A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895 / 5. szám - Ujabb ministeri rendeletek jogi oktatásügyünk terén
Tizennegyedik évfolyam. 5. szám. Budapest, 1895 február 3. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz iní>zendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP a IGAZSÁGÜGY ÉRDJEIM KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, LGYÉSZI Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. ST1LLER MOP ügyvédek. Felelés szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 1 frt 50 kr. Fél « ._ 3 « — « Egész « 6 « — « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM: Ujabb ministeri rendeletek jogi oktatásügyünk terén. Irta: dr. Horváth Ödön, dékán-tanár az eperjesi jogakadémián. — A bányatörvényjavaslat. Irta : dr. S i p o s Árpád kir. jogakad. tanár, Nagyváradon. — A sommás eljárás 2-ik §-a feletti vitáról. Irta : I. dr. B o c k Bernát, galgóci ügyvéd. Irta : II. dr. Rosenfeld Sándor ügyvéd, Gödöllőn. Irta: III. dr. F r a n k f u r t e r Sándor, miskolci ügyvéd. Irta : IV. G a z d y Béla kir. járásbiró, Székesfehérvárott. Irta : V. dr. A d a m o v i c h István, újvidéki ügyvéd. — Belföld. ( A magyar jogászegyesület ülése). — Ausztria és külföld. (Osztrák csődstatisztika. Irta: Szálai Emil, Budapest). — Nyilt kérdések és feleletek. (Kérdés.) Az ítélet feloldása. Irta: S p e c t ator. — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. MELLEKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a oBudapesti Közlöny»-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Ujabb ministeri rendeletek jogi oktatásügyünk terén. Irta: dr. HORVÁTH ÖDÖN. dékán-tanár az eperjesi jogakadémián. Az alatt a három esztendő alatt, mely az egységes jogi államvizsgálatok tárgyában, az oktatásügyi ministeriumban megtartott szaktanácskozmány óta lefolyt, jogi oktatásügyünk terén kevés különösebb figyelmet érdemlő intézkedés történt; ha attól eltekintek, hogy 1893 december 13-án nyújtotta be volt nagy közoktatásügyi ministerünk az emiitett szaktanácskozmány megállapodásainak figyelembe részesítésével készült törvényjavaslatát, mely mind e mai napig még bizottságilag sem lett tárgyalva és a melyre vonatkozólag tudjuk már azt, hogy új közoktatásügyi ministerünk némi módositásokkal szándékozik azt újból benyújtani. Ha erre a jelenségre fordítjuk figyelmünket, ennek okát bizonynyal abban a körülményben fogjuk találni, hogy a jelzett időnek lefolyása alatt a vallás- és közoktatásügyi kormányunknak csaknem minden figyelmét, s csaknem minden tevékenységét az u. n. ((egyházpolitikai reformok)) tartották lekötve és vették igénybe. Abban a körülményben áll kétségtelenül ennek az oka, amire dr. Berzeviczy Albert: ((Közművelődésünk és a harmadik egyetem» cim alatt irt érdekes és becses művében (Budapest 1894 5. 1.) is reá mutat, mikor azt mondja, hogy: «Az oly alkotások, a minő egy új egyetem, a b é k e gyümölcsei szoktak lenni s politikai állapotaink a C s á k y gróf kormányzása idejében éppen ezt a békét nélkülözték)). Az elől emiitett szaktanácskozmánynak, melynek határozataival egy akkor megjelent művemben foglalkoztam,*) a megf',rtása óta mégis történtek egyes intézkedések, a melyek megérdemlik azt, hogy azokkal röviden foglalkozzam. Az 1892-ik év szeptember 5-én 9,559 szám alatt kiadott, valamint az ugyanazon év november 17-én 21,442 sz. a. kelt ministeri rendeletekkel részletesebben foglalkozni ezúttal nem óhajtok. Az előbbi azt rendeli, hogy a jogi vizsgálatoknál a vizsgálati eredmény megállapításakor, abban az esetben, ha a vizsgálati bizottság a vizsgálatnak elfogadását csak szótöbbséggel határozza el, a jelölt «szótöbbséggel» való képesítést nyerjen és a vizsgálat egyhangú elfogadása esetében legyen helye másodszor való szavazásnak kizárólag a felett a kérdés felett, hogy a jelölt «kitüntetéssel)) legyen e képesítve, vagy nem ? A második a magyar alkotmány- és jogtörténetnek az első alapvizsgálaton való kérdezéséről szól; az 1883-ki tanulmányi és vizsgálati szabályzat 1. § b) pontjának magyarázata gyanánt azt rendelvén, hogy ez a tantárgy