A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 17. szám - A börtönügy (büntetésvégrehajtás) nemzeti és nemzetközi jellege - A német birodalmi és magánjogi codificatio 1895. évben. Folytatás

68 nem elég az adós rosszhiszeműsége, hanem feltételt képez a vele szerződő félnél is a hitelezőnek kijátszására irányult szándék fenforgása. iA m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa: 1890 február 28-án G. 225. sz.) A sommás eljárásban hallgatólagos beismerés vagy elismerésnek helye nem lévén, a per lényegére vonatkozó kijelentéseknek csak annyiban tulaj donitható joghatály, a mennyiben azok jegyzőkönyvbe iktattatnak. A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa: Elsőrendű alperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Elsőrendű alperes csődtömeggondnok felülvizsgálati kérelmét a S. E. törv. 185. §-nak a) pontjára is alapítva, főleg azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság annak ellenére, hogy az l.-r. alperesnek a beperesitett követelés tekintetében az elsőbiróság előtt személyesen tett beismerését az 1881: XVII. t.-c. 26. i<-nak engedélyénél fogva kifogás alakjában megtámadta, ennek figyelmen kivül hagyásával azt mondta ki, hogy e beismerés joghatályát a felebbezési eljárásban is megtartotta. A felebbezési bíróságnak ez a kijelentése nem bír ugyan alappal, mivel a csődtömeggondnok a közadós jogcselekményét kifogás alakjában is megtámadni jogosult lévén, az alakszerűén előterjesztett megtámadási kifogás, ha az kellő helyen és alakban felhozatott volna, figyelembe veendő is lett volna, ily alakszerű kifogás azonban a felebbezési eljárásban elő nem terjesztetett, mert habár az l.-r. alperesnek az elsőbirói Ítélet meghozatala után történt csődbejutása következtében a tömeggondnok a felebbezésben azt a jogügyletet, a melyre a közadósnak előző beismerése vonatkozott, mint valótlant a jogügyletet magában foglaló törvény tartalma és keletkezési ideje valóságának tagadásba vételével meg is támadta, a felebbezésben előterjesztett eme kifogás a S. E. törv. 149. 152. §-ainak rendelkezésére tekintettel, csak annyiban lehetett volna figyelembe vehető, ha az a 152. §. rendelkezéséhez képest a felebbezési tárgyaláson külön szóval is érvényesíttetett volna, ez azonban a felebbezési biróság által 1895. évi október hó 29-én felvett jzőkönyv szerint meg nem történt, s ekként a kir. Curia nem volt abban a helyzetben, hogy az alakszerűén elő nem terjesztett megtámadási kifogás felett akár érdemileg, akár a tényállás megállapítása tekintetében határozzon. A felülvizsgálati tárgyaláson a tömeggondnok szóbelileg érvként ugyan azt is felhozta, hogy a felebbezésében felhozott megtámadási kifogás felperes előkészítő iratában tagadásba nem vétetvén, ez már ez oknál fogva is el lett volna fogadandó, azonban ez érvelés sem bir alappal, mivel a sommás eljárásban hallgatólagos beismerés vagy elismerésnek helye nem lévén, a per lényegére vonatkozó kijelentéseknek csak annyiban tulajdonitható joghatály, a mennyiben azok jzőkönyvbe iktattatnak. Végül nem bir alappal a tömeggondnoknak az általa állítólag felhozott bizonyítékok mellőzésére vonatkozó panasza sem, mert a felebbezésben felhozott kifogás a felebbezési tárgyaláson nem érvényesittetvén, az arra vonatkozó bizonyítás sem volt elrendelhető. Ezek szerint a felülvizsgálati kérelem alaptalan lévén, az el volt utasítandó. (1896. évi márc. hó 12-én G. 182.) Az eredeti okiratok kicsomózása végett kitűzött tárgyalás a pernek folyománya lévén, ennek költségeit a dolog természeténél fogva az a fél tartozik viselni, a ki a perben a perköltség fizetésére köteleztetett. (A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa: 1896. évi március 6-án E. 41.) Az 1893: 18. t.-c. nem tartalmaz oly intézkedést, mely az illetékességet megállapitó tények tekintetében a most felhitt t.-c. 95. és következő szakaszaiban szabályozott bizonyíték alkalmazását kizárná. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa: Tekintettel arra, hogy a 1868: 54. t.-c. 221. szakaszának azon rendelkezése, hogy eskü általi bizonyításnak csak végitéletben van helye, a sommás eljárásról szóló ÍS^-S: 18. t.-c. által hatályában fent nem tartatott és tekintettel arra, hogy az 1893: 18. t.-c. nem tartalmaz oly intézkedést, mely az illetékességet megállapitó tények tekintetében a most felhitt t.-c. 95. és következő szakaszaiban szabályozott bizonyíték alkalmazását kizárná és így annak a fenforgó esetben az elsőbiróság által történt mellőzése törvényes alappal nem bir, a kir. törvényszék az elsőbiróságnak felfolyamodással megtámadott végzését az 1881: 59. t.-c. 58. ij_a alapján feloldja és utasítja az eljárt kir. járásbíróságot, hogy a vitás ténykörülmény tekintetében a feleket eskü alatt hallgassa ki és a kifejlendőkhöz képest hozzon ujabb határozatot. (1896. mátc. 14. E. 40.) A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Utfoglalás miatt folyamatba tett utrendöri kihágási ügyekben a foglalás ténye csakis mérnöki szakértő közbejötte mellett állapítható meg. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1896. évi 7,522. sz. határozata) Legelöfólosztási ügyekben a járási jnezógazdasági bízott ságoknak föladata a benyújtott kérvények oly fölszereléséről gondoskodni, hogy a fölosztani kért területek megjelölése a vonatkozó okmányok és térképek csatolása mellett kétséget kizárólag megállapítható legyen. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 95,925. sz. határozata.) A vámfizetési kötelezettség, vagy mentesség vitás volta az 1890. évi f. t.-cikkbe ütköző kihágás fenforgását mindenkor kizárja. A vámfizetési kötelezettség, valamint a vámmentességi igény jogszerű fennállásának megállapítása és az ebből eredő vitás kérdések eldöntése, nemkülönben a fizetni elmulasztott, vagy illetéktelenül fizetett vámdijak iránti rendelkezés — ha az alap nem magánjogi jellegű — feltétlenül a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 2,351. sz. határozata ) A partok jókarban tartása és a meder tisztogatása a parti birtokosok kötelességét képezi ugyan, de a partok elhanyagolt volta és a meder tisztogatásának elmulasztása miatt a parti birtokosok nem büntethetők, ha a tisztogatás kötelezettsége s annak mértéke a hatóság által még meg nem határoztatott. Kihágások halmazata esetén a pénzbüntetés minden egyes kihágás után külön-külön lévén megállapítandó, az, hogy vád/ott cselekményeinél kihágási halmazat forog fenn, súlyosbító körülményként helyesen nem szerepelhet. Halászjegy nélkitl való halászat, a törvény határozott rendelkezése szerint, mind külön kihágás csak azon esetben büntethető, ha ugyanazon alkalomból egyéb halászati kihágás elkövetve nem lett. ] 'alamely birtokon fennálló létesítmények karos hatásaiért a tulajdonos szavától s az ily létesítmények ellen emelt jogos panasz esetén a tulajdonos az eltávolítás, valamint az eljárás költségeit viselni is köteles. Az 1885. évi XXIII. t.-c. 41. §-a a párt- és viederbirtokosok részére a határozatilag elrendeltpartvédmü létesítéséhez csak jogot ad, ezen szakasz azonban kötelezettség alapjaként nem szolgálhat. Vizrendöri ügyekben az általános rendelet 21. §-a értelmében a felebbezési határidő nem 3, hanem lh nap. Az által, hogy valaki községi közlekedési közút árkát betömi, nem a közút rovására, hanem a közúti törvény rendelkezései alá nem tartozó járda, illetve tér állagának csorbításával, nem követ cl utrendöri kihágást; hanem a köztér vagy utca elfoglalása miatt közigazgatási uton teendő intézkedésnek van helye. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 3,343. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Rothschild és Klein e. Arad. aradi tvszék. bej. ápr i 30., félsz. máj. 28., csb. Nyirő Géza, tmg. dr. Jelfy János. — Moskovics és Rosenberg e. Kassa, kassai tvszék, bej. aug. 20., félsz, szept. 18., csb. dr. Hornyay Ödön, tmg. Szalay László. •— Wechsler Mayer e. Nyitra, nyitrai tvszék, bej. jun. 10., félsz. jul. 10.. csb. Névery Ignác, tmg. dr. Winter Miksa. — lik Vilmos e. Nagy-Kikinda. nagy-kikindai tvszék, bej. máj. 10., félsz. jun. 13., csb. Kovách Gusztáv, tmg. dr. Kácser Zsigmond. — Bauer Ignác e. Szabadka, szabadkai tvszék, bej. máj. Ifi., félsz. jun. 3., csb. Oláh Ferenc, tmg. dr. Balogh Lajos. — Frantich Ferenc e. Kopách, pécsi tvszék. bej. máj. 18.. félsz. máj. 28., csb. Vodicska Ferenc, tmg. dr. Narancsik Károly. — Ullein Ferenc e. Sopron, soproni tvszék. bej. jun. 15., félsz. jun. 30., csb. Petz Gusztáv, tmg. dr. Lágler Alfréd. — Hary Árpád e. Torda. tordai tvszék, bej. jun. 1.. félsz, jun. 18.. csb. Pozsonyi Antal, tmg. Cakó László. - Schönberger Jakab e. Budapest, budapesti kerezkedelmi- és váltótörvényszék, bej. máj. 26 , félsz. jun. 25., csb. dr. Szontágh Árpád, tmg. Besze Antal. — Nyitray Lajos e. Halas, kalocsai tvszék, bej. máj. 26., félsz. jun. 10., csb. dr. Simon József, tmg. Berki Antal. Pályazatok: Kolozsvári tvszéknél aljegyzői áll. máj. 2.— A pancsovai kir. tvszéknél aljegyzői atl. máj. 2. — A fehértemplomi tvszéknél albirói áll. máj. 1. '— A temesvári ítélőtáblánál másodosztályú bir ói áll. máj. 1. — A nagy-kikindai tvszéknél aljegyzői áll máj. 3. — A nagy-szebeni ügyészségnél ügyészi áll. máj. 1. — A s.-a.-ujhelyi tvszéknél b i r ó i áll. máj. 3. — ' A hódmező-vásárhelyi jbiróságnál albirói áll. máj. 3. — A debreceni ügyészségnél kir. alti gy ész i áll. máj. 5. — A budapesti YI. ker. jbiróságnál albirói áll. ápril hó 30. — A kir. helmeci jbiróságnál albirói áll. máj. 4. PALLAS P.É8ZVÉNV TÁR8A8ÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEK