A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1896 / 12. szám - A jogegység és a temesvári kir. ítélőtábla
A JOC 95 nek uj bizonylat csak akkor szolgáltatható ki, miután az előbbi helytelen bizonylat visszavonatott, esetleg érvénytelennek nyilvánittatott ugy a 2,075., 2,076. és 2,077. §§, is az örökösi bizonyítvány hatálya0ro-.„Az1onban eltéröleg a tervezettől kimondatott: ha az örökös a 2,077. értelmében valamely ingyenes rendelkezés által jogveszteseget szenvedne, a jogosulatlan meggazdagodás kiadatásának szabályai szerint a szerzőtől a nyert dolognak kiadását követelheti. A 2,077. §-hoa inditványoztatott, hogy <az, a ki valaminek teljesítését köteles eszközölni, az örökös mint ilyen részére, jogosítva van azt mind addig megtagadni, mig az örökösnek örökösi bizonyítvány nem adatik. Az örökösnek egy másik iránybani egyoldalú jogügylete érvénytelen, ha az örökös bizonylatot nem mutat tel és a másik ez okból a jogügyletet azonnal visszautasítja.» Ez azonban nem nyert többséget. Dr. Szokolai István bpesti ügyvéd. (Folytatása következik). Sérelem.* A jogegység és a temesvári kir. ítélőtábla. Sem per e cim alatt a *Jog» mult számában a temesvári kir. ítélőtábla két végzését közli, melyeknek egyike ép oly helymár t. i. az én szerény véleményein telén, mint szerint. másik Először is a törvény — némely fegyelmi intézkedéstől eltekintve — a polgári bíróságokra csak azt a hatáskört ruházta, hogy a természeti és a köz- vagy magánjellegű jogi személyek között előforduló jogvitákat rendezze; hogy ezeknek jogait alanyi értelemben megállapítsa, ezen jogoknak tárgyi kihatásait is meghatározza, azaz, hogy kétségtelenné tegye, hogy kinek és mit kellene tenni vagy tűrni, hogy ezen jog akadálytalanul érvényesülhessen. A bíróság e tevékenysége körében csakis azoknak jogait és kötelességeit állapithatja meg, egyrészt a kik ezt kérték, másrészt a kik ez iránt meghallgattattak. Mivel pedig nincs speciális törvény, mely a bíróságnak az illető helyeken körülirt kiutalványozási jogon kivül még visszautalványozási jogot is biztositana, a bíróság a jelen esetben nem is jutott ama helyzetbe, hogy a felett mondjon ítéletet, hogy a helyesen vagy helytelenül átadott árverési vételár kit illett. Tekintettel arra, hogy az árverési vételárt bírói letétbe nem helyezték, a bíróságnak a költségek megállapítására és az iratoknak a fegyelmi bírósághoz való áttételére kellett volna szorítkozni. Az a kérdés, hogy a végrehajtatónak, vagy — az ügyviteli szabálytalanságtól eltekintve — a bírósági kiküldöttnek van-e joga a befolyt vételárt az árverési költségek fejében megtartani, az csak a netán károsult község által az államkincstár ellen indítandó külön perben bírálható el, mely perben a kincstár a végrehajtatót szavatosként perbe idézheti. Egyébként pedig el lehetne ismerni a károsult községnek directe a mostani végrehajtató ellen irányuló kártérítési kereseti jogát is, mert . . mert másnak kárával senki sem gazdagodhatik. II. A második hiba, mely azonban csak az első táblai határozatban fordul elő, és melyet a másodikban már kijavítottak, az, hogy a letétbe helyezésre nem a végrehajtatót, hanem annak képviselőjét kötelezték. Én ugyan nem kétlem, hogy ez a helytelen kifejezés csak stylistikai hiba, de az ellenkezőt sem tartom kizártnak, mert tudok esetet, hogy egy járásbíróság évek multán kötelezte az ügyvédet az általa ügyfele nevében felvett összeg visszafizetésére és hogy a temesvári kir. Ítélőtábla, az ügyvédnek saját személyében beadott felfolyamodását elfogadta, hogy az elsőbiróság vonatkozó végzésében absolut helytelenséget nem talált, hanem hogy 1,804/94. sz. a. elrendelte az ügyvéd ügyfelének kihallgatását arra nézve, vájjon az ügyvéd a kérdéses összeget átadta-e megbízójának, vagy sem ? Ebből kitűnik, hogy a kir. tábla lehetőnek tartja, hogy az ügyvéd 3 nap és végrehajtás terhe alatt köteleztessék azon pénz letétbehelyezésére, melyet ügyfele nevében vett fel és a melyről kliense azt állítaná, hogy még nem kapta meg. Ez az intézkedés lehet némelykor indokolt, máskor célszerű, de semmi esetre sem törvényszerű. Dr. We/sz Sándor ügyvéd, Német-Bogsán. Irodalom. A magyar házassági jog rendszeres kézikönyve. Irta Tóth Gáspár budapesti ügyvéd. Budapest Eggenberger könyvkeresk. Előrelátható volt, hogy az uj házassági törvény életbelepte, annak jogirodalmi feldolgozását fogja csakhamar előidézni. Ez bekövetkezett. Alig néhány hónap alatt megjelentek Márkus, Gallia, H e 11 e Károly Knorr munkálatai. Azonban ezek egyszerű tor* Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nvitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Fele ősséget az «CrovatJalatt közlöUekért nem vállalunk. A közlő nevét k, nem teszszük, ha kívántatik, velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. vénymagyarázatnál és rendes gyűjteménynél nem egyebek, és pedig olykép készítve, hogy magyarázatnak csaknem mindenütt egyszerűen a törvényjavaslat általános és különös indokolása lett részletekben és feldarabolva az olvasónak feltálalva. Hát ez igen kényelmes könyvcsinálás lehet, de sem nagy gyakorlati, de tudományos értékkel már egyáltalán nem bir. Sokkal komolyabban vette feladatát Tóth. Ő a cimben jelzett munkájában, az egész házassági jog rendszerét adja az uj törvény alapján és ez által tudományos alapokon dolgozta fel a törvényt, mindenütt a hasonintézkedések világirodalmi ismertetését fűzvén hozzá. De nemcsak a házassági jog anyagi részét ismerteti szerző ezen rendszeres módon, de a mi még emeli a munka becsét, a házassági ügyekben való peres eljárást is felvette munkájába, a mint az, a birói gyakorlat alapjául elfogadott «táblai határozat", az 18-i8: LIV., 1881: LIX és azl893. XVIII.t.-cikkekben és az 1894: XXXI. t.-cíkk alapján is construálható; szerző, ki külömben már ezen nagyobb tudományos munkálata előtt hosszú évi irodalmi tevékenységre tekinthet vissza és ki a házassági jog egyes kérdései felett lapunkban is irt kiváló cikkei által e téren is teljes irodalmi készültségét mutatta, ezen legújabb müve által ismét documentálta azt. A munkát legmelegebben ajánljuk olvasóinknak. Budapest székes főváros lakbérleti szabályrendelete. Tekintettel a birói gyakorlatra és bélyegtörvényekre és rendeletekre. Összegyűjtötte Schopf Endre bpesti kir. albiró 1896. W o d i aner F. és fiai kiadása. Ezen kis munka igen jó szolgálatot fog tenni mindazoknak, kik a lakbérleti ügyekben tanácsra szorulnak. Megtalálják abban mindazt, a mi a lakbérleti kérdések körül felmerülhet és különösen érdekes a jogászra nézve a nagy szorgalommal összehordott és szakavatottsággal alkalmazott birói Ítéletek V itüntetése. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kamara 1896. évi március 25-én délelőtt 10 órakor Budapesten, a megyeház nagytermében rendes és tisztújító közgyűlést tart. Napirend: l.Az 1895. évi működésről szóló választmányi jelentés. 2. Az évi számadások felülvizsgálása s a pénztári maradvány felett rendelkezés. 3. A költségelőirányzat megállapítása és mikénti fedezésének meghatározása; Enyickei Gábor kam. tagnak ez utóbbira vonatkozó 2,150/95. sz. indítványával együtt; s ezekkel kapcsolatosan 4. a tisztviselőkés a kezelőszemélyzet fizetésének megállapítása. 5. A kamara tisztviselőinek és választmányának megválasztása. Vidéki tagok szavazataikat, az 1874: XXXIV. t.-c. 23. §. 4-ik bekezdése értelmében, írásban is érvényesíthetik. A színésznő ruhaneműi le foglalhatók-e ? A budapesti királyi itőtábla: Az elsőbiróság végzése helybenhagyatik. Mert a végrehajtási eljárásról szóló 1881. évi LX-ik t.-d 75. §-a értelmében a végrehajtást szenvedettnél foglalt és illetve felülfoglalt tárgyaknak elzárása és birói pecsét alá vétele a jelen esetben helyt nem foghat, miután az ingók oly minőségűek, melyek a végrehajtást szenvedettnek, mint színésznőnek rendes foglalkozásához szükségesek, azok elzárása és birói pecsét alatti tartása által pedig végrehajtást szenvedett a rendes foglalkozásában gátolva lenne. (1896. febr. 20. 904.) Végrehajtás helyi érdekű vasút ellen. A budapesti királyi Ítélőtábla: A királyi ítélőtábla az elsőbiróságnak neheztelt végzését megváltoztatja s a budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszéknek 1895-ik évi április hó 16-án 31,147. szám alatt kelt biztosítási végrehajtást rendelő végzése alapján a zálogjogot 68,127 forint 49 kr tőke, továbbá 60,000 forint tőke után l«90-ik évi november hó 25-ikétó'l 1893-ik évi december hó 16-áíg 4,/-.0'n, ez utóbbi naptól pedig 6°/o kamatai és 835 forint megállapított perköltség erejéig a 142. számú központi telekjegyzőkönyvben a Varasd-goluboveci helyi érdekű vasút részvénytársaság nevén Varasd-goluboveci helyi érdekű vasútra és ocsura-szentjakabi szárnyvonalára, továbbá eme vasút jövedelméből az 1881. évi LXI. t.-c. 31. §-a intézkedett, a nevezett részvénytársaságot illető haszonélvezetre végrehajtató Noel és Courtis cég javára előjegyeztetni rendeli; mert annak megbirálására, vájjon valamely követelés azok közé tartozik-e, melyeknek megvétele végett az 1888-ik évi IV. t.-c. 10. §-a intézkedik, a vasút állagára végrehajtás elrendelése esetében nem a központi telekkönyvi hatóság, hanem a végrehajtást elrendelő bíróság van hivatva. S minthogy a fenforgó esetben a budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszék, mint végrehajtást elrendelő bíróság e tekintetben akadályt fenforogni nem látván, a biztosítási végrehajtást a vasút állagára is elrendelendőnek találta s a végrehajtási zálogjog előjegyzése iránt a központi telekkönyvi hatóságot kereste meg; minthogy továbbá e megkeresés teljesítését telekkönyvi akadály nem gátolja, ily esetben pedig a megkeresett telekkönyvi hatóság az 1881-ik évi LX. t.-c. 136. §-a szerint a megkeresésnek eleget tenni köteles: ezeknélfogva az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával, a zálogjog előjegyzését el kellett rendelni. (1896. febr. 18. 81/96.) Kimutatás a budapesti kir. ítélőtábla 1896. évi ügyforgalmáról február hó végéig. Polgári szakosztály. Átvétel illetve kezdetbeli hátralék 2,429; érkezett e hóban 1,087, e hó végéig összesen 2,184; elintézésre várt 4,613; elintéztetett ülésben e hóban 862, e hó végéig összesen 1,840; ülésen kivül e hóban 526, e hó végéig összesen 873; elintézetlen maradt e hó végéig 1,900; váltó és kereskedelmi hátralék 175. Büntető szakosztály. Átvétel illetve kezdetbeli hátralék 1,697; érkezett e hóban 1,125, e hó végéig