A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 47. szám - A felbujtás fogalommeghatározásához

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ES DÖNTVÉNYEK Melleklet a uJog» 47. számához. Köztörvényi ügyekben. Az új házassági törvény értelmében az engesztelhetlen gyűlölet bontó okot nem képezvén, mindkét alsóbirósági itélet mely a házasság felbontását kimondta feloldandó és uj tárgyalás elrendelendő a végből, hogy felperes a házasság felbon tasa iránti kérelmét az új törvény anyagi szabályainak rendelkezéseihez alkalmaztassa, miután az új törvény szerint, annak hatályba lépte előtt kötött házasságok, a korábbi jogszabályok uralma előtt létrejött tények alapján is felbonthatók, ha ezen ténvek a jelen törvény szerint bontó akadályt képeznek. (1894: XXXI. t.-c. 139. §.) A kalocsai kir. törvényszék (1894 január 27. 6,186. sz. a.i a peres felek között Dunapatajon 1885 okt. 21-én a ref. vallás hitelvei szerint megkötött házasságot az 1781: XXVI. t.-c. által hatályban tartott s a protestánsok házassági ügyeit szabályozó 1786 március 6-án kibocsátott nyiltparancs 57. §-a értelmében engesztelhetlen gyűlölet alapján végleg felbontja s mindkét félnek új házasságra lépést megengedi stb. A budapesti kir. Ítélőtábla (1895 szept. 10. 3,808. sz. a.): Az elsöbiróság ítélete helybenhagyatik stb. A m. kir. Curia ^1895 november 8. 8,199. sz. a.): Mindkét alsóbiróság ítélete feloldatik és a kir. törvényszék utasittatik, hogy a per további tárgyalására határnapot tűzzön a végett, hogy az alkalommal felperes keresetét az 1894. évi XXXI. l.-cikkben foglalt anyagi jogszabályoknak megfelelő alapra fektethesse és továbbra is szabályszerűen járjon el. Indokok: Az 1895. évi október 1-én hatályba lépett 1894: XXXI. t.-c. értelmében, az engesztelhetlen gyűlölség bontó okot nem képezvén, figyelemmel az idézett törvény 139. §-ára, mely szerint a törvény hatályba lépte előtt kötött házasságok a korábbi jogszabályok uralma alatt létrejött tények alapján is felbonthatók, ha ezen tények a jelen törvény szerint bontó okot képeznek: ennélfogva mindkét alsóbirósági itélet feloldásával a per további tárgyalása volt elrendelendő a végből, hogy felperes a házasság felbontása iránti keresetét a most érvényben levő házasságjogi anyagi jogszabályok rendelkezéséhez képest alkalmazhassa. A haszonbéri szerződésben kikötött községi közterhek közé nem tartozik a katasteri felmérés költsége. A galanthai kir. járásbíróság f 1893. nov. 29. 5,496. sz. a.) dr. Pápay Ignác által képviselt herceg d'Hennin szül. báró B. Angelica felperesnek Zsigárdy Gyula ügyvéd által védett M. Jónás alperes ellen 129 fit 13 kr. és jár. iránti perében következőleg itélt: Alperes köteles felperesnek 129 frt 13 kr. tőkét megfizetni stb. Indokok: Miután a Taksonyban felmerült katasteri költségek Taksony község előirányzatába felvétettek s mint Taksony község közterhe a községi pótadó módja szerint kivettettek és behajtattak: ennélfogva tekintve, hogy alperes szerződésileg lekötelezte magát, hogy minden községi közterheket (Gemeinde-Umlagenj fizet, ő a 129 frt 13 kr. kataszteri költség és ennek kamatai megfizetésére kötelezendő volt. A pozsonyi kir. ítélőtábla (1894. március 8. 948. sz. a.) az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatja és felperest keresetével elutasítja stb. Indokok : Felperes keresetét a Bj alatt csatolt haszonbéri szerződésre alapítja és ennek alapján kéri az alperest 129 frt 13 kr. kataszteri felmérési költség megfizetésére kötelezni. Tekintve azonban hogy a kataszteri felmérés a földadó helyes kivetése céljából a földtulajdonos érdekében történik és igy annak költsége, habár a kivetés a községi adó módjára történik, nem tartozik azok közé a folyó követelések közé, a melyeknek fizetését alperes a haszonbéri szerződés szerint magára vállalta: az elsöbiróság Ítéletét meg kellett változtatni, felperest keresetével elutasítani stb. A kir. Curia (1895. okt. 23. 5,084. sz. a.): a másodbiróság Ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik. A haszonbéri szerződésben felveit bármi néven nevezendő s bármi cim és forrásból eredő adó és közteher alatt csak az időszakonként ismétlődő közszolgáltatások értendők. A budapesti VI. ker. kir. járásbíróság (1894 febr. 21. 