A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 8. szám - A szólásszabadság és az ügyvédség egy tisztelője

30 A JOG Felperes az alperes beismerése szerint a szerződés megkötésekor kezdó'szinész volt s alperes az emiitett kötelezettséget, a szinészegyesület és nyugdíjintézet igazgatótanácsának 1894. nov. 8-án 6,353. sz. a. és 1895. márc. 5. 975. sz. a. kelt átiratai szerint a szerződésnek 1892. okt. 1. napjára megállapított életbe lépésétől számítva több mint két éven át nem teljesítette és azt a lejárt időre kiterjedő hatálylyal ezentúl sem teljesítheti, mi által felperest a szinészegyesület és nyugdíjintézet tagjait megillető jogoktól megfosztotta, felperes tehát az alperes által nem teljesitett és már nem is teljesíthető szerződés hatálytalanítását követelni jogosítva volt stb. Ha a biztosítási kötvényben kedvezményezettekül a biztositott örökösei vannak, bár minden közelebbi megjelölés nélkül, megnevezve, a biztosítási összeg nem tartozik az örökhagyó hagyatékához, miért is annak adósságaiért le sem foglalható. A biztosítási összeg ezen természetén nem változtat az, hogy a hagyatéki leltárba felvétetett-e az, vagy sem. A szegedi kir. ítélőtábla. A temesvári posta- és táviidaigazgatóságnak R. Ferencné szül. K. Luiza mint kk. R. Anna tt. gyámja néh. R. Ferenc örököse elleni biztosítási végrehajtási ügyét, a biztosítást szenvedő örökös részéről folyamatba tett előterjesztés tárgyában a szabadkai kir. járásbíróságnak 1895. évi szeptember hó 22. napján 15,941. sz. a. hozott végzése ellen, előterjesztőnek az 1895. évi október hó 11. napján 17,265. sz. a. beadott felfolyamodása folytán az 1895. évi november hó 13. napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: Az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával az előterjesztésnek hely adatik s a bírósági végrehajtónak azon eljárása, a mely szerint a 156,187 1880. számú «The Gresham»-féle 2,000 frtos és 488,040,1892. számú .The Mutúal»-féje 16,000 forintos életbiztosítási kötvényt s illetve az azok alapján a kedvezményezetteket megillető 2,000 frt és 16,000 frt életbiztosítási összeget a néh. R. Ferenc tartozásának biztosítására lefoglalta, megsemmisíttetik és a foganatosított biztosítási végrehajtás hatályon kívül helyeztetik. Indokok: Az elsőbiróság végzését megváltoztatni és a bírósági végrehajtó azon eljárását, a mely szerint a 2,000 frt és 16,000 frt életbiztosítási összeget lefoglalta, megsemmisíteni kellet azért, mert az 1881 : IX. t.-cikk 66. §-a szerint a kedvezményezettet illető életbiztosítási összeg a biztosított adósságai miatt le nem foglalható, habár kedvezettekül a biztosított örökösei minden közelebbi megjelölés nélkül vannak is megnevezve. A törvény eme világos rendelkezésénél fogva tehát, minthogy a becsatolt s 156,187/1880. sz. 2,000 frtról szóló és a 488,040/92. számú 16,000 frtról szóló életbiztositasi kötvényekben kedvezményezettekül a biztosítottnak örökösei vannak megnevezve, az ezen kötvényeken alapuló életbiztosítási összegek a néh. R. Ferenc hagyatékaként már csak azért sem voltak lefoglalhatok, mert a kikötött összegek kifizetése az örökhagyó mint biztosított halála esetére köteleztetvén, a biztosított örököse, mint kedvezményezett részére, az ekként a kedvezményezett részére biztosított ezen összegek, nem a biztosított, hanem a kedvezményezett örökös tulajdonát képezik. Az a körülmény pedig, hogy a szóban levő életbiztosítási összegek a néh. R. Ferenc hagyatékául (elvétettek és hagyatéki eljárás tárgyává tétettek, a kedvezményezett örökösnek az életbiztosítási kötvényen alapuló tulajdonjogát