A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 19. szám - Németbirodalmi magánjogi codificatió 1895-ben. A nemzetközi magánjog codificatiója Németországban

76 felelő rendes (egyszeres i illetéket, legyen az akár bélyegjegyekben, akár készpénzben lerovandó, oly felektől, a kik ezeket a leveleket használatba nem veszik, követelni nem lehet. De nem kötelezhetők ez utóbbi felek a felemelt illeték fizetésére sem. Mert az illet. szab. 103. §-a szerint a felemelt illeték azoktól a felektől hajtandó be, kik az illeték lerovására egyetemlegesen köteleztetnek, vagy kiket kezesség (másodsorban való kötelezettségi terhel; már pedig az előrebocsátottak szerint azokat a feleket, a kik a feltételesen illetékmentes leveleket bíróság előtt, avagy a fennebb emiitett célokra nem használták, sem egyetemleges, sem kezességi kötelezettség nem terheli. A mi pedig a felemelt illetéknek azt a nemét illeti, mely az illet. szab. 123. és 124-. §-aiban a jogügyleteknek illetékkiszabás végett való bejelentésére vonatkozólag felsorolt teljesítések elmulasztása miatt birság gyanánt rovatik ki, ezzel a felemelt illetékkel (birsággal) a mondott leveleket nem használó fél nem sújtható; mert ezektől a levelektől járó, s készpénzben fizetendő illetéknek kiszabása végett teendő bejelentés iránt az emiitett félre alkalmazható értelemben, az idézett 123. és 124. §-ok semmi intézkedést nem tartalmaznak. Ezekből az indokokból ki kellett mondani, hogy midőn az illetéki díjjegyzék 59. tét. -í. pontja szerint feltételesen illetékmentes kereskedelmi levelek bíróság előtt, vagy más hivatalos célokra való használatuk alkalmából illetékkötelesekké válnak, az ilyen levelek alapján kirótt rendes és esetleg felemelt illeték a közvetlenül érdekelt, illetve szerződött oly felektől nem követelhető, kik a leveleket a mondott célokra nem használták. Kelt Budapesten, a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1896. évi március hó 26-án tartott teljes tanácsüléséből. Hitelesíttetett a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1896 április hó 16-án tartott teljes tanácsülésében. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság döntvénye: 67. szám. (.iElemi csapások által okozott károk rendkívüli eseteiben, az 1883. évi XLIV. t.-c. 50. §-ának utolsó bekezdése alapján vati-e helye adóelengedésnek haszonbérbe adott oly birtok után, melyre nézve az elemi kár következtében netán ele?igedendö földadónak a bérösszegbe leendő betudása a bérlő javára szerződésileg biztosíttatik, habár a földadót maga a bérbeadó jizeti, aki egyszersmind az évi bérösszegnek minden levonás nélkül való kiszolgáltatását elemi csapás által okozott károk esetén is kikötötte.-» (1895. évi 12,91<> számhoz.) Határozat: Elemi csapások által okozott károk rendkívüli eseteiben; az 1883. évi XLIV. t.-c. 50. §-ának utolsó bekezdése alapján, haszonbérbe adott oly birtok után, melyre nézve az elemi kár következtében netán elengedendő földadónak a bérösszegbe leendő betudása a bérlő javára szerződésileg biztosíttatik, — habár a földadót maga a bérbeadó fizeti, a ki egyszersmind az évi bérösszegnek minden levonás nélkül való kiszolgáltatását elemi csapás által okozott károk esetén is — kikötötte, földadó elengedésnek helye nincs. Indokok: Az 1883. évi XLIV. t.-c. 49. §-a értelmében az elemi csapások által okozott károk rendkívüli eseteiben adóelengedésnek van helye. Ugyanannak a törvénynek 95. §-a értelmében de az 1875. évi VII. t.