A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 9. szám - Az elmebetegek jogvédelme

A JOG 71 Még a széljegyzetek nagy számát és a rendkívül kimerítő betűrendes tárgymutatót említjük dicsérőleg fel. E valóban elsőrangú müvet őszintén ajánlhatjuk a gyakorlati jogász közönség és az orvos-szakértők figyelmébe. Dr. Nyevickey Antal Budapest. Vegyesek. Szabadalmi tanács és szabadalmi hivatal. A kir. a kereskedelemügyi minister előterjesztésére — mint a hivatalos lap 45. száma közli — kinevezte a szabadalmi tanács elnökévé dr. Schn ierer Gyula ministeri tanácsost, ugyanezen tanácsba ülnökökül V a v r i k Antal, Hegedűs László, dr. B e c k Hugó és dr. F a b i n y i Ferenc kúriai bírákat, dr. Rakodcay Sándor zágrábi törvényszéki elnököt és dr. M u k i 1 c i c Imrét, a zágrábi hétszemélyes tábla ülnökét; A József-műegyetem tanárai közül: Wartha Vince, Asbóth Emil, Rejtő Sándor és Wittmann Ferenc nyilvános rendes tanárokat. Ezeken kivül kinevezte a szabadalmi hivatal elnökévé dr. S c h m i d t József ministeri tanácsost, alelnökévé dr. W e t z e 1 Gyula Ítélőtáblai birót; szabadalmi bírákká: G a 1 á n f i Sándor ministeri osztálytanácsost, Major Tibor osztálytanácsosi címmel és jelleggel felruházott ministeri titkárt, dr. Kósa Zsigmond királyi ügyészt, dr. Bitó Béla műegyetemi magántanárt és Lode Rezső iparfelügyelőt; albirákká pedig dr. K a y s e r Szilárd ministeri fogalmazót, F e r r i c h Imre mérnököt s a pozsegai államépitészeti hivatal főnökét, végre V i r á g h József és Bruckmüller Ferenc ministeri mérnököket. A kereskedelemügyi minister pedig a szabadalmi hivatalhoz öt év tartamára kültagokká kinevezte Hegedűs Károly állami ipariskolai igazgatót, Lene Ödön állami ipariskolai tanárt, Söpkész Sándor magyar királyi államvasuti főmérnököt és Dániel Béla volt királyi törvényszéki birót és a szabadalmi tanács jegyői teendőivel F ö 1 d v á r y József ministeri segédfogalmazót bizta meg. Kinevezte továbbá a szabadalmi hivatalhoz segédhivatali főigazgatóvá Frecskay János ministeri könyv- és térképtári főigazgatót s egyúttal a «Szabadalmi Közlöny > szerkesztésével megbízta, V i c c n i k Antal ministeri irodatisztet szabadalmi levéltárnokká, Kharl Antal és Thyll Nándor ministeri tiszteket, valamint S z i t á r Ferenc joghallgatót és Petrovics János napidijast szabadalmi hivataltisztekké,végül L i p t a y Emil és W a p p Ágoston napidijasokat szabadalmi hivatal segédtisztekké. f Szentkatolnai Elekes Pál, a marosvásárhelyi királyi tábla nagyérdemű elnöke több heti szenvedés után, életének 61-ik évében, f. év és hó 22-én meghalt. Benne a magyar birói kar egyik díszét veszítette. Egész élete becsületes munkásságnak volt szánva. Áldás és béke hamvaira! Az utrendöri kihágások körül követendő eljárás szabályozása. A m. kir. kereskedelemügyi minister 1896. évi 3,626. sz. általános rendelete. Az utrendőrségi kihágások tárgyában hozott ítéletek felülbirálata alkalmával szerzett tapasztalataim alapján szükségesnek tartom a közönséget, illetve a közönség utján az 1890. évi I. t.-cikk 102. §-a értelmében eljárni hivatott hatóságok figyelmét, a belügyminister úrral egyetértőleg, következőkre felhívni: 1. Az utrendöri kihágások miatt beadott panaszok tárgyalása és elbírálása alkalmával a kihágás tényálladékának helyes megállapítása, annak minősítése és a büntetés kirovása szempontjából szükséges, miszerint minden esetben felemlittessék az, hogy a kihágás a közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. t.