A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 1. szám - Peres és perenkívüli jogorvoslatok a telekkönyvi ügyekben

4 A JOG körülmény bizonyítást is nyervén, az az anyagi igazság kiderítésére irányzott büntető eljárásban ggyelmen kivül nem hagyható. Ennélfogva a fenforgó bűnügy az 1883. évi VI. t.-c. 7. §-ának első pontja alapján felebbezett részében érdemi felülvizsgálat alá vétetik és a kir. ítélő tábla Ítéletének megváltoztatásával az első bíróságnak felmentő ítélete hagyatik ezen és az ott felhozott indokokból helyben. Törbotok elárusitása nem képez büntetendő cselekményt, mert az 1861. évi július hó 24-én 41,579. szám alatt kiadott helytartósági rendeletben felölelt általános áruforgalmi korlátozás az alkotmány helyreállítása után annak folyományaként hatályát vesztette, utóbb pedig a kérdéses tárgyak elárusitásának tilalma ki nem mondatott. A soproni kir. járásbíróság: (1894 március 30. 1,353. sz. a.) F. Mihály vádlotat a ktbk. 34. §-ának 2-ik pontjába ütköző állam elleni kihágás vádja és következményeinek terhe alól felmenti. A lefoglalt 6 db tőrbotot néki visszadatni rendeli. Indokok: Vádlott vegyes áru-kereskedőnél Sopron város rendőrsége a bűnjelül szolgáló 6 db. tőrbotot lefoglalta és őt a soproni kir. ügyészségnél a kbtk. 34. §-ának 2. pontjába ütköző állam elleni kihágás miatt feljelentette, mert kirakatában a lefoglalt tőrbotokat nyilvánosan elárusitás céljából kirakta a nélkül, hogy ilyen fegyvereknek elárusitására engedélye lett volna, holott az 1861. évi Szent-Jakabhavának 21. napján 41,579. sz. a. kibocsátott helytartótanácsi rendelet 1. pontja értelmében a tőr- illetve kardbotok a tiltott fegyverek közé tartozván, ugyanazon pont értelmében csak engedély mellett árusíthatók. Vádlott beismerte, hogy ő a lefoglalt 6 darab tőrbotot üzletének kirakatában elárusitás céljából kitéve tartotta. Minthogy azonban a fegyvereknek viselése és ebből folyólag azok eladása is oly sarkalatos jog, hogy az az ostromállapot kihirdetése esetének kivételével senkitől törvény nélkül el nem vehető, továbbá minthogy a helytartótanácsnak 41,579. sz. rendelete kifejezetten hatályban nem tartatott, sőt azóta 27 évi ellenkező gyakorlat által érvényen kivül tétetett, a mennyiben azóta a fővárosban és az egész országban engedély nélkül hoznak forgalomba fegyvereket, közöttük tőrbotokat is, a nélkül, hogy ez ellen a rendőri hatóságok felszólaltak volna, illetve azon kereskedőket, a kik fegyvereket, nevezetesen a helytartótanácsi rendelet által a tiltott fegyverek közé sorolt tőrbotokat kirakatban nyilvánosan és elárusitás céljából engedély nélkül kitették, feljelentettek volna és igy a tőrbot és általában véve semmiféle fegyverek forgalomba hozatala Magyarországon különös engedélyhez kötöttnek nem tekinthető: annálfogva vádlottat büntetendő cselekvény hiányában az ellene emelt vád tényálladékának következményeinek terhe alól fel kellett menteni stb. A győri kir. itélő tábla: (1884. szeptember 12. 1,802. sz. a.) a kir. járásbíróság ítéletét megváltoztatja és vádlottat a btk. 34. §-ának 2. pontjába ütköző állam elleni kihágásban bűnösnek nyilvánítja s e miatt a btk. 21. §-ának alkalmazásával 5 frt fő és 5 frt mellékbüntetésnek megfizetésére itéli. A lefoglalt bűnjelek a btk. 25. §-nak megfelelőleg elkoboztatnak stb. Indokok: Vádlott ellen beigazolást nyert beismerésével, hogy kirakatába a rendőrileg lefoglalt kardbotokat elhelyezte és azokat árulta a nélkül, hogy erre engedélye lett volna. Minthogy pedig a helytartótanácsnak 1861. évben 41,579. sz. a. kelt rendeletének 1. pontja szerint a kardbotok a tiltott fegyverek közé tartoznak, a melyeket árulni a helytartótanács, illetve az ennek jogkörét átvett' m. kir. kormány engedélye nélkül tiltva van, s minthogy a helytartótanács, a mely a kérdéses rendeletet kibocsátotta, 1867. év előtt hazánkban a végrehajtó hatalom törvényes műszerve volt s minthogy e rendelet a m. kir. felelős kormány által eddigelé hatályon kivül nem helyeztetett, a rendelettel ellenkező szokás pedig eltekintve attól, hogy az nem igazoltatott, jogot tiltott fegyverek árulására nem adhat: mindezeknél fogva stb. A m. kir. Curia: (1894. évi november 20. 10,760. sz. a.) a győri kir. ítélőtábla ítéletének megváltoztatásával a kir. járásbíróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: A felebbezések, az 1883. évi VI. t.-c. 7. §. alapján azért fogadtattak el és a kir. itélő tábla'marasztaló ítéletének megváltoztatásáról a kir. járásbíróság felmentő ítélete azért hagyatik helyben, mert a cselekmény alapjául vett 1861. évi július hó 24-én 41,579. sz. alatt kiaadott helytartósági rendeletben felölelt általános áruforgalmi korlátozás, az alkotmány helyreállítása után, annak folyamányaként hatályát vesztette ; és mert a kérdéses lefoglalt tárgyak elárusitásának tilalma utóbb ki nem mondatván, büntetendő cselekménynek esete fenn nem forog. Pénzügy. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság döntvénye. 2007. sz. Ha a telekkönyvi bejegyzést maga a jogot nyerő felkéri, a bejegyzésért nem első sorban, hanem egyedül felelős. Ha azonban a bejegyzést a jogot adó kérte, akkor ez nem első sorban, hanem egyetemlegesen felelős, vagyis az illeték akár a jogot nyerő, akár a jogot adó féltöt követelhető. (1894. évi 8225. szám.) 2008. sz. Az adókivető bizottság az általa hozott határozatot hatályon kivül nem helyezheti. A felszólamlási bizottság a kivető bizottságnak a határozatát megsemmisíteni nincs jogosítva. (1894. évi 5405. sz.) 2009. sz. Ha a pénzügyi közigazgatási bíróság megsemmisítő végzése folytán megejtett újabb eljárás során az előzőleg kivetettnél kisebb összegű adó állapittatik meg, a visszatkritendő többlet után kamattérítésnek is van helye. (1894. évi 5349. sz.) 2010. sz. Oly gyári vállalatok, melyek a törvény szerint járó állami kedvezményekben az 1881. évi XLIV. tc. hatálya alatt és annak alapján részesittettek, gyári épületek szerzéséért járó illetékeket még abban az esetben is tartoznak fizetni, ha ily épület már az 1890. évi XIII. tc. életbelépte utáni időben szereztetik meg. (1894. évi 5969. sz.) 2011. sz. Az 1869. évi XVI. tc. 5. §-ában említett önsegélyző egyleteket megillető bélyegmentesség, az általuk nyújtott kölcsönök telekkönyvi biztosítására ki nem terjed. (1894 évi 4812. sz.) 2012. sz. Az ipartörvény 25. §-ában körülirt telepengedélyek iránti kérvények nem esnek az illető díjjegyzék IS, tétel IV. i) pontjában megállapított kivételes illeték alá. (1894. évi 2664. szám.) 2013 sz. Állandó fizetés mellett tisztviselőkként alkalmazott városi ügyészeknek a város pereiben megítélt perköltségekből eredő jövedelmei : a III. oszt. keresetadó tárgyát nem képezik. 1894. évi 7398. szám.) 2014. sz. Itletékegyenérték alá tartozó jogi személyek az öröklési jogcímen szerzett vagyon után járó rendes vagyonátruházási illetéket csak az 1887. évi tc. életbe lépése óta tartoznak fizetni. (1894. évi 4068. szám.) 2015. sz. Oly hagyomány, melynek célját, illetve hová fordítását a hagyományozó meg nem jelölte: illeték alá esik, még akkor is, ha azt a hagyományos utóbb ónként illetékmentes célra fordítja. (1894. évi 3448. szám.) 2016. sz. Telekkönyvi előjegyzés után lerótt bejegyzési illeték vissza nem téríthető azon a címen, hogy az előjegyzés igazolás hiánya miatt töröltetett. (6504/94. számhoz.) 2017. sz. Ha zálogjogi bejegyzés felfolyamodás következtében töröltetett, a visszautalványozott bejegyzési illeték után kamattérítés nem jár. (8431/894. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Weisz Mór e., nyitrai tszék, bej. febr. 28., félsz, márcz. 28. csb. Névery Ignácz, tmg, dr. Dohmann Ferencz. — Lusztig Albert e., aranyos-maróthi tszék, bej. fbr. 18., félsz. márc. 16., csb. Hazai Gyula, tmg. Csekey Vilmos. — Schlagetter József e., balassagyarmathi tszék, bej. fbr. 8., félsz., csb. Vida Géza, tmg. Farkas Ferencz. — Breuer Dezső e, egri tszék, bej. jan. 30., félsz. fbr. 13., csb. Singer Lajos, tmg., Stand Miklós. — Feuer Eduárd e., szolnoki tszék, béj. febr. 12., félsz, márcz 11., csb. Mészáros Dániel, tmg. dr. Weiszberger Géza.— Alexa István e., deési tszék, bej. fbr. 20, félsz, márcz. 19, csb. Nagy Elek. tmg. dr. Weisz Lipót. — Friedmann Mihály e., szatmár-németi tszék, bej. jan. 30. félsz. fbr. 20., csb. dr. Dezső Kálmán, tmg. dr. Márk Géza. — Krausz Izidor e., győri tszék, bej. febr. 16, félsz. fbr. 28., csb. Limbek Sándor, tmg. dr Mayer Lajos. — Engel Katalin e., pozsonyi tszék, bej. február 9., félsz, február 26., csődb. Vladár István, tömegg. dr. Mayer János. Pályázatok : A nagy-körösi jbiróságnál aljegyzői áll. jan. 13. — A s-a -újhelyi tszéknél két jegyzői áll. jan. 13. — A zilahi tszéknél jegyzői áll. jan. 13. — A székesfehérvári tszéknél aljegyzői áll. jan. 13. — A beregszászi tszéknél aljegyzői áll. jan. 13. — A soproni tszéknél jegyzői áll. jan. 13. — A marosvásárhelyi tszéknél b i r ó i áll. jan. 14. — A dévai ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. jan. 14. - A trehcséni tszéknél aljegyzői áll. jan. 14. — A kalocsai tszéknél jegyzői áll. jan. 14. — A veszprémi tszéknél jegyzői áll. jan. 15. — A kékesi jbiróságnál j á rá sb ír ói áll. jan. 15. — A pancsovai jbiróságnál jegyzői áll. jan. 16. — Az orosházi jbiróságnál al bírói áll. jan. 16. — A beregszászi kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. jan. 16. PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN-