A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 2. szám - A mulasztás orvoslásának rendszere polgári perrendtartásunkban. Második közlemény

10 A JOG Végül jellemző körülményként, megjegyzendőnek találom, hogy a nyilvánosság nagy elve, annyira nem vonza közönségünket, hogy az elmúlt évben is, senkisem volt kíváncsi tárgyalásainkra, mert egyetlen hallgató sem akadt, pedig az uj jogintézmények ugy mennének a nép ismeretkörébe s ugy terjedne és tökéletesednék a jogérzet, ha érdeklődés fejlődnék a nyilvános tárgyalások iránt. A mulasztás orvoslásának rendszere polgári perrendtartásunkban Irta : SPENGEL SÁNDOR, aranyos-maróthi kir. tvszéki biró. (Második közlemény. A sommás perben elkövethető mulasztások két sfő csoportra oszlanak, a szerint a mint a per érdemére közvetlenül kihatnak, vagy a jogvita lényegének érintése nélkül a mulasztó félre nézve csupán anyagi hátránynyal járnak. A jog érvényesítésére kiható érdemleges mulasztás következménye csakis az ügy felhívása után és nevezetesen a megjelent fél kérelme felett tartott szóbeli tárgyalás berekesztésével í 1893: XVIII. t.-c. 53. §.) állhat be, annak folytán, hogy a felperes az első tárgyalásra meg nem jelenik, vagy megjelenik ugyan, de keresetét szóval elő nem adja; — de a bíróságnak jogában áll — a mennyire ez a kitűzött többi tárgyalások hátráltatása nélkül lehetséges, ezt az időpontot meghosszabbítani és a tárgyalást még ugyanaz nap megkezdeni, esetleg azonnal ujabb határnapot kitűzni. (52. §.) A kereset hiányos szerkesztéséből csupán anyagi hátránynyal járó mulasztás állhat elő, a mennyiben a törvény oly esetben, ha felperes szóbeli keresetét a tárgyaláson az idézési kérelem tartalmától eltérően adja elő és e miatt alperes a keresetre azonnal nem nyilatkozhatván, a tárgyalás elhalasztása válik szükségessé (26. §.), a tárgyalás költségeinek viselését feltétlenül a felperesre róvja (114. §.). D:; a törvény a felperesnek a kereset szóbeli előadása közben elkövetett mulasztások és hibák helyrehozatalára is bő alkalmat nyújt, midőn a kereset vagyis a keresetbe vett jog megváltoztatását — ha alperes az ellen nem tiltakozik, — az 18ö8. évi perrendtartástól eltérően az elsőbirósági tárgyalás egész folyama alatt megengedi és a felperest feljogosítja arra, hogy mindazt, a mit bíróilag elismertetni kért joga alapján követelhet, még ha az utóbb követelt érték az eredeti követelésnél több, vagy a később igényelt dolog a kereset tárgyától ennek átalakulása folytán különbözik is, az elsőbirósági Ítélet meghozataláig bármikor követelhesse (31. §.). Alperes érdemleges kérelmének előadása után a keresetváltoztatás ugyan szabály szerint nincs megengedve s igy a mennyiben az alperes a keresetnek későbbi megváltoztatását kifejezetten ellenzi, vagy a megváltoztatott kereset tárgyalásába csak tiltakozásának fentartása mellett bocsátkozik bele, felperes a keresettel érvényesített jogot többé meg nem változtathatja; de miután a kereseti tény előadásoknak a kereseti jog fentartása mellett való kiegészítése és kiigazítása, a kereseti követelés felemelése, az időszakonkint teljesítendő fizetésre irányuló követelésnek a keresetindítás óta lejárt részletekre való kiterjesztése, valamint a per folyama alatt megváltozott tárgynak a kereseti tárgy helyett leendő megítélésére irányuló kérelem előterjesztése, a keresetváltoztatás fogalma alá nem esik, a fe 1peres keresete az alperesi ellenkérelem előadása után és az alperes ellenzése esetén is nagyon