s ebből folyóan a fent idézett 66. törvényszakaszban részére biztosított lefoglalhatlanságot annál kevésbé érintheti, mert e törvényszakasz határozott rendelkezésével szemben annak a kérdésnek az elbírálása, hogy az által a hagyatéki eljárás által teremtett jogállapot folytán szenvedett-e változást e biztosítási kötvényeken alapuló követelés jogi természetében, nem az eljáró bírósági végrehajtó, hanem esetleg csakis a rendes per bíróságának hatáskörébe tartozik. (Szegeden, 1895. évi nov. 13., 6,289/895. sz. a.) Durva bánásmód, tettleges bántalmazások, könnyelmű, pazar élet: a házasság felbontására elegendő okot képeznek. A m. kir. Curia: (1895. december 10. 8,546. sz. a.) B. Zs.-nak H. S. elleni valóperében Ítélt: A másodbiróság ítélete azzal a hozzáadással hagyatik helyben, hogy a házassági kötelék alperes hibájából bontatván fel, vétkesnek nyilvánittatik s azzal a helyesbítéssel, hogy a jelen ítélet az illetékes polgári anyakönyvvezetővel közöltetni rendeltetik. Indokok: Felperes a per során alperesnek saját beismerésével s a kihallgatott tanuk vallomásával kétségtelenül bebizonyította, hogy férje az alperes a házasság rövid tartama alatt könnyelmű életet élt, s hogy öröklött vagyonát teljesen elpazarolta, ugy, hogy saját vallomása szerint életének fentartása céljából Ó-Budára kocsisnak szegődött; továbbá, hogy alperes vele durván bánt, s őt többször tettleg bántalmazta és hogy 1892. január 11-én, midőn felperes alperesnek durva bánásmódja és bántalmazása miatt menekülni volt kénytelen, alperes a felperes ruha- és ágyneműit összetépte és összeégette; alperes ezen cselekményeivel az 1894. évi XXXI. t.-c. 80. §. ai pontja szerint a házassági kötelességek szándékos és súlyos megsértésével a házassági viszonyon helyrehozhatlan csorbát ejtett; miután pedig a fentidézett törvény 139. §-a szerint a korábbi jogszabályok alatt létrejött tények alapján az ezen törvény hatályba lépte előtt kötött házasságok is felbonthatók, ha ezen tények a jelen törvény szerint bontó okot képeznek, ennélfogva a másodbiróság Ítéletének helybenhagyásával a peres felek közt létező házasság felbontását e helyütt is kimondani, s alperest, mint a kinek a hibájából a házasság felbontatott, az idézett törvény 85. S-a rendelkezéséhez képest vétkesnek nyilvánítani kellett. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Ha a vevő az ellenkezőt nem bizonyítja, azt kell feltételezni, hogy a vett áru csak középfajú és minőségű volt és igy a fedezeti vétel foganatosításakor is eladó terhére csak középfajú és minőségű árut van jogosítva vásárolni. A kereskedői gondosság megkívánja, hogy a fedezeti vétel a piaci vagy tőzsdei árnál magasabb ne legyen. A kiscelli kir. járásbíróság (1893. évi július hó 2-án 2,141. sz. a.) dr. l'letnits Ferenc ügyvéd által képviselt W. és W. bécsi bejegyzett kereskedő cég felperesnek dr. Balassa Jenő ügyvéd által képviselt K. Manó alperes ellen 425 frt 02 kr. tőke és jár. iránti sommás perében következően itélt: Alperes K. Manó köteles felperes cégnek A) a. távirat szövege szerint november 7-én eladott 40 m.-mázsa fehér lóhere, mag ára után, a szállítási dij leszámítása után fenmaradt 377 frt 20 krt stbi megfizetni, ha felperes cég nevében W. Zsigmond esküt tesz arra, hogy a lóheremag megvétele alkalmával, illetőleg az 1889. évi november hó 5-én alperessel történt megbeszéléskor megállapítva s kikötve nem lett azon feltétel, hogy ha felperes cég a lóheremag m.-mázsáját 52 frton megtartja, az esetben alperesnek megfelelő foglalót vagy előleget küldeni köteles, továbbá való az,, hogy felperes cég alperesi kötelezettség be nem töltése miatt 1889. év november hó 16-án Bécsben 40 m.