A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 22. szám - Az esküdtszékek hatásköre. Szaktanácskozás az igazságügyministeriumban

Á JOG 175 tentartani és fejleszteni, — ezeknek megvalósítására kérem és elvárom buzgó közreműködésüket. De ápolni kívánom azt a bizalmas és szívélyes viszonyt is, mely elődöm vezetése alatt a főnököt és a vezetése alatt működő tiszttái sakat egymáshoz fűzte s abban a reményben, hogy törekvéseimben őszinte támogatásukra mindig fogok számithatni, kérem a vezetésemre bizott kir. ügyészségek tagjait, hogy abban a bizalomteljes ragaszkodásban, a melylyel hivatali elődöm irányában viseltettek, engem is szíveskedjenek részesíteni. Ügyész ur Fogadja — szívélyes üdvözletemet s adja azt át Nagyságod jelen körrendeletem közlésével a vezetése alatt álló kir. ügyészség többi tagjainak is. Kelt Budapesten, 1896. évi május hó 19-ik napján. Hammersberg Jenő, budapesti kir. főügyész. Ausztria és külföld. A részletüzletről. — Az 1896. ápril 27-iki uj osztrák törvény. — Az osztrák parlament a részletüzletről közelebb uj törvényt alkotott, amely 1896. május 26-án lépett életbe. Miután hasonló törvényjavaslat nálunk is készülőben van, nem tartottuk feleslegesnek az osztrák törvény teljes szövegű közlését. A törvény a következő: 1. §. Jelen törvény értelmében részletügylet a kereskedelmi, vagy más iparüzem gyakorlásában eszközölt eladása ingódolgoknak, melyek vételára részöszegekben (részletekben fizetendő és a melyek az eladónak a vételár teljes kifizetése előtt átadatnak. 2. §. Ha az eladó a vevő kötelezettségeinek nem teljesítése esetére a vesződéstől való visszalépés jogát fentartotta, ugy köteles, ha azt igénybe veszi, a vevőnek az átvett foglalót és kifizetett részleteket az átvétel napjától számított törvényes kamatokkal együtt visszatéríteni és a dologra fordított szükséges és hasznos kiadásokat ^Vervendungen) megtéríteni. Ellenkező megállapodás érvénytelen. A vevő ellenben tartozik az eladónak a dolgot visszaszolgáltatni és őt a körülményekhez képest kártalanítani. Különösen köteles a dolog időközi használatáért megfelelő kárpótlást szolgáltatni. A teljesítendő kárpótlás magasságára vonatkozó megállapodás érvénytelen. 3. §. Ha az eladó azon jogott tartotta fenn, hogy a részletfizetés elmaradásánál az összes részletek azonnali fizetését követelheti, ugy ezen jogot csak ugy gyakorolhatja, ha a vevő legalább egymást követő két részletfizetéssel késik. Elenkező megállapodás hatálytalan. A vevő kötelezettségei nem teljesítéséből folyó más büntetésre, mint a határidő elvesztésére (Terminverlust) való előleges megállapodás érvénytelen. 4. §. Vevőt a feléntuli sérelem miatti jogorvoslás akkor is megilleti, ha a dolog valódi értékét ismerte, vagy ha kijelenté, hogy azt különös előszeretetből rendkívüli magas árért átveszi. Ezen jogorvoslat alkalmazást nyer akkor is, ha a részletüzlet kereskedelmi ügylet. Ezen jogorvoslatról való lemondás hatálytalan. Három évnél rövidebb elévülési időtartamra való megállapodás érvénytelen. A tárgy hiányai miatt jótállás (Gewáhrleistung) iránti igény hat hó lefolyása alatt keresettel, vagy kifogással érvényesíthető, ha a vételár teljes kifizetése nem történt meg. Az igény fentartására a hiány fejlesztése nem szükséges. Utóbbiról való lemondás hatálytalan. Az eladó szavatossága idejének rövidítésére vonatkozó megállapodás érvénytelen. 