-c. 1. §-ában részletesen felsorolt «közutak» melyik osztályába tartozó közúton, illetve annak tartozékát képező műtárgyon, továbbá, hogy valamely rendezett tanácsú város vagy község belterületén követtetett-e el. 2. A kihágás tényálladékának a fenti körülmény kiderítése után leendő megállapításához képest az ítéletekben tüzetesen megjelölendő az is, hogy az elkövetett cselekmény az 1890. évi I. t.-c, vagy az 1879. évi XL. t.-c, vagy esetleg az 1890. évi I. t.-c. 153. §-a alapján a rendezett tanácsú városok által a város belterületére és azon átvonuló bármely közútra l műtárgyra; nézve, továbbá a közönség által a községi közlekedési (vicinálj és a községi (közdülőj közutakat érdeklőleg alkotott szabályrendeletek alapján minó'sittetett-e kihágásnak és mily alapon szabatik ki a büntetés ? Felhívom ehhez képest a közönséget, hogy az utrendőrségi kihágási ügyek tárgyalására és elbírálására az 1890. évi I. t.-c. 102. §-a értelmében illetékes hatóságokat figyelmeztesse, miszerint az ily ügyek tárgyalásánál a fentebbiekben közölt rendelkezésekhez és utasításokhoz szigorúan alkalmazkodjanak. Figyelmeztesse a hatóságokat arra is, hogy a mennyiben valamely a mezőgazdasági célokra szolgáló és az 1890. évi í. t.-c. 1. §-ában felsorolt közutak valamelyik osztályába törvényszerűen fel nem vett mezei dűlő uton elkövetett s kihágást képező cselekmény miatt tétetik panasz, az nem az 1890. évi I. t.-c, hanem a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t.-c. alapján tárgyalandó és bírálandó el. A képviselőház már régebben utasította a könyvtári bizottságot, hogy az 1848. előtti magyar törvényhozás munkálatait a könyvtár számára rendszeresen gyűjtse egybe. E tárgyban 1893. végén a könyvtári bizottság tüzetes előterjesztést tett a háznak s ezt az előterjesztést mint alkalomszerűt közöljük a következőkben: Nagyobb nemzeteknél, hol a parlamentnek történeti múltja és alapja van, az angol és utána a francia országgyűlések és pedig első sorban képviselőházaik gondoskodtak és gondoskodnak a régibb országgyűlések tárgyalásainak lehetőleg teljes kiadásáról. Az angol parlament kiadta vitáinak emlékeit 1066-tól, a francia kiadja 1789-től fogva. De nem a külföldi parlamentek példái indítanak minket ily vállalkozásra, hanem hazai viszonyaink között élénken érzett szükség. Mindennap gyérül azoknak száma, kik a régibb országgyűléseket tapasztalatból ismerték és mindennap érezzük azon ' korbeli pontos, ha nem is kimeritő, de legalább kielégítő föl| jegyzéseknek hiányát. A negyvennyolcas alkotmányreform törvényeit három hét alatt szerkesztették és vitatták meg (1848. március 18-tól április 6-ig). E nagyszerű alapvető reformot, mely egy uj honalapítás arányaiban tűnik fel a késő nemzedéknek, csak az előző országgyűlések nagy vitái tették lehetővé. Ezekből a vitákból az alkotó eszmék és a változások fővonásai tisztázva kerültek ki. A nagy alkotmányreform 1790-ben és ujabb ellenállhatatlan lendülettel Széchényi fellépte után az 1832-iki országgyűlésén kezdődik. Ezeken az országgyűléseken vitatták Nagy Pál, Széchényi, Kölcsey, Wesselényi, Eötvös, Deák és Kossuth vezérlete alatt az elveket, melyeken a mai Magyarország alaptörvényei nyugosznak.Ezeken az országgyűléseken kezdették tárgyalni a magyar nyelv, a vallásügy, a sajtóügy, az esküdtszék, a büntetőjog, a hitel, megyerendezés, a községi és városi igazgatás, a család és a házasságjog ma is megoldás állapotában levő kérdéseit. Ezeken az országgyűléseken nyilatkozott az ország hatalmáért és önállóságáért az a lángoló és az a mérséklő szellem, mely örök dicsősége lesz e nemzetnek és melynek lehető teljes rajzát párt nélkül óhajtja minden magyar ember. De ezen országgyűlések vitái nem terjesztették ki fényüket a maguk idején az egész nemzetre. Oly csonkán, oly későn és oly drágán adattak ki, hogy hatásuk eltörpült. És máig is a hivatalos bírálat által megnyirbált jegyzőkönyvek és naplók oly formában állanak rendelkezésre, hogy az érdeklődő elriad az idomtalan kötetektől. A kutató, ki egyszer rászánja idejét, a keresett tárgyat oly ritkán, oly hiányosan, oly nyelven találja meg, hogy ujabb csalódásra ritkán vállalkozik. A megjelent hivatalos kiadásoknak fogyatkozásai: 1. a viták csak országos ülésekről szólnak és a felszólalók nevei nincsenek kitéve; 2. a kerületek tárgyalásai hiányoznak; tudvalevő pedig, hogy a kerületekben folytak az érvelések és érlelődtek meg a kérdések; 3. az irományok nagyrészt latinul vannak. Ma a legjobb latinul tudónak is csak hosszas munka után sikerül az értelmet abból a cifra, ósdi köntösből kifejteni; 4. névmutató egyáltalában nincs, a tárgymutatók hiányosak és csak 1844-ig terjednek; az 1847/8. és 1848/9-iki országgyűlésekhez egyáltalán nincsenek. A nagy jelentőségű viták ily fogyatékos kiadása teszi, hogy külföldi irók és példák nagyobb hatással vannak korunkra, mint a hazai eredeti termékenyítő bő forrás. A negyvennyolcas nagy reform, mint egy magában álló tünemény, külföldi példák után könnyebben nyeri további kifejtését, mint az érlelő korszak hazai szellemében. Az a szellem hagyományában kétségkívül él még máig is, de a szellemnek életgyökerei, az érvelések, melyekből a nagy átalakulások közvetlenül sarjadtak, ismeretlenül hevernek máig is hatósági és családi levéltárak rejtekeiben. Magánosoknak kiadásai, Bert a, Orosz, Konkoly, Papp, Vaszary és legújabban Kovács Ferenc müvei kétségtelenül nagyon becsesek, de nem meríthetik ki az anyagot. Magánvállalkozástól ezt várni nem lehet. Az akadémia a mohácsi vésztől kezdette kiadásait, jelenleg Magyarországra nézve 1604-nél tart. Beláthatlan tehát az idő mikor fogja az ujabb korszakot elérni. Ha a jelen nemzedék a jelzett alkotmány-alapító korszak parlamenti emlékeit látni kívánja, ugy teljes eiővel kell hozzálátni a viták- és írásoknak rendszeres összegyűjtéséhez és kiadásához. A hivatalból kirendelt védő helyettese. A budapesti kir. Ítélőtábla gyilkosság bűntettével vádolt T. József bűnügyében . . , Miről a kir. törvényszék azzal értesíttetik, hogy a fennálló bírósági gyakorlat szerint a hivatalból kirendelt védőnek nincs joga magát helyettesittetni s igy az elsőbiróság azon eljárása, hogy G. J. hivatalból kirendelt védő meghatalmazása alapján M. Imrét fogadta el helyettesül, nem volt szabályos, mi csak azért nem vétetett tekintetbe, mert a helyettesítés ellen vádlott kifogást nem tett. (1896. január 7-én. 12,971.) Igazságügyi kinevezések. A m. kir. igazságügyminiszter előterjesztése folytán Ő Felsége által kineveztettek: Áknay Andor világosi járásbirósági albiró az ottani járásbírósághoz járásbiróvá, Gregorovics Henrik kassai törvényszéki jegyző, a késmárki, D i s c a n t i n i Imre beszterczebányai törvényszéki jegyző, a breznóbányai, Windegg Rezső nagyrőcei járásbirósági aljegyző, a szikszói, dr. J a k ó Sándor kalocsai törvényszéki aljegyző a pécskai és dr. M a n d e 1 Ede budapesti gyakorló ügyvéd a kiskőrösi járásbírósághoz albirákká. A felüvizsgálati tanács-ülési határozatok kiadmányainak kiállításáról és a felülvizsgálati tárgyalási jegyzőkönyv leküldéséről. A kir. igazságügyi miniszternek alkalma volt a felülvizsgálati tanács-ülési határozatok kiadmányainak kiállítása és a felül-