A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 52. szám - A váltói zálogjog érvényesítésének kérdéséhez

Tizennegyedik évfolyam. 52. szám. Budapest, 1895 december 29. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGTAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) \.W ü IGAZSlnOGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGTÁR ÜGY7ÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre 1 frt 50 kr. Fél « _ 3 « — « Egész « 6 « — « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : Előfizetési felhívás. — Tárgyalások elnapolása. — A váltói zálogjog érvényesítésének kérdéséhez. Irta : dr. A d m e t o Géza, budapesti ügyvéd. — A btkv. 25-i. és 400. §-ainak viszonyához. Irta . dr. H e i 1 Fausztin, budapesti kir. táblai biró. — A hiteltelekkönyvek némely miseriája az erdélyi részekben. Irta: K ö 11 ö Ignác. kir. aljárásbiró Gyergyó-Szt.-Miklóson. — A részitélet kérdéséhez. Irta: Tomory János, kir. albiró Szepes-Szombaton. — Az ügyvédi kar a milleniumi kiállításon. — Belföld. (Az uj bűnvádi eljárás tervezete a képviselőház igazságügyi bizottságában.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Fenforog e csalás ? (Felelet.) Irta : Neumann Lajos, budapesti V. ker. kir. jbirósági joggyak.) — Sérelem. (Alaposság a beregszászi törvényszéknél. Irta: Konkoly Jenő, ügyvéd Békésen.) — Irodalom. (Esküdtszék vagy schöffenbiróság. Irta: Cordes A. — Az eskü s az igazság joga. Irta; Kade Károly. — A feltételes elítélésről. Irta: Bachem Gyula— A pénzügyi bírósági döntvények és elvi jelentőségű határozatok tárgymutató második kiadására. Érdeky Boldizsár ceglédi kir. adópénztáros előfizetési felhívást hirdet.) — Vegyesek. — Curia; és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhivás ! 1896- január hó i-től új előfizetést nyitunk. Ez alkalomból azon t. előfizetőinknek, kiknek előfizetésük e hó végével lejár, az előfizetés megkönnyebbítése végett postautalványt csatolunk. Tisztelettel kérjük az előfizetések mielőbbi megújítását. Az újonnan belépni szándékozó t. előfizetőinket szintén fölkérjük, szíveskedjenek mielőbb beküldeni az előfizetést, hogy az év végévél összetorlódó előfizetések mellett idejekorán intézkedhessünk a lap pontos megküldése iránt. T. előfizetőink ezután is, mint eddig, pontos értesítést kapnak lapunkban díjtalanul a felsőbíróságoknál levő ügyekről és az egyszer tudakolt ügyeket evidentiában tartjuk mindaddig, mig azok elintéztetnek, a mikor az elintézés módját azonnal tudatjuk t. előfizetőinkkel. Lapunk előfizetési ára: Negyedévre . . 1 frt 5o kr. Félévre 3 frt — kr. Egész évre . . 6 frt — kr. A «JOG» kiadóhivatala: Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. Tárgyalások elnapolása. (Dr. R. S.) A peres ügyek lassú menetének egyik főoka a tárgyalások gyakori elnapolása. Ebből magyarázható meg az, hogy miként a perlekedő felek megunják a bírósághoz való gyakori szaladgálást s végre is inkább egyezséggel fejezik be ügyöket, másként az, hogy a tanuk — kik egy s ugyanazon ügyben 3—4-szer megidéztetnek, nem szívesen jelennek meg s hol egyik, hol másik különféle ürügyek alatt elmarad a tárgyalásról. Érdekes statistikát lehetne összeállítani azon ügyekről s azon okokról, melyek miatt a peres ügyek ugy a polgári mint a büntető-perekben elnapoltattak. Elismerjük, hogy vannak olyan kényszerítő s kikerülhetetlen akadályok, midőn feltétlenül el kell napolni egyes tárgyalásokat, azonban igen gyakran előfordul, hogy egyes ügyek olyan «hajánál előrántott)) okokból napoltatnak el. A sommás eljárás alá tartozó ügyekben a tárgyalás igen gyakran az idő előrehaladott volta miatt vagy pedig valamely fél által felhozott ujabb bizonyíték ajánlása folytán halasztatik el a tárgyalás; mindkét esetben elejét lehetne venni az elnapolásnak, ha a bírónak nem kellene egy napra oly temérdek ügyet kitűzni, hogy sokszor felét sem képes letárgyalni és ha a peres felek kötelezve lennének arra, hogy esetleges ujabb bizonyítékaikat netáni ujabbi tanúikat a tárgyalást megelőző 8 napon belül bejelentsék. A bűnügyi végtárgyalások pedig számos izben azért napoltatnak el, mert vádlott vagy a tanuk nem jelentek meg, vagy me.t nem voltak feltalálhatók, ez utóbbi esetben persze nehéz a bajon segíteni, ámbár csak nehéz, de nem éppen lehetetlen. Ha a végtárgyalási elnök csak egy kissé energikus s előrelátó, s a kellő intézkedéseket idejekorán megteszi, korántsem fog oly sok ügyet elnapolni. A budapesti kir. büntető törvényszéknél azon hibás rendszer van divatban, hogy ha egy napra 5—6, vagy bármennyi ügy tárgyalása is van kitűzve, valamennyi ügyben a felek az nap délelőtti 9 órára idéztetnek meg, s amely ügyben a felek megjelentek, azt veszik elébb tárgyalás alá, a többi ügy sorsával pedig a bíróság egyelőre nem törődik, minek eredménye rendszerint az, hogy egy-két ügy letárgyaltatik, a többi pedig egyesek elmaradása okából elnapoltatik. Ennek elejét lehetne venni azáltal, hogy a bíróság a kitűzött ügyek egy részében a feleket 8 órára, a másik részében pedig 10 órára idézné be s ha azok közül, kik 8 órára idéztettek meg, valaki meg nem jelenne idéztetése dacára, az elnök nyomban intézkednék, hogy az illető saját költségén mielébb a törvényszék elé állíttassák, úgyszintén ha a 10 órára idézettek valamelyike elmaradna, ezek előállítása iránt is kellő időben, esetleg a folyamatban levő tárgyalás megszakításával is gondoskodnék. Sőt köztudomású, hogy ugy a kézbesítők, mint a főkapitányság is gyakran olyan jelentést tesznek, hogy bizonyos egyének nem voltak feltalálhatók s az illető mégis saját jószántából megjelenik, vagy ha nem is jön meg, de a perbe idézettek valamelyike tudomással bir az illető lakásáról, ilyenkor ezen bemondás folytán az ilyen fel nem «talált» egyént a bíróság elé lehet állítani. A bíróságnak nem hivatása az ügyek huva-vonája s a polgárok elkeseritése, minden törvényes eszközt s módot fel kell tehát használnia, hogy a peres ügyek minél gyorsabb befejezését előmozdítsa s a feleket a hiába való idővesztegetéstől s zaklatásnak látszó gyakori idézésektől megkímélje. Persze ilyen intézkedések a bűnvádi eljárást szabályozó törvénybe nem foglaltatnak, legfölebb az azt életbe léptető ministeri rendeletbe lehetne ezeket felvenni, azonban minthogy a törvény kimondja azon általános elvet, hogy a tárgyalást csak olyan esetekben lehet elnapolni, midőn annak megtartása leküzdhetetlen akadályokba ütközik, ebből következik, hogy a tárgyalást vezető elnök ügybuzgósága s leleményességétől függ, hogy mennél ritkábban álljon be az elnapolás szükségessége. Kevesebb elnapolás mellett a restantia tetemesen csökkenni fog. A váltói zálogjog érvényesitésének kérdéséhez. Irta: Dr. ADMETO GÉZA budapesti ügyvéd. A magyar váltótörvény (1876. XXVII. t.-c.) 106. §-ában a váltókövetelések részére különösen privilegiált zálogjogot statuál, a mely a 112. § 11-ik pontja által a saját váltóra is ki van terjesztve. Hogy miben áll ez a váltói zálogjog, illetőleg mennyiben van privilegiálva a köztörvényi zálogjoggal szemben ez a váltótörvény idézett 106. §-ában van meghatározva. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.