nyilt kérdések es feleletek. A telekkönyvi rangsorozat. (Felelet.) I. Fenti cim alatt a «Jog» f. évi első számában közzétett kérdésre válaszom a következő: A kérdésben forgó követelést convertálni nem lehet, mert az 1886: XXIX. t.-cikk 74. §-ának 6. pontja és az ennek alapján kibocsátott 1888. évi 9 47. sz. igazságügyministeri rendeletnek I. 1 -7. §-ai értelmében convertálni csakis a jelzálog-intézeteknél, árvapénztáraknál, takarékpénztáraknál és nyilvános számadásra kötelezett más pénzintézeteknél fenálló, jelzálogilag biztosított követeléseket lehet, jelzálogilag biztosított magánkövetelések ellenben nem convertálhatók. Dr. Kemény Andor, kir, albiró Gyöngyösön. II. ' A tétel a következő: X. takarékpénztár követel Y-on 4,000 frtot kölcsön cimén. A 4,000 frt jelzálogilag biztosítva van Y. házán első helyen. Kérdés, vájjon anélkül, hogy X. hitelező a követelést másra engedményezné, biztositható-e egy uj kölcsönre vonatkozólag, uj hitelező javára a régi 4,000 forintos kölcsön telekkönyvi rangsorozata ? A kérdés bár igen könnyen megoldható, practikus szempontból nagy jelentőséggel bir s érdemes vele bővebben foglalkozni. A zálogjogilag biztosított régi kölcsönnél, illetve ennek fenálló részénél magasabb uj kölcsönre nézve a réginek rangsorozatát kieszközölni nem lehet. Nem lehet pedig azon okból, mert ez kijátszása lenne a régi követelés után esetleg zálogjogot nyert többi hitelezőknek. Egy példa még jobban illusztrálja a helyzetet. A mondott esetet véve: Y-nak van 4,000 frt kölcsöne 80,0 kamatláb mellett X. takarékpénztárnál, az árvapénztártól azonban pl. 6,000 frtot kaphatna 4°/o mellett. Ámde a régi 4,000 forintos tétel után Y. ingatlanára más hitelezők javára még 3,000 frt van bekebelezve. Minthogy azonban az árvaszék első helyen leendő bekebelezést kiván, előbb ki kellene fizetni a 3,000 frtot, meg a régi 4,000 frtot, vagy pedig ki kellene eszközölni a 6.000 frt részére a 4,000 frt tkvi rangsorozatát. Csakhogy ez utóbbi esetben mi történnék ? Mig eredetileg a 3,000 frt erejéig érdekelt hitelezőket csak a régi 4,000 frtos követelés előzi meg, addig, ha az uj 6,0 )0 frtos kölcsön a régi 4,000 frtos tartozás rangsorozatát nyerhetné meg, 2,000 írttal több teher állana a 3,000 frtos zálogjogok előtt. így tehát a 3,000 frt erejéig érdekelt hitelezők eddigi jelz. biztositéka 2,000 frttal lejebb szállna. Hasonló az eset akkor, ha Y. adós a régi 4,000 frtos tartozásából pl. 1,00 ) frtot már törlesztett s a régi tartozásnál nem magasabb, tehát csak 4,000 frtos kölcsönre nézve akarna rangsorozati elsőbbséget kieszközölni.