A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 21. szám - Bányajogi mizériáink

164 A JOG nádor () királyi Fenségével a fentemiitett országos bizottságnak a kegyelmes királyi leirat utján való útbaigazítás céljából közölve lett. v királyi Fensége a nádor a bányamüvelés nagyobb akadályának elhárítása és azon hátrányok eltávolítása céljából, a melyek a fentérintett kegyelmes határozat kétértelmű felfogásából támadhatnak, a fentebb emiitett országos bizottság által előterjesztett nézeteket előterjesztés utján felterjesztette; a többször emiitett országos bizottság ugyanis jelenteni bátorkodik, hogy a Miksa-féle telekmérés a Bánságban emberemlékezet s a mióta jegyzőkönyvek léteznek sohasem volt érvényben, mi több a formális tárnák (venae) ritkasága miatt, de inkább a rétegek s müvelésre alkalmas telket szolgáltató ásványgazdagság gyakorisága miatt, a mondott törvénytől elütő és területmértékben 2,744 négyzetölt kitevő más mérési mód van szokásban. A szomolnoki kerületben pedig a törvényes, de nem a Miksa-féle törvény 5. cikkének í. §-a értelmében, hanem a selmeci fölvilágosit ás 4. cikke értelmének megfelelő mérték, mely a tárna hosszában kiméretni szokott 18 illetve 20 hübérkéből (Lehen) és az oldalfalak közötti változatlan szélességéből állott, régi idők óta érvényben volt azonfelül pedig a Miksa-féle 5. törvény szabályzata (canon), a melyre a fentemiitett kerületek utaltatnak, ugy van megalkotva, hogy az mindenek előtt csak a müvelés alapelveihez alkalmazkodván, a modern bányamüvelés módjának oly kevéssé felel meg, mint a milyen bizonyos, hogy a bányamunkások, alig hogy a föld kérgét elhagyták, már annak legmélyebb rétegeivel vannak elfoglalva; elórebocsátván ugyanis, hogy szem előtt tartván a fentebb emiitett, Miksa-féle kivonatát, a törvényes telek térfogatát, a melynek használata most rendeltetik, szög alakjában (angulariter) az alagszáj mindkét oldalára reá mérendő 4 hübérke (Lehen) vagyis 28 öl, mélységben (in profundum) pedig 21 es illetve 28 öl teszi ki. Meg kellett esnie, hogy elállván az ilynemű szabályzattól (canon) sokkal ezen emberöltő emlékezete előtt uj mérésmódot elfogadni, mi több még az ilynemű változás ezen felhozott példájából kitűnik, hogy a Miksa-féle szabályzat most talán azon okból nem képes fenállani, mivel ugyannak szavai a telek szélességét, ugyannak b) pontjai között 56 öllel, de semmiféle hosszmennyiséget jelölnek meg; még egy hegy kerületben sincsen használatban, sőt inkább Fels ő-M agyarországban a mellékelt térrajz tanúsága szerint 18 illetve 20 hübérke (Lehen) az oldalak meghatározott szélességével a rézsutt végtelen mélységgel, a Bánságban pedig 2,744 négvzetöl képezi egy telek állományát, s általában véve félni kell, hogy a bányák kiművelése, ha a nevezett két kerületnek a használatban nem álló és ép ugy kivihetetlen, mint kétértelmű Miksa-féle törvényben foglalt rendelkezésnek megfelelően a maga telkeit mérni, következőleg tehát ugy azoknak kiterjedéséről, mint mélységéről is megfosztani kellene: nagy kárt fogja szenvedni, már azért is, mivel uj törvényes intézkedésig aligha fogja valaki uj bányamüvelésre irányozni figyelmét; szükséges volna az ipart határok közé szorítani és magát a kir. kincstár bevételét (incrementum-gyarapodás) nem kevéssel csökkenteni; a fentemiitett országos bizottság legalázatosabban esedezik, hogy miután a hét bányaváros és nagybányai kerületekben a jogosabb mérték már ki lett kötve, a két másik, tudnillik szomolnoki és bánáti kerületben is nem a Miksa-féle 5. cikkben foglalt rendelkezéshez képest, hanem az ugyanitt használatban lévő és a selmeci