-c. 7. §-a értelmében is a földadó magát az ingatlant terheli, — s miután a földadó a föld catasteri tiszta jövedelme után vettetik ki, az a föld jövedelme után fizetendő, — és pedig az által, ki a föld jövedelmét élvezi. Ha a földnek rendszerint várható jövedelme elemi csapások által csökken vagy megsemmisül, az 1883. évi XLIV. t.-c. 50. §-a harmadik bekezdése szerint az adóelengedésnek oly arányban van helye, a mily arányban a károsodás történt. A fennebb idézett törvények hivatkozott szakaszainak általános intézkedései szerint elemi csapások által okozott károk esetén csak az ingatlan tulajdonosa, a ki a földadót fizetni tartozik, — tarthat jogos igényt földadó elengedésre, — ez alól az 1883. évi XLIV. t.-c. 50. §-ának utolsó bekezdése tartalmaz kivételes intézkedést, a melyben kimondja, hogy nincs helye adóelengedésnek haszonbérbe adott oly birtok után, melyre nézve a birtokos illetve bérbeadó a bérszerződésben az évi bérösszegnek elemi csapások által okozott károk esetében is minden levonás nélkül való kiszolgáltatását biztosította, — s hogy a bérlőknek azokban az esetekben van igényük elemi csapás által okozott károk esetén földadó elengedésre, «melyekben a bérlők a bérszerződés szerint a földadót is fizetik -. Ha a földet a föld tulajdonosa maga műveli, — az ő adóelengedés iránti jogosultságát illetőleg kétely nem forog fenn, — ha azonban bérbeadta : arra az esetre nézve a törvénynek fent idézett kivételes intézkedésében két egészen határozott és félre nem magyarázható rendelkezés van kimondva ; — és pedig: a) hogy a tulajdonost illetőleg egyátalán nincs helye adóelengedésnek, ha elemi csapás okozta károk esetén is teljes összegben megkapta a szerződésileg kikötött egész bérösszeget, s b) a bérlő csak akkor részesülhet adóelengedésben, ha a bérelt és elemi csapás által sújtott földnek adóját ő fizeti. Mindezekből az következik, hogy a törvény célzata szerinj az részesítendő adóelengedés kedvezményében, a ki azt a jövedelmet húzza, a mely jövedelem után az adó kivettetett, ez a jövedelem pedig — bérbeadás esetén a bérbeadó földtulajdonosra nézve a megcsonkitatlanul teljes összegben is biztosított haszonbér, s ha a tulajdonos a bérlőnek abból mitsem engedett el: akkor adóelengedésnek nem lehet helye; mert ellenesetben a törvényben meg nem engedett módon a kincstár oly egyént részesítene adókedvezményben, a ki a megadóztatott jövedelmet nem élvezi és a ki az adófizetésre törvény szerint avagy szerződésileg kötelezve nincs. Igaz ugyan, hogy akkor, midőn a bérbeadó tulajdonos, ki a földadót is fizeti, ha szerződésileg minden eshetőségre biztosította a maga részére a teljes évi bérösszeget, de e mellett megengedte, hogy ha a kincstár netán földadó elengedést ad, a kincstár által elengedett földadónak megfelelő összeg a bérösszegbe betudható. ez által a bérlőt mintegy kártalanítani akarja, — ez a körülmény mind az által nem szolgálhat indokul arra, hogy szemben a törvény idézett határozott rendelkezésével s a fentebb elmondott indokokkal, — a törvény rendelkezésétől eltérő bármely intézkedés tétessék. Ezekből az okokból ki kellett mondani, hogy elemi csapások által okozott károk rendkívüli eseteiben az 1883. évi XLIV. t.-c. 50. §-ának utolsó bekezdése alapján, haszonbérbe adott oly birtok után, melyre nézve az elemi kár következtében netán elengedendő földadónak a bérösszegbe leendő betudása a bérlő javára szerződésileg biztosíttatik, habár a földadót maga a bérbeadó fizeti, a ki egyszersmind az évi bérösszegnek minden levonás nélkül való kiszolgáltatását elemi csapás által okozott károk esetén is kikötött — földadó elengedésnek helye nincs. Kelt a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak Budapesten, 1896. évi március hó 26-án tartott teljes tanácsüléséből. Hitelesíttetett a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1896. évi április hó 16-án tartott teljes tanácsülésében. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Az egyenes adófelszólamlási bizottság által kirendelt szakértők dijaínak megállapítása elsöfokban a kir. pénzügyigazgatóságok katáskörébe tartozik. (A m. kir. pénzügyminister 1894. év 30.185. sz. alatt kelt határozata.) A gazdátlanul kóborló állatokkal szemben akkor is az I804. évi XII. t.-c. és az annak végrehajtása iránt kiadott rendelet határozmányai szerint kell eljárni, ha azok a község belterületén találtattak. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1896. évi 2,62H. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök ; Politzer F ülöp e. Losonc, balassa-gyarmati tvszék, bej. jun. 16., félsz. jun. 27. csb. Köröm László, tmg. dr. Révész Dezső. — Blumenthál Gábor e. Szécsény, balassa-gyarmati tszék, bej. jun. 1., félsz. jun. 15., csb. Köröm László, tmg. Révay Sándor. — Kohn Adolf e. Lúgos, lugosi tvszék, bej. jun 9., félsz. jul. 1. csb. Havas Antal. tmg. dr. Hausz József. — Tremba János utóda Sommer Sándor e. Zólyom, besztercebányai tvszék. bej. jun. 10., félsz, jun 19., csb. Traeger Zsigmond, tmg. Polacsik Salamon. — Frank G. és társa e. Arad, aradi tvszék. bej. jun. 20., félsz. jul. 17., csb. Nyirö Géza, tmg. dr. Papp István. — Peitl Antal e. Érsekújvár, nyitrai tvszék, bej. jun. S0.. félsz, jul. 30., csb. Névery Ignác, tmg. dr. Dohmann Ferenc. — Gyenes Lajos e. Debrecen, debreceni tvszék, bej. jun. 10.. félsz. jul. 1., csb. dr. Vass Antal, tmg. dr. Nagy Lajos. — Lendvay Albert e. Szabadka, szabadkai tvszék. bej. jun. 2., félsz. jun. 16., csb. Oláh Ferenc, tmg. dr. Majoros Adolf. — Fuchs Bernát e. Beregszász, beregszászi tvszék, bej. máj. 27., félsz. jun. 19., csb. Szük Lajos. tmg. dr. Pataky Károly. — Hunnia gépgyár és vasöntöde részvény-társaság e. Budapest, budapesti keresk. és váltó tvszék, bej. jun. 16., félsz. jul. 16., csb. Kuszka Miklós dr., tmg. dr. Krajtsik Ferenc. Pályázatok: A pancsovai jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 16. — A szombathelyi tvszéknél aljegyzői áll. máj. 16. — A komáromi tvszéknél aljegyzői áll. máj. 16. — A zilahi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. máj. 16. — Á topanfalvi jbiróságnál albirói áll. máj. 17. A pancsovai tvszéknél aljegyzői áll. máj. 16. — A técsői jbiróságnál a 1 j e g y z ő i áll. máj. 16. — A nagybecskereki jbiróságnál j e g y z ő i esetleg a 1 j e g yzői áll. máj. 16. — Az ó-becsei jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 16. — A temesvári ítélőtábla kerületében 8 joggyakornoki áll. máj. 15. — A versed kir. közjegyző áll. máj. 25. — A szatmárnémetii tvszék. nél jegyzői áll. máj. 17. — A fehértemplomi tvszéknél jegyzői esetleg aljegyzői áll. máj. 17. — Az aranyos-maróthi tvszéknél a 1 b irói áll. máj. 17. — A fogarasi jbiróságnál albirói áll. máj. 18. — A szabadkai tvszéknél aljegyzői áll. máj. 18. A csíkszeredai tvszéknél albirói áll. máj. 18. — A berettyó-ujfalui jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 18. PALLA8 RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN