A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 16. szám - A német birodalmi és magánjogi codificatio 1895. évben. Folytatás - Az uj osztrák biztosítási szabályzat

A JOG 125 kathedrákra való jelöléseknél sajátságos mellőzésben részesittetnek; a mióta hosszas, fáradságos szaktanári működés is háttérbe szorittatik más téren szerzett érdemesültséggel szemben; a mióta az egyetemen magántanárképen való működés is elsőbbséget látszik biztosítani a tulajdonképeni tanári működést képező jogakadémiai tanárkodás felett. Itt az ideje, hogy a jól tájékozott igazságos közvélemény helyesen mérlegelje az egyetemi és az önálló királyi jogi fakultások súlyát és útját állja a szép múlttal dicsekedhető királyi jogakadémiák igazságtalan devalválásának; itt az ideje, hogy a közoktatásügyi kormány bölcsesége az önálló királyi jogi fakultásokat jól megérdemlett támogatásban részesítse, hogy ekként azok morális tekintélye helyreállíttatván, azok mint a nemzeti szellemnek és kultúrának mindmegannyi gócpontjai a tudományosság melegét és világosságát meg újra terjeszszék.» Ausztria és külföld X„ A német birodalmi és magánjogi codificatio 1895. évben.* (Folytatás.) A 2,708.5;., mely szerint a bíróság a nem törvényes örökösnek joga bizonyitásánák kiegészítéséül tanúsítványt adhat az örökösi bizonyítványnak azokra is ^2086. §.) lett kiterjesztése folytán, mint felesleges töröltetett, különben a tervezet következő szabályokkal egészítetett ki: A végrendeleti végrehajtónak kívánatára, joga felett tanúsítvány adható. Ha többen vannak, azt mindenik kérheti. Ha a végrehajtó kinevezése nem történt közokiratban, akkor a tanúsítvány kiadatása előtt, a kinevezés érvénye iránt az örökösök meghallgatandók. Ez nem szükséges, ha ki nem vihető. Ha a végrendeleti végrehajtó a hagyaték kezelésében korlátolt, vagy korlátlanul feljogosittatott a hagyaték részére kötelezettségeket vállalni: ennek a tanúsítványban meg kell említtetni. Az örökösi bizonyítvány szabályai megfelelőleg alkalmazandók. A 2,079. §. kiterjeszkedőleg következő uj szövegezést nyert: „Ha valamely német hagyatéki bíróság az örökösi bizonyítvány kiadására az egész örökségre nézve nem illetékes, ugy az a belföldön létező tárgyak tekintetében kívánható. Oly tárgy, melyre nézve valamely német hatóság által a jogosultak bejegyzésére vonatkozó könyv vagy register vezettetik — a belföldön létezőnek tekintetik. Belföldieknek tekintendők az igények, ha az azokbóli keresetekre német bíróság az illetékes". A mi az örökségi igényeket illeti (2,080-2,091) a tervezet szerint ezen igény mint az egyes igényektől megkülönböztetendő igényt az örökség kiadására állította elő. — A 2,080. §. szerint pedig az örököst az örökségi igény csak az ellen illeti meg, a ki az általa igénybe vett öröklési jog alapján valamely örökségi tárgyat az örököstől visszatart. A 2,081. §. 1. 2. pontjai töröltetvén a 3. pont következőleg szövegeztetett: „Az örökséghez tartozik mind az, a mi az örökség birtokosa által az örökség erejével szerveztetett." Mig a tervezet szerint az örököst az örökség birtokosa ellenében csak az átadásra irányuló igény illetné, — a bizottság megállapodása szerint, a birtokolt tárgyak közvetlenül a megszerzéssel, törvénynél fogva, mint az örökség kiegészítő részei az örökös tulajdonává válnak. Az hogy az örökségi tárgyak hasznai is az örökség tárgyaihoz tartoznak (2,081 §. 4.) akkép fogadtatott el, hogy a mennyiben a birtokló ezen hasznok kiadására nem képes, azok értékét tarcozik megtéríteni a jogosulatlan meggazdagozás szabályai szerint. 2,082. §. mely szerint az örökség birtoklója köteles az örökösnek értesítést adni az örökséghez tartozó tárgyakról — azzal egészíttetett ki, hogy erre köteleztetik az is, a ki az elhalálozáskor az örökhagyó birtokában volt dolgot, az örökös általi birtokfjavétel előtt a hagyatékból birtokába vett0 habár az nem örökségbirtokos is. Egyszersmind a 2,082. §. következő uj kikezdéssel bővíttetett: „Az, a ki az öröklés idejében az örökhagyóval közös háztartásban volt, köteles az örökhagyónak felvilágosítást adni az iránt, hogy mily örökségi ügyleteket végzett, és hogy mit tud a hagyatéki tárgyak lételéről. Ha alapos ok van annak feltevésére, hogy az értesítés kellő gondossággal nem adatott, akkor a felfedező eskü szabályai alkalmaztatnak." A 2,083. §. azzal egészíttetett ki, hogy az örökségi birtokos, ha az örökségi birtokbavételkor az öröklési jog hiánya előtte vastag hanyagság miatt volt ismeretlen, ép ugy felelős, mint ha a hiányt ismerte volna. Az örökségi birtokosnak a késedelemért s tilos cselekményekért való felelőssége tekintetében (2,086j megállapittatott, hogy az az örökös általi birtokbavétel előtt hagyatéki tárgyakat birtokába vévén, a tilos önhatalmú cselekedetekért csak akkor felelős, ha örökjogának hiányát ismerte vagy nem ismerése vastag hanyagságon alapult. Az 2,087. §-ban különösen kifejezésre jutott az, hogy a kártérítés tekintetében s annak megítélésénél forog-e fenn meggazdagodás, — az örökség egy egésznek tekintendő. A 2,088. §. akkép szövegeztetett, hogy az örökségi birtokos ] felelősége, az örököst az egyes hagyatéki tárgyakra nézve megillető jogigények tekintetében is az örökségi igények szabályai szerint állapítandó meg. Itt a tervezet kiegészítést nyert azzal, hogy * Előző cikkek 7. és 12-ik számban. az örököst az örökségi igény annak ellenében is megillesse, a ki az örökséget valamely örökségi birtokostól szerezte. A 2,089. §. szabályai azon változtatással fogadtattak el, hogy annak első esetében, t. i. ha a holtnak nyilvánított személy a holltá nyilvánítás idejét túlélte. — nem a holttá nyilvánítás időpontja az irányadó, hanem a holttá nyilvánított halálának időpontja. Egyszersmind azon toldalékot is nyerte, hogy a holttá nyilvánított igényének elévülése, mig az életben van, nem áll elő egy év lefolyása előtt, a holttá nyilvánítás tudomásul vételének időpontja után. Áttérvén a leltárjog (2,092—2,150. §.) tárgyalására,elfogadtatott azon szabály, hogy az örökös elvileg felelős a hagyatéki kötelezettségekért személyesen; mindamellett azok teljesítését megtagadhatja; fennmaradván azon kérdés eldöntése: mily eszközökkel érvényesítheti az örökös korlátolt felelősségét. A 2,093—2,094. §. §. a leltárjognak örökhagyó rendelkezése általi megvonhatásáról; és annak lemondás általi megszűntéről — töröltetvén, helyettök a tervezetbe vagy a csődrendtartásba következő szabályok vétetnek fel: „Ha a hagyatéki csőd nyitására tett indítvány idejében, az örökség elfogadásától két év elmúlt, az örökös ellentmondhat az eljárás megnyitásának. Ha él ezen jogával, akkor ki van zárva azon joga, hogy a hagyatéki kötelezettségekre nézve felelősségének korlátozását érvényesíthesse. A 2,127. §. érintetlen marad. Ha az örökös üzletképtelen, vagy ebben korlátolt: az ellenmondáshoz a gyámhatóság jóváhagyása szükségeltetik." Elfogadtatott, hogy az örökös leltárjoga az összes hagyatéki hitelezők irányában kizáratik, ha a hagyatéki bíróság által kitűzött határidő (Inventarfrist) lefolyta előtta hagyatéki bírósághoz be nem nyújtotta a hagyatéki vagyonállás jegyzékét (Inventar) mire csőd nyitásánál nincsen szükség. A 2,095—2,101.§. (Inventarfrist) következő toldalékkal fogadtattak el: 2,101. a. Ha több örökös van, a leltári határidőnek egyik örökös általi megóvása a többinek előnyére is szolgál, hacsak joguk, a felelőségük korlátozását érvényesíthetni, kizárva nincsen. Az hogy a leltár a tervezet szerint az illetékes hatóság vagy hivatalnok — vagy az örökös kívánatára az illetékes hagyatéki bíróság által veendő fel (2,102) azon toldalékkal fogadtatott el: hogy a felvétel közjegyző ál tal is történhetik. Azon indítvány, hogy a 2,102. §. töröltetvén, kimondassék, miszerh.t magánleltár felvétele is elégséges, — nem talált helyeslésre. A 2,106. §. 1. kik. helyébe, mely szerint a leltárjog az összes hagyatéki hitelezők irányában megszűnik, ha az örökös valamely hagyatéki tárgyat a leltárba fel nem vesz — azon szándékban, hogy a hagyatéki hitelezőket megkárosítsa — következő szabály vétetett fel: „Az örökös felelősségének korlátozását nem érvényesítheti, ha a leltárban a hagyatéki tárgyak előadásánál jelentékeny tökéletlenséget állit elő szándékosan; vagy azon szándékból, hogy a hagyatéki hitelezőket megkárosítsa, a leltárba telvesz oly tartozást a mely nem létezik. Ugyanezáll, ha az örökös a 2,103. eseteiben a kötelesszerü felvilágosítás adását megtagadja, vagy jelentékeny módon késlelteti. A 2,107. §. szerint a leltár betekinthetése a hagyatéki bíróság által minden jogi érdekeltnek megengedendő — ez következőleg lett kiegészítve. 2,107 §-a). „Ha a leltár elkészült, az örökös s hagyatéki hitelezők közti viszonyban vélelmezendő hogy az öröklés idejében több hagyatéki tárgy nem létezett, mint a mi felvétetett." Továbbá 2,107. §. b.) „Azörökös valamely hagyatéki hitelező kívánatára köteles a hagyatéki bíróság előtt felfedező esküt letenni az iránt, hogy legjobb tudata szerint a hagyaték vagyoni állását oly tökéletesen adta elő; a mint arra képes volt. De az eskü letétele előtt az örökös a leltárt kiegészítheti. Ha az örökös megtagadja az eskütételt, ugy felelősségének korlátozását nem fogja érvényesíthetni azon hitelező irányában, a ki arra az indítványt tette. Ugyan ez áll, ha az örökös a határidőben, sem a hitelező javaslatára kiiüzött ujabb határnapon meg nem jelent, ha csak a meg nem jelenés elégségesen ki nem menthető. Ismételt eskütétel tőle vagy más hitelezőtől csak ugy követelhető, ha alapja van azon feltevésnek, hogy az örökös az eskü letétele után ujabb hagyatéki tárgyakról nyert tudomást." Dr. Szokolay István bpesti ügyvéd. XX Az uj osztrák biztosítási szabályzat.* C) A biztosító intézetek ügykezelése. 27. §. A biztosító intézetek ügykezelése állami felügyelet alá tartozik. Az állami felügyelet kiterjed általában a törvényes ésalapszabályszerü határozmányok pontos követésére, valamint azon körülményekre, melyektől az intézetek jövőbeni kötelezettségeinek mindenkori teljesíthetősége függ. Az államfelügyeletnek tehát különösen a díjtartalék helyes kiszámítására, a tőkék szabályszerű elhelyezésére, valamint az ügyviteli s vagyoni viszonyoknak a zárszámadásokban és jelentésekben való valódi, teljes és lehető világos előadására, a következő alapelvek szerinti ellenőrzésére terjed ki: I. A díj t art alé k. 28. §. A jövőbeni kötelezettségek teljesítésére rendelt díjrészletek az eleve megállapított alapelvek szerint számitandók, *) Lásd az elözöszámot.