az első alapvizsgálaton az európai jogtörténettel egyenlő terjedelemben szerepeljen, úgy azonban, hogy sem két külön tanár által való *) J°g' államvizsgálataink reformja. Budapest 1892. kérdezésnek, sem csupán az egyik tárgyból való visszavetésnek helye nem lehet. ' Ezekkel a rendeletekkel, mint mondám, behatóbban foglalkozni ezúttal nem lehet feladatom; nem pedig azért, mivel ezekről, valamint azok okairól és céljairól volt alkalmam nézetemet «Jogi oktatásügyünk néhány kérdéséről)) irott művemben (Eperjes 1893) részletesebben elmondani. Ujabban jogi oktatásügyünket érdeklőleg ismét két ministeri rendelet jelent meg, melyek mindenikének célját tanulmányi és vizsgálati szabályzataink szigorítása képezi. Ezekről a rendeletekről akarok egyet mást ezúttal elmondani. I. Az egyik ministeri rendelet 1893 július hó 28-án 26,319 sz. a. kelt s célját az képezi, hogy az 1883. évi jogi tanulmányi és vizsgálati rend 6. §-át magyarázza. A most idézett §. az alapvizsgálatoknál előforduló pótvizsgálatok határidejét állapítván meg: azt rendeli, hogy a kik az ilyképen megállapított határidőben tett pótvizsgálatuknál képesítve nem lettek, a legközelebbi vizsgálati határidőben a pótvizsgálatot mégegyszer ismételhetik. A kik pedig a pótvizsgálatot a felfüggesztést követő második határidőben sem állják ki sikerrel: csak a teljes vizsgálat ismétlésére bocsáthatók. A pótvizsgálatokra vonatkozó ezek az intézkedések, mivel bennük e tekintetben semmi megszorítás nem található, szükségkéoen vonatkoztak azokra a pótvizsgáiatokra is, a melyekre esetleg a vizsgálataikat már ismételő jelöltek lettek utasítva. Hogy magamat egyszerűen fejezzem ki: ezek az idézett rendelkezések megengedték azt, hogy ha valamely jelölt alapvizsgálatának ismétlésére lett utasítva és ismétlő vizsgálatán egy tárgyból felfüggesztésre lett Ítélve, ebből a tárgyból a pótvizsgálatot esetleg meg is ismételhette. Az idézett ministeri rendelet ezt többé megengedhetővé nem teszi és kimondja azt, hogy azokra a joghallgatókra, a kik alapvizsgálatukon ennek teljes ismétlésére lettek utasítva az 1883. évi szabályzat 6. § ának az a kedvezménye, hogy a pótvizsgálat két izben tehető, nem vonatkozik s hogy az ilyenek, a mennyiben az ismétlő vizsgálatuk után tett pótvizsgálaton képesítést nem nyernének, ujabb pótvizsgálatot nem tehetnek, hanem a teljes alapvizsgálatot ismételni tartoznak. Ezt a rendeletet mindenki, a ki jogi oktatásügyünkkel közelebbről ismerős és tudja azt, hogy szabályzatainknak szigorítása mily üdvös hatással van, csak helyeselni fogja. S megvallom, csupán azt tudom sajnálni, hogy ugyanez a rendelkezés nem lett egyszersmind kiterjesztve az államvizsgálatokra is. Az 1883. évi szabályzat 21-ik §-ának d) pontja ugyanis azt rendeli, hogy a pótvizsgálat egyszer ismételhető; ha a pótvizsgálat másodízben sem sikerül, vagy ha azt a teljes vizsgálat napjától számítandó 6 hó alatt a jelölt sikerrel le nem teszi: ő csak az egész vizsgálat ismétlésére bocsátható. Látjuk tehát, hogy itt az ismétlő vizsgákra esetleg következő pótvizsgálatok külön elbírálás alá vonva nem lettek, vagyis, hogy a 21-ik §-ból most idézett rendelkezések ezekre is vonatkoznak, annyival inkább, mivel a 21. §. első bekezdésében idézett §§-ok között, mint a melyeknek hatálya az államvizsgálatokra is ki lett terjesztve, az alapvizsgálati pótvizsgálatokra vonatkozó 6. §. helyet nem foglal és annyival is inkább, mivel a most ismertetett ministeri rendelet kifejezetten ennek a 6. §-nak a magyarázatáról és az alapvizsgálatoknál előjövő ismétlő, illetve pótvizsgálatokról szól. Megvallom, nem tudok okot találni arra nézve, hogy miért kelljen e tekintetben az alapvizsgálatoknál nagyobb szigort alkalmazni, mint az államvizsgálatoknál, mikor ezt a szigort még jelentékenyen hatványozzák azok a nehézségek is — a melyek a jogi tanulmányok bevégzése után tett államvizsgálatoknál természetesen nem fordulhatnak elő — a melyek a késedelmesen letett alapvizsgálatok folytán szabálytalanná vált tanidőnek a rendes tanfolyamba való beszámítása tekinteLapunk mai száma 12 oldalra terjed