-mázsa fehér lóheremagot a C) a. kötjegyben említett feltételek- s árban tényleg vásárolt. Érdekében áll kijelölt felperesnek eskü letét végett 3 nap ala't jelentkezni, az esküt a tűzött időben letenni, mert ellenesetben keresetével elutasittatik stb. Indokok: Az A) alatt csatolt, alperes által felperes céghez intézett távirat szerint 40 m.-mázsa fehér lóheremagot m.-mázsánként 52 frt 50 krral számítva Jánosházán átvéve ajánlott alperes felperesnek; a 3. sz. a. távirat szerint felperes az ajánlatot elfogadta november hó 8-án, e szerint a kötés felek közt létrejött, tekintve, hogy a sürgönyökben a fizetési feltételekről szó sincs, tekintve, hogy felperes tagadta, hogy a vételt előzőleg foglaló adás vagy pénz előzetes küldése kikötve lett, tekintve, hogy a keresk. törv. 345. §-ának 2. bekezdése értelmében a vételár kifizetésének az áru átadásakor kell megtörténni, tekintve, hogy alperes felperest a fizetési feltételek érdemében esküvel kínálta meg — és ezt felperes elfogadta, — tekintve, hogy felperes egy tanúval igazolta, hogy a 40 m.-mázsa fehér lóheremagot alperes mulasztása folytán valóban m.-mázsánként 64 frttal számítva meg is vette, felperesnek a prts 230 -232. §§-ok alapján a póteskü volt megítélendő, azért is, mert a szakértők vallomása szerint fehér lóheremag Jánosháza és vidékén kapható nem is volt. Alperesi azon kifogás, hogy felperest pénz küldése végett hivta fel november hó 7-én s hogy felperes 3. sz. a. november hó 8-án a pénzküldést elfogadta, meg van cáfolva azzal, hogy a sürgöny a november hó 7-ről feladottra válasz, igy az alkukötés teljesen létesült, befejezett cselekmény. Alperesi utóbbi kívánat, hogy pénz küldessék, valamint,, hogy alperes a lóheremagot nem Jánosházára de Kis-Cellbe szállítsa, a szerződés erejét nem gyengíthetik, mert ezek csak kívánalmak, de nem kötelezettségek, ezért a már megkötött szerződés mellett figyelembe nem jöhettek stb. A győri kir. ítélőtábla (1894. évi május hó 8-án 1,829. sz. alatt). A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével feltétlenül elutasítja stb. Indokok: Felperes keresetét arra alapítja, hogy alperestől az A szerint 40 m.-mázsa fehér lóherét vásárolt, m.-mázsáját 52 5 írtért, a teljesítési helyként a jánosházi vasúti állomás volt kikötve, alperes azonban az eladott árut átadni vonakodván, felperes Bécsben a C) alatt bemutatott kötjegy szerint fedezeti vásárlást eszközölt s ez alkalommal a fehér lóhere m.-mázsáiát 64 frttal fizette. Ebből folyólag felperes kártérítést követel s e cimen m.-mázsánként 10 frt 63 krt, összesen 40 m.-mázsa után 425 frt 20 krt kitevő árkülönbözetet, ennek kamatát stb vette keresetbe melyekből azonban felperes 48 frt tőkére és egész kereseti követelése után igényelt kamatra vonatkozólag keresetével már az első bíróságnak az 1,103/92. sz. a. hozott, e részben jogerős Ítéletével el van utasítva. ^ Tekintve azonban azt, hogy a fedezeti vásárlásnál közbenjárt hites alkusz által bemutatott hivatalos árjegyzék szerint a bécsi tőzsdén 1889. év november hó 16-án, vagyis a fedezeti vásárlás idején a fehér lóhere ára 45-58 forint közt váltakozott. Tekintve, hogy felperes a kapott mustrát lel nem mutatta s ekkent az 875. ev, XXXVII. t.-cikk 321. §-ának alkalmazásával azt kell feltételezni, hogy a felperes által alperestől vett áru csak középfajú es minőségű volt s hogy igy felperes a fedezet, vétel foganatos.tasakor ,s alperes terhére csak középfajú és minőségű arut volt jogosítva vásárolni, tekintve, hogy ily középfajú és