A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 14. szám - Alkotmánypolitikai megjegyzések azon kérdéshez: ki üdvözölje az országgyűlés nevébena a királyt a millennium alkalmából

Tizenötödik évfolyam. 14. szám. Budapest, 1896 április 5. Szerkesztőség: Jt "y Előfizetési árak: A JOG Kiadóhivatal: (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) V., Rudolf-rakpart 3. sz. g n g Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre . 1 frt 50 kr. p , lf , , 9 ffETIHr tilBlZSiGÖG! ÉRDF.ÍEINEÍ ÍÍryiSELETÉR! 1 IlGTit 06YYÉDI, BIRÓL ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐÍ ÍAR ÍÖZLÖNYK. l?' V., Rudolf-rakpart o. sz. ' ' Egész • _ 6 « — « Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. Dr- HÉVAI LAJ°^ySTILLER M<=>R Az előfizetési pénzek ' , —T; , Felelős szerkesztőül).-. STILLER MÓR. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a postautalvanynyal kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. küldendők. TARTALOM: Előfizetési felkivás — Alkotmánypolitikai megjegyzések azon kérdéshez: ki üdvözölje a királyt a millennium alkalmából ? Irta: Schvarcz Gyula a magy. tud. akadémia tagja Budapest. — Perek egyesítése. Felebbviteli érték. — Irta : dr. P 1 o p u György, gyulai kir. törvényszéki biró — A késedelmi kamatról. Irta: dr. Gaár Vilmos igazságügymin. segédtitkár. — Belföld. A budapesti ügyvédi kamarai választások. — Uj törvényjavaslatok.) — Irodalom. (A felsőházak szervezete a főbb államokban. Irta: ifj. Vutkovich Sándor Budapest). — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a "Budapesti Közlöny»-ből. (Csődök. — Pályázatok. Előfizetési felhivás! Április hó i-töl előfizetést nyitunk lapunkra. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése március hó végével lejár, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Az előfizetések a "Jog* kiadóhivatalához Budapest, V., Rudolf-rakpart 3. sz. alá küldendők. y Alkotmánypolitikai megjegyzések azon kérdéshez: ki üdvözölje az országgyűlés nevében a királyt a millenniumalkalmábólr* Irta: SCHVARCZ GYULA a magy. tud. akadémia tagja Bpest. Államjoggal tudományosan foglalkozó körökben élénk eszmecsere tárgyát képezi ez a kérdés, kivált a mióta néhány lapnak azon hirére, hogy a minisztertanács^megállapodása folytán a képviselőház elnöke fog majd O Felségéhez üdvözlő beszédet intézni, más fölfogásu sajtóközlönyök odanyilatkoztak, miszerint ez de iure publico nem történhetnék meg, mert hát — szerintök -— a képviselőház elnöke nem ragadhatja el ezt az országvilágra szóló ünnepélyes szerepet attól, a kit egész eddigi történelmi fejlődésünk, minden nemzeti hagyomány értelmében egyedül illethetne meg az jogszerüleg — a főrendiház elnökétől. Tőlem is többen kérdezték e részbeni nézetemet. Elmondom tehát most azt a következőkben. I. Azok, a kik azt állítják, hogy csakis a főrendiház elnökét illeti meg e jog — azok helyesen hivatkoznak ugyan a hagyományra, helyesen nemzetünk történelmi fejlődésére: de e hivatkozásuknak határt állit 1848-iki törvényhozásunk. Negyvennyolc előtti rendi alkotmányunk e jogot — az ország prímása szereplésének eseteitől eltekintve — igenis a nádornak tartotta fönn, a ki mint ilyen egyúttal elnöke is volt a főrendi vagyis «f e 1 s ő t á b 1 á» • nak. Az «alsó tábla» elnöke, apersonális, e jogra bizonyára nem formálhatott igényt. Ámde a nádor nemcsak elnöke volt a felső táblának, hanem volt történelmileg fejlett állásánál fogva, a melynek gyökerei visszanyúlnak Albert királyunk 1439. t.-cikkére, sőt az 1222-iki «Arany Bull aozárszavára és A r a g o n i a «J u s t i z á»-jára : a «J u d e x medius est o»-ra emlékeztetnek — bizonyos államjogi értelemben közvetítő is — hogy ne mondjam éppen «biró» — király és rendek közt s e mellett a nádornak ugyancsak mint ilyennek államjogi állása, sőt már maga szóban forgó államjogi ténykedése is oly elemét involválta 1848 előtti rendi alkotmányunknak, a mely elem teljességgel hányzik az 1885: VII. t.