lényegesen módosítható és felperesnek az első tárgyalásnál elkövetett mulasztásai az elsőbirósági ítélet meghozataláig, sőt — a mint ez az alábbiakból ki fog tűnni — még a felebbezési eljárás rendén is a permenet meghatározott keretén belül mindenkor elhárithatók. De a törvény másrészről az alperes jogainak érvényesítésére is ép oly tág tért nyit. A viszonkereset előadásának idejét az elsőbirósági tárgyalás során egyáltalában nem is állapítja meg s igy alperes a kir. járásbíróság ítéletének meghozatala előtt viszonkeresetével az eljárás bármely szakában felléphet. Még fontosabb azonban amaz ujitás, mely szerint az alperes felperes sommás keresetével szemben viszonkereset illetve beszámítás utján, bizonyos megszorítással, különben a rendes bíróság hatáskörébe utalt követelését is bármikor érvényesítheti (23. §.), sőt azt is kérheti, hogy — a mennyiben ez az eljárás hátráltatása nélkül lehetséges, a kereseti összeggel kapcsolatban nem álló ellenkövetelése a kereseti összegbe beszámittassék (106. §.). Alperes továbbá ellenkérelmének előadása előtt, úgyszintén az ellenkérelemben fel nem hozott, pergátló kifogásait az elsőbirósági tárgyalás befejeztéig előterjesztheti, ha valószínűvé teszi, hogy azokat hibáján kívül korábban nem érvényesíthette (27. §.); hogy pedig az ily kifogásokat — a mennyiben azok nem hivatalból észlelendők — a felebbezési tárgyaláson többé érvényesíteni nem lehet, az a sommás eljárás azon elvének képezi kifolyását, melynélfogva a csekélyebb jelentőségű eljárási szabályok betartásáról maga a fél is lemondhat és melynek alapján a lemondás akkor is vélelmezendő, ha a fél a perbeli cselekmény alaki hibáit ismerve azokat hallgatással mellőzte (34-. Habár a biró az első tárgyalás elmulasztása folytán^ a kereseti tényalapot vizsgálni nem tartozik, a megjelent fél kérelmére mindazonáltal csak akkor hozható meg a makacssági ítélet, ha a biró nem c;upán a mulasztás esetének fenforgásáról, hanem arról is meggyőződött, hogy a per létrejöttéhez szükséges körülmények egyike sem hiányzik, ha továbbá a megjelent fél valamely hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmény tekintetében a biró aggályait bizonyítékaival eloszlottá és ha a biró megállapítja, hogy a meg nem jelent fél, még pedig alperes a szóval elő nem adott kérelem íidézési kérelem) és felperes az alperes részéről szóval előterjesztett viszonkereset alapjául vett tényekről vagy a megjelent fél előadásainak ellenfelére nézve hátrányos módosításáról kellő tudomást szerzett (54. §.). A törvény most említett rendelkezéséből netán keletkezhető íélreértések felvilágosítása végett különösen kiemelendőnek tartom, hogy a megnem jelent felperes ellen az első tárgyalás elmulasztása alapján alperes v i s z o n k e r e s e t e értelmében szintén makacssági itélet hozható; mert noha a dolog ugy tűnik fel, mintha felperesre nézve annak a lehetősége, hogy ellene az első tárgyalás elmulasztása következtében alperes viszonkeresete folytán itélet hozható lenne, azért nem foroghatna fenn, mivel felperesnek az első tárgyalásról való elmaradása esetén kereset nincs és igy a törvényszakasz szószerinti értelmezése mellett alperesnek nem állhat módjában viszonkeresetet támasztani, — ez az ellentét csakis látszólagos. Gyakran megtörténik ugyanis, hogy az idézési kérelem elintézésében kitűzött első tárgyalási határnapon a lperes a felperesi kereset előadása után érdemleges ellenkérelmének i: lő terjesztése miatt a tárgyalás