A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 8. szám - A szólásszabadság és az ügyvédség egy tisztelője

A JOG 63 Nyilt kérdések és feleletek. A tulajdon megsértésének kérdéséhez. Egy népes alföldi paraszt városban elhatározta a közgyűlés betonjárda építését, de előzetes tervek nem lévén, csak a munka folyama alatt tünt ki, hogy egyes porták mentén 20—(50 cm. fel­töltés is kell, minek folytán egyes udvarok előtt védtöltésszerü alapmunkák készültek, a minek az lett a következése, hogy az utca vonalban eső, külömben is régi alacsony házaknak falazata majdnem az ablakig eltemetve lett, a kapuk és kerítéssel együtt; az udvar pedig ugy fekszik, mint egy víztartó medence. Az érdekeltek nem gátolták meg a járda kiépítését, hanem hirói szemlét kértek s a constatált kárösszeget kérték a város­tól^ de a város a kérelmet elutasította, mert úgymond: az utca az övé s azt teszi vele a mit akar. A kérdés megoldását tehát bírói útra kell vinnem. Óhajtanám azonban tudni, hogy kartársaim közül volt-e már valakinek hasonló esete s mi eredményt ért el ? S általában mi a vélemény, hogy van-e kártérítési keresetnek ez esetben helye a várossal szemben. Egy vidéki ügyvéd. Sérelem.* A szólásszabadság és az ügyvédség egy tisztelője.**) Arany Sándor kir. aljárásbiró urnák fenti cimü közlemé­nyemre a *Jog» f. évi 7. számában tett megjegyzésére a t. Szerkesztőség szíves engedelmével csak azt válaszolom, miszerint tudtam, hogy Arany Sándor kir. aljárásbiró ur felelete közle- i menyemre az lesz, miszerint nem élethűen közöltem az esetet. Kérdem, melyik tényállás valószínűbb ? az-e, melyet én közöltem, vagy az, melyet a bírságolási jegyzőkönyv feltüntet ? Képzelhető-e hogy én, ha az eljáró biró azt rendelte volna, mi­szerint előbb a ténykérdés tárgyallassék s addig a jogkérdés tárgyalását mellőzzem, — azt feleltem volna, hogy azt beszélem, a mit akarok! Hiszen, ha ilyen modorú és temperamentumu ember volnék, akkor a bíróságok minden nap megbírságolnának, pedig ép az ellenkezője áll, mert én, — még mint védő sem a bírósággal soha öszsze nem tűztem, de Arany Sándor kir. aljárásbiró urnái a bírságolások gyakoriak és köztudomású az ügyvédek közt, hogy Arany Sándor aljárásbiró ur tárgyalási modora olyan, mint a szolgabírónak a kóborló cigánynyal való tárgyalása. A bírságolási végzés ellen intézett felfolyamodásom egyik főindoka az, hogy a bírságolási jegyzőkönyvben feltüntetett tény­állás a valóságnak meg nem felel, mert ha a valóságos tényállás vétetett volna fel, ugy a bírságolási végzést nem lehetett volna megindokolni. Egy hibát azonban elkövettem, t. i. hogy a per tárgyalásá­ról felvett jkvet aláirtam. Tettem ezt azonban azért, hogy a lát­szatját is elkerüljem, miszerint a bírósággal szemben renitens­kedterh volna. A közleményemben foglaltakat az utolsó szóig, mint igazakat, mint megtörténteket fentartom s csak annyi­ban ismerem be, hogy nem élethűen adtam elő, mert Arany Sándor urnák a közült esetben velem szemben követett eljárását élethűen Írásban reprodukálni nem lehet. í)r. A d m e t ó Géza, budapesti ügyvéd. Irodalom. A magyar közjog tanításáról*. Irta dr. Horváth Ödön, az eperjesi jogakadémia dékánja s jogi szakoktatásunk kérdéseinek szorgalmas irója, ujabban egy müvet bocsátott közre, a melyben a magyar közjog tanítására és tanulására vonatkozó nézeteit és javaslatait fejti ki. Javaslatainak a lényege az, hogy kellő gondot kell fordítani e tudomány kereteinek