-cikk alapján a szervezett főrendiház elnökének államjogi állásából. 1848 előtt ugyanis Magyarország országgyűlése nem *) Kiváló tudósunk ezen nagyérdekü cikkét különös figyelmébe ajánljuk olvasóinknak. A szerk. Lapunk mai szán állott még két kamrából; akkor még csak a rendi d i gnitás szerint lettek meghiva a főrendi (vagyis «felső») táblához és az alsó táblához az országgyűlés összes tagjai; a nádort pedig, ki a főrendi («f e 1 s ő») t á b 1 a elnöke volt, nem egyszerüleg O Felsége nevezte ki, mint a hogy az 1885. VII. t.-c. 15. pontja szerint a miniszterelnök fölterjesztésérc kinevezi O Felsége a főrendiház elnökét az országgyűlés tartamára — hanem választotta az alsó táblát is magában foglaló országgyűlés az O Felsége által candidált jelöltek közül életfogytára.1 Minthogy pedig az alsó tábla tagjait túlnyomó részben a megyék és szabad királyi városok közgyűlései, azaz az összes nemesek és szabad kiráyi városi polgárok választották és igy az egész akkori politikai nemzet választotta: tehát az 1848 előtti nádornak, a királyt az országgyűlés nevében üdvözlő nádornak államjogi ténykedése repraes e n t a t i v természetű is volt, még pedig — ugyancsak v á1 a s z t o 11 voltánál fogva hátterében állván az egész akkori politikai nemzet — oly értelemben volt repraesentativ természetű, hogy az ő, ezen államjogi ténykedéséhez a mai főrendiház kinevezett elnökének netáni hasonló, azaz kizárólagos ténykedtetése államjogilag beigazolható analogont teljességgel nem képezhetne. Igenis, a nádor mint az egész akkori politikai nemzetnek — közvetett — választottja főrendi táblai elnök létére üdvözölhette a királyt az egész országgyűlés nevében: az 1885: VII. t.-c. alapján szervezett főrendiház elnöke csakis az egyik kamrát képviselvén, az érvényben levő két kamrarendszer értelmében, a nemzet közvetlen választottaiból álló, másik kamrát, a képviselőházat is magában foglaló o rszággyülést, a király üdvözlésének alkalmából nem képviselheti. Azután a nádornak a rendi alkotmány értelmébeni ilyetén államjogi szerepe korántsem jött még összeütközésbe akkori alkotmányunk azon egyik legfőbb sarktételével, a mely szerint Magyarország koronás (apostoli) királya egyfelől és az országgyűlés másfelől mint hatalmi tényezők coordinálvák egymással: ennek a sarktételnek a követelményét is kielégítette a nádornak fentjelzett módoni választott volta. Ámde a képviselőház 1848-diki törvényhozásunk értelmében a népfelség elemét viszi bele alkotmányunkba: hogy képviselhetné tehát a tulnyomólag csakis a rendiség tiszteletre méltó maradványait censussal combinálva magában foglaló főrendiház elnöke, a jelenlegi politikai nemzetet is a király millennáris üdvözlése alkalmából ? Tévednek tehát azok, a kik azt állitják, hogy csakis a főrendiház elnöke van hivatva, a királyt az országgyűlés nevében üdvözölni a millennium alkalmából. Midőn ők a hagyományra, a nemzetünk egész történelmi fejlődésére hivatkoznak, a nélkül, hogy éles határvonalat húznának az 1848 előtti rendi alkotmányunk szelleme közt egyfelől és az 184-8-iki törvényalkotásunkban gyökerező 1867-iki, ma is érvényben levő alkotmányunké között, ugyanabba a hibába estek ők, a melyben leledzettek azok, a kikről S e 1 d e n oly szellemdusan mondja, hogy midőn a különböző államokban uralkodó királyok felségi jogkörének határairól van szó, nem gondolják meg, hogy azért mert consuloknak hívják ugy Áleppoban mint Smyrnában a Nagy-Britannia és Irland egyesült királyságának illető közegeit: ezek az aleppói és smyrnai consulok mégsem gyakorolhatják azt a jogkört, a melyet a szintén «c o n s u 1 o k»-nak nevezett magisztrátusok gyakoroltak hajdan Rómában. így áll a kérdés az államjog szempontjából. ') 1608: 3 Ante Coron. 1622 art. 2. Condit 7. 1638: art. 1. Condit. 7. 16i9: art. 8. 1659: art. 1. Condit. 7. stb. Hsl. ö. Albert 1439-diki 2. és Ulászló I. art. 33-mal. 12 oldalra terjed.