elhalasztását kéri (50. §. utolsó pontja), és hogy az ilykép kitűzött második határnapon, melyen a felperes meg nem jelent alperes ellenkérelmében viszonkeresetet támaszt; minthogy pedig az emiitett esetben megtartott folytatólagos tárgyalás a törvény 50. §-ának utolsó pontja szerint első tárgyalási határnapnak tekintendő, ezért az akkor elő terjesztett alperesi viszonkereset alapján a meg nem jelent felperes ellen a makacssági itélet meghozható. Figyelemmel arra, hogy a törvényesen sokszor előfordulható eset alkalmából a régi perrendtartásnak rendelkezéseivel szemben lényeges és hiánytpótló kiegészítést tartalmaz, azt vélem, nem lett volna felesleges a törvényszakaszok értelmének felvilágosítása végett az 5k §. í. pontjában az 50. §. utolsó pontjára hivatkozni. A mulasztás esetének fenforgását vagyis a makacssági itélet alaki feltételeit a sommás perben eljáró biró részletesen tartozik megvizsgálni és ha a kézbesitési iv tartalmából azt észleli, hogy a meg nem jelent fél szabályszerűen idézve nem volt, vagy a kézbesitési bizonyítvány adatai szerint és esetleg oly akadályok miatt, melyek köztudomásúak vagy a melyekről a biró más hivatalos adatokból tudomást szerzett, (62. §.) a megjelenésben gátolva volt, — akkor az első tárgyalás elmulasztása alapján Ítéletet nem hozhat, — de a meg nem jelent felet az ellenfél tiltakozása esetén is uj tárgyalási határnapra megidézni tartozik. A bíróság ennélfogva a most megjelölt esetekben úgyszintén akkor is, ha a megjelent félnekatárgyaláson szóval előadott vagy az ellenfél hátrányára megváltoztatott keresete, avagy viszonkeresete a meg nem jelent féllel még közölve nem volt, hivatalból hárítja el a mulasztás következményeit, még pedig a-, utóbbi esetben olyképen, hogy a megjelent félnek a keresetre vagy a viszonkeresetre vonatkozó előadásai a mulasztó féllel az uj határnapra szóló idéző végzés kapcsán utólagosan közlendők, Az első tárgyalási határnap elmulasztásából származó következményeknek a most emiitett módon való elhárítása a pervezetési jogból kifolyó bírói beavatkozás legfontosabb neme. Kiválóan üdvös ujitása ez a törvénynek; helyes alkalmazásával a biró a költséges és a per eldöntését lassító igazolási eljárásnak elejét veszi, mert hiszen az időpazarlás és költségszaporítás teljesen felesleges akkor, ha az, hogy a mulasztó felet hiba nem terheli, egyébként is kétségkívül megállapítható. Ezért nagyfontosságú a birói jogkör ily kiterjesztése a szóbeliség lényeges kellékeinek t. i. az eljárás olcsósága és gyorsaságának biztosítása szempontjából, kivált ha figyelembe veszszük, hogy a törvény az első tárgyalás elmulasztásánál a makacssági itélet anyagi feltételeire is különös figyelemmel van és ezzel az Ítélkezés alaposságát ép ugy biztosítja. Felemlitendőnek vélem azonban e helyütt, hogy az 5J-. §. hatodik bekezdésében foglalt második mondat szövegezése, melyben a 4. pontra történik hivatkozás, nem szerencsés, mert a következő szavakból : «A 4. pont esetében a megjelent fél előadásai kérelemre jegyzőkönyvbe veendők» azt lehetne következtetni, hogy a bíróság a 4. pont esetében a mulasztás következményeit kérelem nélkül elhárítani nem tartozik. Már pedig a rendelkezés lényege a közvetlenül ezután következő szavakban van kifejezve «és a meg nem jelent fél a jegyzőkönyv idevonatkozó másolatának közlésével az ügy tárgyalására újból megidézendő*. Tekintve tehát, hogy a 4. pont arról az esetről szól -ha a szóbeli tárgyaláson előadott kereset, vagy