felvilágosító törvénynyel inkább megegyező szokás szerint a jövőben hozandó törvény rendelkezéséig elrendeltessék. A többször emiitett regnicoláris bizottság ezen felterjesztvénye a pénzérem és bányaügyi udvari kamarával közöltetvén, ez utóbbi jelen legalázatosabban előterjesztett feliratában azon véleményben van, miszerint minden eshetőleges tévedés kikerülése végett a bányatelkek mértéke a szomolnoki és bánáti kerületben az ugyanezen országos bizottság által felhozott indokok alapján az ezen tekintetben divó használatnak megfelelően mindaddig meghagyassák, mig ezen tekintetben jövőben más valami nem határoztatik. Határozat egyetértve. Ezen regnicoláris bizottság és a pénzérem és bányaügyi kamara véleményével a legszolgálatkészebb m. kir. udvari cancellaria legalázatosabb véleményéhez hozzájárul, s azonfelül Felségednek kegyelmes határozatáért legmélyebb alázattal esedezik. Nem kevésbbé meghajolva. Felségednek legfelsőbb Ítélete és cs. kir. határozata előtt. Szentséges fölségednek legalázatosabb és legszolgálatkészebb m. kir. udvari cancelláriája. Bécsben, 1792. évi augusztus hó 16-án Csáky József gróf s. k. Nagy József s.k. A can Cel 1 ár i a véleményét helybenhagyom. Ferenc s. k. (Külzet) () cs. és apostoli királyi Felségéhez legkegyelmesebb Urunkhoz! A bent alulírott magyar kir. udvari cancelláriának legalázatosabb előterjesztése a szomolnoki és bánáti kerületben a bányatelkek mértékének az eddig is használatban volt módjának meghagyása tárgyában. 10,458/1792. szám. A N ád o r főherceg O Fenségének. Ferenc. Az országos bányaügyi bizottság által a szomolnoki és bánáti kerületekben létező bányatelkek mértéke tekintetében felhozott s kedveltséged által folyó évi március hó 20-án hazánk alázattal felterjesztett indokok alapján kegyelmesen jóváhagyjuk, hogy a fentemiitett két kerületben ugyanazon mérték, a mely eddig is használatban volt, továbbra is min daddigérvényben maradjon migjövó'ben ezen tekintetben más valami nem rendeltetik. Mely jóakaró királyi határozatunkat, meiyet mai napon pénzérem és bányaügyi udvari kamaránkkal az ugyanabban foglalt rendelkezéseknek kellő uton való végrehajtása végett közöltünk, Kedveltségeddel az itt közölt ügyiratok visszaszármaztatásának kötelezettsége mellett azon célból közöljük, hogy azt a fentemiitett országos bányaügyi bizottságnak tudomására hozni el ne mulassza. Bécsben 1792 évi szeptember 3-án (Olvashatlan aláírás) Cserey s. k. kiadható Pálffy s. k. látta Nagy s. k. Az országos (regnicoláris) bányaügyi bizottság által a szolnoki és bánáti kerületekbnn levő bányatelkek méretei tekintetében felhozott, annak képviselőségi utján folyó évi március hó 9-én hozzám beterjesztett indokok alapján, melyek (5 felsége kegyelmesen jóváhagyni találta, hogy ugyanazon mérték a fentemiitett két kerületben az eddig divó szokás szerint, mindaddig mig jövőben ezen tekintetben valami más nem rendeltetik, érvényben meghagyandó. Mely kegyelmes határozatot, a mely pénzérem és bányaügyi udvari kamarával a kibocsátott rendelkezéseknek kellő uton való végrehajtása végett legfelsőbb helyről már közöltetett, Nagyméltóságoddal ezennel közölni szükségesnek találtam. Egyébiránt maradok kiváló tisztelettel Bécsben 1792. évi szeptember hó 16-án, Ad 2. Bécsben 1792. évi szeptember hó 16-án. — Az országos Nádor Ő Királyi Fensége tudtul adja Révay Péter főispánnak, mint az országos bányaügyi bizottság elnökének, hogy ó Felsége az úgynevezett bizottság által a szolnoki és bánáti bánya telkek mérete tekintetében felhozott indokok alapján kegyelmesen jóváhagyta, hogy ugyanazon mérték a ientemlitett két