100,079. sz. a.) dr. Darányi Gyula ügyvéd által képviselt V. Sándor felperesnek Bakonyi Ferenc ügyvéd által képviselt R. Adolf alperes elleni 438 frt 59 kr és 200 drb arany iránti perében a következő ítéletet hozta: Budapest, 1895 november hó 24-én. Alperes köteles 483 frt 58 kr. tőkét felperesnek megfizetn és tűrni, hogy a B) alatti szerződésben körülirt s felperesnél cautió képen letett 8 drb 1,000 frtos, 3 drb 500 frtos 4% magyar állam adóssági járadékkölcsönkötvényböl felperes magát a megilél fentebbi követelés és járulékai erejéig kielégíthesse. A alperes ellen 200 drb arany kötbér erejéig támasztott követelésével felperes elutasittatik stb. Indokok: Felperes arra alapítja keresetét, hogy a nagyberkii r. kath. iskola építészeti költsége fejében reá adó címén a földadó alapján 483 frt 58 kr. vettetett ki, ezen összeget azonban nem ő, t. i. felperes, hanem bérlői, illetve az azok közül jelen perbe vont alperes köteles megfizetni, á mennyiben azon ingatlant, mely után a fentebbi s közteher gyanánt szereplő iskola-építési adó fizetendő, alperes az A) és B) alatti haszonbéri szerződések alapján oly feltétel mellett birja haszonbérben, hogy haszonbérlők köteleztetnek minden néven nevezendő bármi című s forrásból eredő adót és közterhet a haszonbéri összegen kivül sajátjukból beszámítás nélkül megfizetni. Kéri tehát felperes ezen 483 frt 58 kr. megfizetésében alperest marasztalni s a mennyiben felperes azon körülményben, hogy ezen összeg megfizetését alperes felszólítás dacára megfizetni vonakodik, szerződésszegést is lát s a szerződésszegésre nézve az A) alatti 36. pontja minden egyes esetben 200 drb arany kötbér megfizetésére kötelezi a haszonbérlőt, felperes a szerződésszegés megállapítását és alperesnek a 200 drb arany kötbér megfizetésében is elmarasztalását kéri. Az előadattokból s illetve az alperes által kétségbe nem vont A) és B) alatti haszonbéri szerződésekből kifolyólag kétségtelen, hogy alperes mint felperes ingatlanának bérlője ezen ingatlant illető minden jogok és kötelezettségek tulajdonosává válván, a miként joga van azon ingatlan minden hasznait élvezni, úgy kötelessége is annak minden terheit viselni. A C) alatti, valódiságára nézve nem kifogásolt okirat szerint felperesre az alperes által bérelt ingatlan után földadó-alapon esik 483 frt 58 kr, melyösszeggel felperes megterhelve lett. Minthogy azonban ezen kivetés adó természetével bíró közteher, mely kétségtelenül felperest terhelné, a mennyiben az A) és B) alatti okiratok szerint ezen teher viselése; a haszonbérlőkre a bérleti szerződés alapján át nem ruháztatott volna, minthogy pedig az Aj alattiban foglalt s a Bj alatti szerint alperest feltétlenül kötelező 26. pont szerint mindennemű adók és közterhek, melyek a haszonbérelt ingatlan után követeltetnek, a bérlőket terhelik, az iskolaépitési költség pedig mint közteher adó természetével birván, alperes a felperesileg követelt 483 frt (}í? kr megfizetésére a szerződés egyetemlegességi visszonyából kifolyólag feltétlenül kötelezendő volt. Nem volt marasztalható alperes a 200 drb arany kötbér megfizetésében, mert alperes az által, hogy a véleménye szerint őt nem terhelő iskolaépitési adót kifizetni nem akarta, szerződésszegést nem követett el s ezt felperes elfogadható okokkal nem igazolta stb. A budapesti kir. ítélőtábla (1895 febr. 28. 3893. sz. a.) az elsöbiróság ítéletét az abban felhozott indokai alapján helybenhagyja stb. A m. kir. Curia (1895 oct. 25. 5,005. sz. a.): mindkét alsóbiróság ítélete az alperest 483 frt 58 kr tőke megfizetésében marasztaló részében megváltoztattatik, felperes az említett tőke iránt keresetével elutasittatik stb. Indokok: A perhez B) alatt mellékelt közjegyzői okirattal összefüggésben álló A) alatti haszonbéri szerződés 26. pontja értelmében a haszonbérlők minden néven nevezendő, bármi című és forrásból eredő adót és közterhet a haszonbéri összegen felül a sajátjukból megfizetni kötelesek ugyan, azonban a C) alatti okiratból kitetszően a nagyberkii róm. kath. iskola-épitési költség fejében felperesre kivetett 483 frt 58 kr. az emiitett adó és közteher fogalma alá nem esik, mely alatt csak az időszakonként levonandó közszolgáltatások értendők; az iskola-építés azonban a haszonbéri idő tartamát meghaladó, állandó rendeltetéssel bíró alkotás melynek céljára felperesre kivetett hozzájárulási összeg egyszer mindenkorra adandó, következőleg ez nem oly teher, melynek viselésére az érintett szerződéssel a haszonbérlők kötelezve vannak. Felperes keresete tehát, mely arra irányul, hogy alperes mint a haszonbérlők egyike a fent kitett összeg megfizetésére bírói Ítélettel köteleztessék, alappal nem bir. stb. Ha az illetékes fegyelmi hatóság a kártérítési kötelezettséget jogérvényesen megállapította, a kártérítés iránt inditott per birája már nem vizsgálhatja a felperesi igény jogosultságát, hanem eljárásában csakis a kárösszeg megállapítására szoritkozhatik. (M. kir. Curia 1895 szept. 25-én 10,109. sz.)