A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 1. szám - Apponyi Albert gróf beszédei

4 A JOG Bűnügyekben. A szeméremtestek egyesülésével, habár a behatolás a hüvelybe meg sem történt, jogi szempontból véve a közösülés már bevégzéttnek tekintendő. A kolozsvári kir. törvényszék (1894. június 27. 4,339. sz. a.) B. Imrét (22 éves) a R. Berta sérelmére elkövetett, a btk. 232. §. 2. pontjában foglalt erőszakos nemi közösülés bűntettének a btk. 65. t^-ában meghatározott kísérletében és az ezzel a btk. 95. §. szerint eszmei halmazatban álló s a btk. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek mondja ki és ezekért összbüntetésül 3 évi és (í havi fegyházra és 5 évi hivatalvesztésre itéli stb. Indokolás: A birói szemle és arra alapított szakértői véleménynyel, valamint a mai végtárgyaláson adott szakértői véleménynyel és ezzel összhangzóan sértett vallomásával és vádlott részbeni beismerésével perrendszerüen bizonyítva van, hogy vádlott sértettel nemileg közösülni akart, a mely megkezdett cselekményét vádlott abból az okból hagyta félbe, mert sértettnek a pincében volt anyja időközben felérkezett. A birói szemlélettel és szakértői véleményekkel bizonyítva van továbbá az is, hogy a sértett méh-hüvelyhurutban szenvedett és hogy vádlott a tett elkövetésekor heveny hugycsőkankóban szenvedett volt;s mivel ily állapotú hímvesszőjével érintette sértettnek nemi szervét, szakértőileg lett megállapítva az, hogy sértett a már jelzett hurutos betegséget a vádlottól való fertőzés folyományául kapta. A nemi közösülés végrehajtására vonatkozóan a szakértők csakis a kis ajkok belső felületének hámhorzsolását, valamint a nagy ajkak közé a kis ajkakig a hímvesszőnek behatolását állapították meg, de véleményük szerint vádlott hímvesszője a hüvelybe nem hatolt be, a szűzöv érintetlenül maradt, ennél több eredményt a felek előadása sem erősített meg és mivel ezek szerint a nemi részeknek egyesülése létre nem jött, vádlottal szemben a megkezdett, de be nem végzett tényt lehetett bíróilag megállapitni. Az erőszak alkalmazására nézve az orvosszakértői lelet és vélemény adatot nem szolgáltattak és bárha egy oly gyermeknél, mint sértett, az ellenállási képesség csekély, a melynek leküzdésére kevés erő szükséges, bárha sértett azt állítja, hogy ő kiáltott és magát vádlott kezei közül kiszabaditni igyekezett, a mit részben maga vádlott is beismert, de mivel a nyomban megérkezett édes anyjának az esetet nem panaszolta el, mivel a tény megkísérlésekor sértett előadása szerint tájdalmat érezett és mivel egy ilykoru gyermeknél a nemi közösülés iránti tudat kifejlődve nincs és ezért benne az ez irányú védekezési akarat sem foganhatott meg; miért is az általa kifejtett védelem csak a beállott fájdalom elhárítására irányulónak tekinthető; ez okoknál fogva a vádhatározatban foglalt minősítést el kellett ejteni. Tekintettel azonban arra, hogy a 16. naplószám alatti születési anyakönyvi kivonat szerint sértett az esemény történtekor 8 éves és 7 hónapos volt és igy akaratnyilvánításra jogilag képességgel nem birt, a nemi közösülésre irányzott büntetendő cselekmény a btk. 232. §. 2. pontja szerint minősítendő és mivel a fentebb kifejtett kísérleti cselekményt vádlott a sértett édes anyja megérkezésére hagyta félbe, őt az Ítéletben foglalt erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérletében bűnösnek kellett kimondani, minthogy a részeg voltára alapított védelmét sértett édes anyjának vallomása és azon körülmény, hogy vádlott az eljárás adataival egyezően az eseményt részletesen tudta előadni, megcáfolják. A mi azt illeti, hogy a felfejtettek szerint vádlott sértettet ragadós betegséggel töltötte el, a melynek következtében sértett a szakértői vélemény szerint 20 napon felüli betegséget szenvedett, vádlott beismerésével meg lett állapítva az, hogy ő a kísérleti cselekmény elkövetésekori kankós voltát tudta, és mivel tudta azt is, hogy eme ragadós betegséget, beismerése szerint is, nővel történt közösülésből kapta, az események természetes menetéből biztosra következtethette, sőt koránál és társadalmi állásánál fogva tudnia kellett, hogy a beteges himveszszőjének sértett nemi részével leendő érintkezése esetleg egyesítése által sértettre a betegség el fog ragadni, a melyeknél fogva a következménynek ily előrelátásával elkövetni szándékolt nemi közösülésben benne rejlik a ragályos eredményre irányuló szándék is; ezért vádlottat az ugyanazon cselekmény által elkövetett, és az erőszakos nemi közösüléssel eszmei halmazatban levő a btk. 301. §-ban meghatározott súlyos testi sértés bűntettében is bűnösnek kellett kimondani stb. A kolozsvári kir. Ítélőtábla (1894. aug. 7. 2,442. sz. a.) a törvényszék ítéletét azzal a változtatással, hogy vádlottat az első bíróságilag megállapított erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérlete helyett a btk. 232. § 2. pontjában meghatározott erőszakos nemi közösülés bűntettében mondja ki bűnösnek, egyebekben helybenhagyja. Indokok: Úgy az orvosok véleményével, de magának a sértett kis leánynak vallomásával, sőt a vádlottnak az első végtárgyalás rendén tett beismeréséből is megállapítandó az, hogy a vádlott himveszszejével a sértett szeméremtestének nagy ajkai közé behatolt. — Miután pedig a szeméremtesteknek egyesülése folytán, — habár a behatolás a hüvelybe meg sem történt — jogi szempontból véve a közösülés már bevégzéttnek tekintendő a nélkül, hogy e tekintetben az emissio vagy immissio seminis jelentőséggel birna, annálfogva a kir. ítélőtábla vádlottat az erőszakos nemi közösülés bűntettében mondotta ki bűnösnek stb. A m. kir. Curia (1895. nov. 15. 10,059. sz. a.) tekintve, hogy a kir. ítélőtábla az e. f. bíróság Ítéletét csupán a minősítés tekintetében változtatta meg, a büntetésre nézve azonban azt helybenhagyta, ekként az e. f. bírósági ítéletet vádlott terhére nem szigorította: ehhez képest a btk. 301. § szerint további felebbezésnek helye nem lévén, vádlott felebbezése visszautasittatik. Ha a sértett fél által késsel megtámadott vádlott a támadójától elvett késsel ezt hátba szúrja s ezzel életét kioltja: az ölési szándék a tagadásban levő vádlott ellenében egyedül a sértésre használt eszköz minősége és a szúrás helye által bizonyítottnak még nem tekinthető, miért is ily esetben vádlott ne m a szándékos emberölés, hanem csupán a halált okozott súlyos testi sértés bűntettében mondható ki bűnösnek. (A m. kir. Curia 1895 június 28-án, 6,041. sz.) A m kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A házasságkötésnél való közreműködésre a főispán által felhatalmazott polgári tisztviselő köteles eljárni. A törvényhatóság első tisztviselőjének a házasságkötésnél való közreműködést megtagadó határozata ellen a kir. törvényszékhez, majd a kir. táblához lehet jogorvoslattal fordulni. (A m. kir. belügyminister 1895. évi okt. 2-án 83,386. sz. alatt hozott határozata.) Község belterületén gőzgéppel való csépeltetés miatt az i8jg. évi XL. t.-cz. 141. §-a alapján elmarasztalásnak akkor van helye, ha ezt szabályrendelet, vagy hatósági rendelkezés tiltja. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 3,075. sz. hatá rozata.) A községi elöljáróság tagjai — az által, hogy a náluk emelt panaszt a járási főszolgabírónak bejelentették, — nem váltak panaszosokká és a feljelentés alaptalansága esetén az eljárási költség megfizetésére az illető feljelentő kötelezendő. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 3,267. sz. határozata.) Valakinek azon cselekménye, hogy vásáron egy ló eladását az eladó és vevő között közvetíti, nem foglalja magában a jogositatlan iparnak gyakorlását. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 3,465. sz. határozata.) Vasárnapi munkaszünet ideje alatt árusító iparosnak nem fogadható el azon mentsége, hogy az eladott tárgyat szívességből engedte át a vevőnek. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 3,129. sz. határozata.) Házasságkötésnél a születési bizonyítvány felmutatását az anyakönyvvezető kivételesen elengedheti. (A m. kir. belügyminister 1895. évi október hó 8-án 86,966. szám alatt kelt határozata.) Hatósági engedély nélkül létesített vízi müvek ellen az ellenőrzést gyakorló hatóság hivatalból is tartozik eljárni, tehát ha valamely hatóság eme kötelességéből folyólag az illető vízi mü tulajdonosát a törvényes jogalap megszerzésére záros határidő alatt kötelezi: csak a törvényes feladatának tesz eleget. (Iy tartalmú kijelentés foglaltatik a földmivelésügyi m. kir. minister urnák m. f. évi 17264. sz. a. H. vármegye alispánjához intézet rendeletében.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl r , i9ffoŐdÖk 5 Frie„dmann Mőr e > gyuIai tszék, bej. 1896 márc. 2. félsz. 1898 március 38., csb. Pallay Jenő. tmg. Sárréti János — La Roche és társa e., bpesti kir. és váltó tszék, bej. 1896 jan. 20 bei 1896 febr. 20., csb. dr. Kuszka Miklós, tmg. dr. Katona Ignác — Bereel e., budapesti ker. és váltó tszék, bej. 1896febr. 6, félsz. 1896 márc 5 csb fr ^eKZe! iJ8o\°S; lmg; dtr\RÍgÓCZ Kálmán- ~ Krenanuer E. zombori tszék, be,_ 896 febr. 4, félsz. 1896 márc. 2., csb. Fogler Béla, dr. Recsei rűu« ~ ^er ^"^y ®-> gyu!afehervári tszék, bej. 1896 febr. 22., félsz. 1896 marc 17 csb. dr. Szöcs Akos, tmg. Oltyán Vazul. - Schwarcz Mór e szolnoki tszék, bej. 1896 febr. 5., félsz. 1896 rnárc. 7.. csb Hubay Kalman, tmg. dr. Móczár Lajos. Jn&\í ázaí°k = A. 1kalocLsai kir ügyészségnél al ügyészi áll. 1896 jan 16. - A ceglédi kir. -bíróságnál al birói áll. 1896 jan 16 — A szikszói kir. jbiróságnál al birói áll. 1896 jan 16 PAUA8 RÉSZVÉNY fÁRSASAGNYOMDÁJA BUDAPESTEN