kerületben az eddig is divó szokás szerint mindaddig mig jövőben ezen tekintetben más valami nem rendeltetik, érvényben meghagyassék. Mely kegyelmes királyi határozat a királyi pénzérem és bányaügyi udvari kamarával is a bennefoglalt rendelkezésekvégrehajtása végett kegyelmesen közölve lett. 11,539/792. szám. A cs. kir. pénzérem és bányaügyi udvari kamara visszaküldi a folyó évi 10,458 szám alatt vele közölt elintézett előterjesztéseit, mely azon bányahosszmértékre vonatkozik, a melyek eddig főképen a szomolnoki és bánáti kerületekben használatban voltak azzal, hogy továbbra is meghagyandók é s tudatja, hogy az illető törvényhatóságok, ennek megfelelőleg már az iránt értesítést kaptak. Látta! Pálffy s. k. Ad. acta. Fordította: Popovics s. k. Budapesten 1894. évi március hó 12-én. Látta: Farkas s. k. (P. H.) íme a felmerült perdöntő kérdésre adott s a bíróság által első sorban is figyelembe és alkalmazásba veendett válasz, mely azonban — sajnos — a m. kir. Curia 1,807/892. számú ítéletének minden kétséget kizáróan ellene mond s igazolja mult évi cikkemet. Ezek után minden törvényhatósággal közölt fenti kir. resolutió s bányajogi forrásaink nyomán mindenki beláthatja, hogy a m. kir. Curia itéletbeli most tárgyalt perdöntő kijelentésének ekképen sem alkotmányjogi, sem pedig törvényes gyakorlatbeli alapja s indoka nincsen, hogy az Ítéletnek emiitett kijelentése, a Miksa-féle rendszabály alkalmazhatása módjáról könnyedséggel alkotott birói «vélekedés»-nél nem egyéb. Az ily «vélekedés»-nek birói Ítéletekben való érvényesítése pedig még az alsóbb bíróságoknál sem járja s annál kevésbé van helyén a további correctiót kizáró legfőbb Ítéletben. S figyelembe veendő az is, hogy az illető perben százezreket érő bányatárgyról volt szó, melytől a m. kir. kincstár egy helyt nem álló oly fajta «vélekedés»-nek jogerős birói Ítéletbe való foglalásával elüttetett volna. Minek közgazdasági s igazságszolgáltatási tekintetben még azon óriási hátránya is lenne, hogy — ha az itéletbeli kijelentés elfogadtathatnék s a törvényes gyakorlat szabályozójának érvényesülhetne — sok jogos bányabirtok jogtalan elperlésének és még számosabb controversiáknak s zavaroknak volna előidézője nem csupán felső- s az alsó-magyarországi, de minden hazai bányavidékeken is ott, hol Miksa-féle bánya-rendszabály mint ilyen — a bányaméretek s mértékek kivételével — tehát egyedül az eljárás tekintetében alkalmaztatott Már pedig — a mint tudjuk — a hazában mint bányarendszabály mindenütt, ha másként nem, erőszakosan alkalmaztatott és min-' denütt találhatók még nagy számban régi bányamértékek, melyek az osztr. általános bányatörvény 199. §-a és a végrehajtási szabályok 101. §-a szerint a vonatkozó régibb bánya-rendtartások szabályai szerint itélendők meg. Hogy a Miksa-féle bányarendszabály — a mint azt a m. kir. cunai ítélet állítja, hazánkban 1573-ik évben, ^törvényileg elfogadtatott, volna, — az oly alkotmányjogi állítás, melyet bebizonyítani egyáltalán nem lehet. Annál kevésbé fogadtatott el az ítélet rendelkező részében megítélt aknajogositvány tekinteteben. 1 r-u- u!frt _ miként az bármely jóravaló hazai s kimerítő külföldi bányajog, könyvekben is olvasható, — a Miksa-féle bányarendelet országszerte nagy ellenszenvre talált. 1570-ik év végén a király által - a m. kir. udvari Cancelláriának kizárásával — összehívott banyajogi bizottmányban pedig már negyedszer tárgyaltatott. S e banyarendeletnek eljárási határozatai, a banyavárosok és egyes bánya vidékek különleges privilégiumai, b á nyastatum ai és régi szokásai, kozt oly összeegyeztetés történt, melynél fogva