A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 21. szám - A közjegyzői állások szaporitása kérdéséhez

Tizenötödik évfolyam. 21. szám. Budapest, 1896 május 24. Szerkesztőség: JT y ^\ Előfizetési árak: A JOG V., Rudolf-rakpart 3. 8Z. i^A v| _ Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ._ 1 frt 60 kr „ „ , ,, . i9 BKTILAP AZ IGUZSifiÜGY fUBBIB EfmnnfUj HAGY1R ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI m ÍÖZLÓNÍR ' ~l° v ., KudoK-rakpart 3. sz. ' 1 Kgcsz « _ C * — « Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kiadóhivatal: (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) Kéziratok vissza nem adatnak. Dr" REVAI LAJOS " STILLER MOR Az cIoT.zetési pénzek ujry védek. , , ~ , , Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a postautnlványnyal kiadóhivatalhoz intézendök. Megjelen minden vasárnap. küldendők. TARTALOM: A közjegyzői állások szaporítása kérdéséhez. Irta: dr. Nozdroviczky Ferenc közjegyző M.-Óvár. — Adalékok az uj bűnvádi eljárás tervezetéhez. Irta : dr. R^nai Sándor bpesti kir. albiró. — Bányajogi mizériáink. Irta: Hoznék János m. kir. kincs, ügyész Besztercebányán. — A kolozsvári tudomány-egyetem jog- és államtudományi karának felterjesztése a jogi szakoktatásnak vizsga- és tanrendje tárgyában. — Bellöld. (A kir. Curia teljes ülése. — A budapesti kir. Ítélőtábla f. hó 19-én tartott teljes ülése. — Az uj budapesti főügyész.) — Vegyesek. Curia és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a ("Budapesti Közlöny»-ből. (Csődök. — Pályázatok.) A közjegyzői állásokszaporitása kérdéséhez Irta : Dr. NOZDROVICZKY FERENCZ, közjegyzőh. M.-Óvár. A lezajlott igazságügyi költségvetési vita folyamán a felszólalt képviselőknek majdnem mindnyája azon óhajtásának adott kifejezést, hogy a közjegyzői állások számát — mint ki nem elégitőt — emelni és a kerületek beosztását részben másítani kell. Közóhajá vált tehát az a mit velem mások ezen és egyéb szaklapokban már ezelőtt, de csak elszórtan, szellőztettünk. A minister ur ennek foganatba vételét ugy tavai, mint az idén megígérte, és ez irányban már meg is tette a kezdeményező lépéseket, a mennyiben az újonnan rendszeresítendő állások közlésével véleményadásra hívta fel az illetékes közjegyzői kamarákat és kir. ítélőtáblák elnökeit. Ezek nagyrészt ennek már megfeleltek, és beterjesztették véleményeiket. Mint hírlik legnagyobb részük a tervbe vett szaporításokat egyáltalán nem, vagy ha helyesli is, azt csak kis részben, és kis mérvben teszi. Hogy a közjegyzői kamarák nem legjobb barátai e tervnek, és nem viseltetnek iránta nagyobb lelkesedéssel, érthető, mert tagjainak legnagyobb része az intézménynek úttörője volt. Nekik és tagjaik fáradsága és igyekezetének sikerült az intézménynek alapkövét letenni, azt felvirágoztatni, és most midőn fáradozásuknak gyümölcsét élvezhetnék, annak egy részétől esetleg megválni kénytelenittetnek. Ha tudnák, hogy munkatársaik, helyetteseik és jelöltjeik lesznek azok, a kik az ő asztaluktól elvonatni szándékolt morzsákat fogják élvezni, ha tudnák, hogy az általuk annyira óhajtott hatáskör kibővítése nem fog sokára elmaradni, talán még nagyobb lelkesedéssel karolnák fel az ügyet, jobban szemet hunynának egyik vagy másik kartársuknak megtámadtatni készülő magánérdeke felett, és nagyobb mérvben ajánlanák a szaporítást. Mindkettőnek bekövetkezte azonban kétes, tehát ők is tartózkodók. A kir. ítélőtáblák elnökei rövid időn át lévén még csak állomásaikon, székhelyük viszonyait alaposan ismerhetik ugyan, de nem hiszem, hogy nagy elfoglaltságuk mellett csak felületesen is ismerjék vidékük viszonyait is. A kerületükbeli bíróságok viszonyait a hozzájuk kerülő felebbezési ügyekből, és a rövid 24—48 órás helyszíni vizsgálatokból ismerhetik ugyan annyira-mennyire, de a közjegyzők tevékenysége, munkaköréről közvetlen tudomást nem vehetnek, mert őket a felügyeleti jog nem illeti, és így az egyes közjegyzőnek ténykedéséről, ügyforgalmáról, ügyei minőségéről stb. miután őket még a fegyelmi ügyekben se illeti bármi néven nevezendő ingerentia — tudomást egyáltalán nem szerezhetnek. Ez iránybani közvetlen tapasztalattal csak a járásbirák, és ezek utján és szinte jó részben csak közvetve a törvény székek elnökei bírhatnak. Hogy meg lettek-e ezek akár a ministerium, akár pedig a táblai elnökök által kérdezve, nem tudom. Ha nem történt volna, vagy véleményeik megkérdeztetésük esetén az illető táblai elnökök által fel nem terjesztettek volna, ezt hibának tartanám, mivel nézetem szerint ezek t. i. a járásbirák az egyedüliek, a kik — a mellett, hogy egyik Lapunk mai száma irányban sincsenek érdekelve — közvetlen tapasztalat és szemlélet alapján ismetik — és miután kis területre vannak szorítva, és avval folytonos összeköttetésben vannak — alaposan is ismerhetik az illető kerületnek nemcsak jogi. hanem vagyoni, társadalmi és közlekedési viszonyait, a nép szükségleteit és kívánságait. Ezeknek kellőleg megokolt véleményét tartom tehát a fentiek alapján első sorban is leginkább megfontolandónak az egyes kétes kérdések eldöntésénél. A szaporítás mérvének megállapításánál minden tényező, de különösen a közjegyzői kamarák részéről főszempontként a tisztességes és rangszerü megélhetésnek kérdése szellőztetett mint azon körülmény, mely a szaporításnál kiválóan figyelembe veendő, és annak részbeni akadálya volna. A megélhetés szempontjának elbírálásánál a közjegyzői kamarák abból az alaptételből indultak ki, hogy a jelenlegi közjegyzőknek kereseti viszonyai és jövedelmei nem oly fényesek, hogy abban az esetleg újonnan rendszeresitendőket is részeltethetnék, és ebből azt a következtetést vonták, hogy ha az uj állások oly csekély mérvben is, mint a ministerium azt egyelőre tervezi, rendszeresittetnének, mind a régiek, mind az ujaknak — de különösen az utóbbiaknak megélhetése volna kérdésessé téve. Hogy milyenek az egyes jelenleg rendszeresített közjegyzők viszonyai, arra kiterjeszkednem felesleges, azt tudja minden hozzáértő ember. Egy £ része fényes \ része jól jövedelmező \ része jövedelmező és \ része kevésbé jövedelmező. Az 1894. évi ügyforgalmi kimutatások szerint a legkisebb hagyatékügybeli állaga a budapesti közjegyzői kamarának volt, a mennyiben minden egyes közjegyzőre átlagban 275 ügy jutott. A legkisebb összügyforgalmi állagot a pozsonyi kamara mutatja fel, a mennyiben egy közjegyzőre átlag 1,363 szám jutott. Miután ezen számok csupán átlagok, világos, hogy egyik másikának ezen kerületbeli közjegyzők közül több, a másiknak pedig csekélyebb száma volt. Panasz a megélhetés lehetetlensége miatt, a szaporítás bekövetkeztéig, legalább nyilvánosan nem h ngzott, tehát e számok mint létminimum bízvást felvehetők volnának, nem reflektálva arra, hogy a hagyatékok száma, ha a nép az uj törvényhez hozzászokik, az uj eljárás folytán okvellen emelkedni fog legalább 15—20%-al. Az egyéb ténykedés, hozzáférhetőbbé lévén a szaporítás folytán, a közjegyző, szintén emelkedni fog, mert nem lesz az ügyeit rendezni akaró fél napokat a közjegyzői székhely távolsága folytán, vagy magának a közjegyzőnek távolléte foiytán ilyeket esetleg ismételve elmulasztani kénytelen. A kisebb kerületű közjegyző is jobban és belterjesebben szentelheti majd magát szűkebb kerülete viszonyainak, ügyes bajos dolgainak, felvilágosítja a népet a közokirat előnyeiről, melyet ez megismerve a közjegyző közbenjárását többször és mindinkább fogja igénybe venni. A megélhetéshez egyéni nézetemhez képest elég 200 kisebb hagyaték és 800 drb egyéb ügyforgalmi szám, tehát jóval kevesebb mint a fentrészletezett átlag számok. Kedvezőtlen vagyoni viszonyokat véve alapul, a jövedelmezőség következőleg alakul a 200 hagyatékból 20°/0-ot, tehát minden ötödiket díjtalannak véve felmarad körülbelül: 50 drb tehát 25% 200 írtig terjedő 3 frttal dijjazott 150. 50 dtb tehát 25% 500 frtig terjedő 5 frttal dijjazott 250. 40 drb tehát 20% 1000 frtig terjedő 8 frttal dijjazott 320 12 drb tehát 6% 2000 frtig terjedő 12 frttal dijjazott 144. ;8 drb tehát 4% 5000 frtig terjedő 16 frttal dijjazott 128. Összesen 992. A 800 drb egyéb számból 80 drb vagyis 10% másolat, kisebb keresk. könyv kivonat hitelesítés a 50 kr. 40 frt. 80 drb vagyis 10% egy személyes névaláírás hitelesítés, á 75 kr. 60 frt. 12 oldalra teíjcd