megvonására, hogy meg­felelően el kell azt határolni a jog- és alkotmány-történettől, hogy teljes óvatossággal figyelem szenteltessék az általános államjognak s különösen az összehasonlító államjognak, hogy különös figyelem fordittassék az országgyűlési irományok hasznalatára, hogy elő­adási ideje terjesztessék ki két féléven heti 5 órára, hogy a speciál­collégiumok, semináriumok és publicumok tárgyainak megválasz­tásánál e tudomány kiválóbb kérdéseire különös figyelem fordit­tassék s hogy azt a második alapvizsgálat tárgyai közül elhagyván: az államvizsgálatok "tárgyai közé illeszszük be s ennek megfelelően: hallgatását is az államvizsgálatokat közvetlenül megelőző tanidőre szabjuk elő. A munkához még szerzőnek két dolgozata van csa­tolva jogi oktatásügyünk kérdéséről. Az egyik: «Ujabb miniszteri rendeletek jogi oktatásügyünk terén*; a másik: «A késedelmes jogi alapvizsgálatok* cimen. A diszes kiállítású munka Eperjesen, Kósch Árpád üzletében 50 krért kapható. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem tesz­szük, ha kívántatik, velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. **) Ezen ügyet befejezettnek tekintjük. A szerkesztőség. Vegyesek. A kolozsvári kir. táblához 1895. évben beérkezett 10,890. 189í. évről hátralékban volt 372, elintézendő volt összesen 10,762 ügy. Elintéztetett 10,598, hátralékban maradt 164, a mi nem is Képez számottevő restantiát. Sommás felülvizsgálati ügy érkezett 51, elintézést nyert 50, sommás felfolyamodás érkezett 12, mind elintéztetett. Az ügyvédi kar figyelmébe. A nagyméltóságú m. kir. Curia már több ízben kimondotta és állandó gyakorlattá emelte, hogy igényperekben az elsőbirósági ítéletet helybenhagyó másodbirósági ítélet ellen további jogorvoslatnak és igy felülvizsgálati kérelem­nek nincs helye. A m. kir. Curiának ezen többszöri elvi kijelen­tése dacára, a Curiához tömegesen érkeznek ilyen felülvizsgálati kérelmek. A Curia most minden egyes esetben a felülvizsgálati kérelmet ellenjegyző ügyvédet birsággal sújtja és ezenkívül a fe­lülvizsgálati kérelemért dijat és költséget meg nem állapit. Törvénytelen születésű, de utólagosan törvényesített gyer­mek anyakönyvelése. Egy előkelő budapesti polgár azzal a kérés­sel fordult a belügyminiszterhez, hogy mostani nejétől, házasságon kívüli viszonyból származó, de utólagos házasság által törvényesített s a budapesti izraelita hitközség anyakönyvébe anyakönyvezett fiának születési esetéről olyan kivonat adassék, melyben az eredeti­leg törvénytelen származás nincs feltüntetve. A miniszter ki­jelentette, hogy a kérés teljesítése nem áll módjában s részletesen megokolta ezt az elutasító határozatát. A katonatiszt ruhája. A budapesti kir. törvényszék fe­lebbezési tanácsa: Alperes elismerte, hogy a kereset melletti A) alatti kötelezvénybe foglalt 600 frt összeget felvette s azt vissza nem fizette. Ennek ellenében azon kifogását, hogy azon összeget azért nem lenne köteles visszafizetni, mert azt kiskorúságában vette fel, szemben azon elismerésével, hogy ezen összeget katona­tisztté történt előléptetése alkalmával felszerelések beszerzésére szükségelte s arra fordította, figyelembe venni nem lehetett, mert az ilyen hasznos befektetésül szolgáló szükségleti tárgyak be­szerzésére létesült adósság nem tekinthető oly könnyelmű hitel­műveletnek, a melyért a kiskorú nagykorúságának elértével felelős­ségre vonható nem lenne. (1896. jan. 10. D. 1,140.) Az anyakönyvi kivonatnak feladata, olvassuk az érdekes meg­okolásban, hogy éppen ugy, mint maga az anyakönyv, az egyes életviszonyokat, az erre vonatkozó tényeket s a bejegyzés alákerült viszonyokban bekövetkezett változást a valóságnak megfelelően s időrendben tüntesse elő. Erre az álláspontra helyezkedett a polgári anyakönyvi törvényben a törvényhozás, ezt vallotta egyébként már az előtt is magáénak a belügyi kormány, egy hasonló eset alkalmából elvi határozatként kimondván, hogy minden anya­könyvi utólagos bejegyzés vagy kiigazítás, tehát az atya nevének jelzése mellett az utólagos házasság által történt törvényesités is az illető anyakönyvi tétel «jegyzet» rovatába igtatandó ; önként értetődvén, hogy ezáltal az anyakönyvnek egyetlen eredeti be­jegyzése sem törölhető, illetve nem jöhet változtatás alá. Az izraelita születési anyakönyv s az abból vett kivonat részére a «jegyzet» rovat okvetetlenül kiegészítő kellékül van belügyminiszteri szabály­rendelettel meghatározva, ez a rovat tehát a benne följegyzett adatokkal együtt minden anyakönyvi kivonatba szószerint be­veendő. Az egyházpolitikai törvények életbeléptetését megelőző időkben bejegyzett anyakönyvi tételekről vett kivonatokra nézve sem lehet ezek szerint — úgymond a miniszter, — kétség tárgya, hogy más, mint az eredeti bejegyzést visszatükröző anyakönyvi kivonat kiadásának lehetősége teljesen ki van zárva. De azért sem teljesíthető a kérés, mert a törvényes születésű s az utólagos házasság által törvényesített gyermek közt különösen az első szülöttségből származó jogokra nézve lényeges különbség van. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek dijta latiul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz intézni. Baja dr. B. S. Gergely B. — Magyar J. 7365/94. sz. a. a C. m. év dec. 18-án f. o. — B.-Csaba F. K. Löwy I. és tsa. — Sibrover H. 8051/95. a C. f. hó 12-én hh. — Eger Cs. J. Ponusz J. — Bugyi J.-né 8799/95. sz. a T. f. hó 19. hh. — T. A. Bugán J. és tsa — Bugán J. ügy nincs a T.-nál. van Bugán Zs. — Bugán J., mely ügy 4338/95. sz. a m. é. máj. 29-én a C.-hoz terj. fel és Bugán J. — Kartik F.-né örökö­södési ügy érk. 9351/95. sz. a. n. e. eld. Végh J. — Török Gy., Vadász J. és tsa — Vajda B. érk. 5/96. urb. sz. a. n. e. eld. Keresztszeghy. — Dongó F. — Nyul J. 3(501/95. sz. a T. f. hó 20. hh. — Érmihályfalva dr. F. A. Jon. Felsner — István (5,000 frt rendes per 1630/94. sz. a. a C f. hó 19-én rmv. — Gyöngyös F. S. Doncz M. — Szabó V. 3524'95. sz. a C. f. hó 14-én hh. — H. K. Spitzer L. — Rosenfeld H. 687/96. sz. a. T. f. hó 19. rmv. r. érintetlen. — Hódmező-Vásárhely J. J. G. Tóth G. — Kovács J. érk. 602/96. sz. a. n. e. eld. Harmos. — Kassa dr. G. J. Klein L. — Levinstein M. érk. 1269/9410. sz. a. n. e. eld. Grecsók — Ádámcsik N. — Honig Gvné érk. 9952/95. sz. a. n. e. eld. Csathó — dr. N. V. Zinner A. 3770/95. sz. bűnügyet a C. f. hó 18. hh. — Kecskemét J. M. Német J. — Német J.-né 89895. sz. a. a G. f. hó 18-án hh. — Kis-Czell dr. S. Z. Győr—Sopron—Ebenfurti vasút ­társ. — Pick H. érk. 108/96. v. sz. a. n. e. eld. Kormos. — Miskolc dr. R. A. Robicsek E. — Ungár s tsa 1434 94. sz. a. a C. f. hó 12-én hh. - Nagyvárad W. M. Spitz J.-né — Spitz J. 3659/96. sz a C. f. hó 13-án v. u. — Pécs F. M. Pécsi köles, segélyző-egylet - Klein J. 1256'94. sz. a. a C. f. hó 19-én hh. — Szeged dr. P. S. Kriska E. — Kriska A. és Kriska Zs. 2100'95. sz. a. a C. f hó 18-án hh. — Szentes

Next

/
Oldalképek
Tartalom