5. §. Ha a részletügyletről okmány állíttatik ki, eladó köteles legkésőbb a dolog átadásánál saját költségén az okmányról másolatot kiszolgáltatni. A másolat kiszolgáltatásról való lemondás hatálytalan. Ezen szabály elleni kihágás a közigazgatási hatóságok által 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, mely behajthatlanság esetén megfelelő elzárásra változtatandó, az ipartörvény IX. fejezete szerint büntettetik. 6. §. Ha a vevő jelen törvény hatálya alá eső területen lakik, a részletügyletből folyó keresetekre nézve a szerződésbeli bíróság nem illetékes és a más bíróságra nézve vevő általi szabad alávetés nem kötelező. Az illetéktelenség hivatalból és pedig az árverésig veendő figyelembe. Az illetéktelenség csak az által szüntethető meg, ha a panaszlott a tárgyalásba belebocsátkozik. 7. §. A lészletügyletekből folyó peres kérdéseknél még az esetben is a sommás eljárás alkalmazandó, melyekben a törvény értelmében rendes írás- vagy szóbeli eljárásnak kell helyt nyerni. A perköltségek biztosítására vonatkozó szabályok nem nyernek alkamazást. 8. §. A részletügyletből folyó peres kérdéseknél a bíró nincs kötve a törvényes bizonyitéki szabályokkoz, hanem szabad, az összes körülmények méltatásán nyugvó meggyőződése alapján határoz. Különösen pedig tekintettel lehet a biró, ha részletügyletről okmány állíttatott ki, az eladó vagy ügynöke által az okmány kiállítása előtt vagy mellett tett szóbeli Ígéretekre, ha ezek az okmánynyal éppen nem vágnak egybe. 9. §. Ezen törvény határozmányai azon szerződésekre is megfelelőleg alkalmaztatnak, melyek által a részletügylet célja más uton, különösen egy dolognak bér melletti átengedése által eléretni céloztatnak. 10. §. Ezen törvény határozmányai nem nyernek alkalmazást azon részletügyleteknél, melyek a vevőre nézve kereskedelmi ügyletet képeznek. 11. §. Ezen törvény határozmányai megfelelőleg alkalmazást nyernek az 1878. évi jun. 30-iki törvény határozmányainak fentartása mellett a sorsjegyek és értékpapírok eladásánál is, melyek a részletekben fizetendő vételár teljes kifizetése után szolgáltatnak ki a vevőnek. 12. §. Jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba és nem alkalmazandó azon részletügyletekre, melyek ezen időpont előtt köttettek. Irodalom. A német belvizhajózási törvény. Forditotta és magyarázatokkal ellátta dr. Török Emil budapesti ügyvéd. Szerző igen érdemes és hasznos munkát végezett, midőn e nem csekély feladatra vállalkozott, mert régi hiányos hajózás rendszabályunkon s kereskedelmi törvényünknek a fuvarozásra vonatkozó részén kivül épen semmi normativumunk nincs az idevágó nagyon gyakori jogkérdések eldöntésénél; pedig e joganyag különleges és sajátos jellegénél fogva speciális szabályozást igényel. A német törvény 11 fejezetből áll (142 szakasz), a következő címekkel: Hajótulajdonosok. Hajósok. Hajóslegények. Fuvarozási ügylet. Hajókárok. Hajók összeütközése, mentés és segélynyújtás. Hajóhitelezők. Elévülés. Hajólajstromok. Elzálogosítás és végrehajtás. Zárhatározatok. Különösen kiemeljük a fordítás szabatos és világos jogi műnyelvét, az átültetés gondosságát és a törvényszöveg kapcsán adott, széleskörű tanulmányokra valló, bő magyarázatokat. A hajótulajdonos felelősségéről és kártérítési kötelezettségéről, a hajósok szolgálati viszonyáról, a hajókárokról, segélynyújtásról stb. szóló határozmányok mellé fűzött magyarázatok igen becsesek hazai jogunk szempontjából is, mert szerző a mellett, hogy a különböző külföldi jogokkal tesz összehasonlításokat, állandóan gondos figyelemmel van a tételes magyar jogra és az egyes kérdések tárgyalásánál de lege ferenda is kifejti álláspontját. Dr. Szakolczai Árpád. bpesti ügyvéd. Vegyesek. Az ügyvédi irodában alkalmazott írnoknál eszközölt fizetés. A budapesti kir. Ítélőtábla : A kir. ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, a 615/95. sz. a. hozott sommás végzést hatályában fentartja. Indokok: Nem létezik törvény, a mely szerint a peres fél meghatalmazott ügyvédjének irodájában írnoki minőségben alkalmazott, ez iránti külön felhatalmazás nélkül feljogosítva volna arra, hogy akár a meghatalmazó fél, akár ennek meghatalmazott ügyvédje terhére pénzeket felvehessen és érvényesen nyugtázhasson A fenforgó esetben tehát a felperes ügyvédje irodájában irnoki minőségben alkalmazva volt A. Béla kezéhez K. János l.-r alperes által teljesített 5 frt. fizetés csak abban az esetben volna a felperes illetve ügyvédje részére teljesítettnek vehető, ha alperesek vagy azt bizonyították volna, hogy a nevezett A. Béla pénz felvételére különösen fel volt hatalmazva, vagy pedig azt, hogy a felperes ügyvédje az A. Béla kezéhez fizetett 5 frtot megkapta. Minthogy azonban alperesek az utóbb érintett körülményt még csak nem is állították, az első helyen említett körülményt pedig semmivel sem bizonyították; sminthogy e szerint az A. Béla kezéhez eszközólt fizetés a felperes részére teljesítettnek nem tekinthető, alpereseket a kereseti összegnek megfizetésére kötelezni kellett. (1896 március. 17 654.) A külföldiek által leteendő perbeli biztosíték tárgyában az igazságügyminiszter a következő leiratot intézte a budapesti kir. tábla elnökéhez: Az 1893:XVIII. t.-c. 9. §-a, a mint Méltóságod előtt ismeretes, egyebek közt akképen rendelkezik, hogy alperes külföldi felperestől a perköltség és az ítéleti illeték fedezéséül biztosíték letételét nem követelheti, ha az államban, melynek felperes honosa, a magyar állampolgár megfelelő esetben biztositék adására nem köteleztetik. Ismeretes továbbá Méltóságod előtt, hogy az «Igazságügyi Közlöny* IV. évfolyamának 2-ik számában, a 41—43. lapokon foglalt hivatalos közlemény szerint Svájcban hivatalosan megállapittatott és a magyar igazságügyminiszterrel diplomatiai uton közöltetett egyebek közt Zürich kanton törvényhozása felől az, hogy ott «felperes és alperes, ha nem laknak a kantonban, biztosítékot tartoznak adni». Nem követelnek tehát Zürich kantonban a magyar honos felperestől per biztosítékot, ha Zürich kantonban lakik és igy, figyelemmel az 1893. évi XVIIJ. t.-c. 9. §-ának 1. pontjára, mi sem kötelezhetjük perbiztositék adására Zürich kantonnak a magyar bíróság előtt felperesi minőségben fellépő olyan honosát, a ki Magyarországban lakik. Dacára azonban annak, hogy a viszonosság Zürich kanton és Magyarország közt a jelzett irányban hivatalosan megállapított és az «Igazságügyi Közlöny* utján a királyi bíróságok tudomására hozatott, a budapesti kir. ítélőtábla mégis perbiztositék adására kötelezte 1895. évi 6,341. P számú végzésével a viszonosság bizonyításának elmulasztása miatt Haggenmacher Henrik budapesti lakost, a ki a mellékleteivel együtt 1. alatt csatolt kérvény szerint Zürich kanton honos lévén, ügyvédje által intézkedést kér a végből, hogy a fenti esetben történt sérelem orvosoltassék és hogy