A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 47. szám - A közös bányakutatási jogosítványokról

A JOG 339 A kikiáltási áron aluli igéret el nem fogadtatik, s a legmagasabb igéret készpénzben teendő le. Az esetleg fenmaradó hátralék a kilépett bányatársnak kiadandó. Ha az árverésnél vevő nem jelentkezik, a többi bányatársak a bányarészvényt átvenni, s az azt terhelő pótlófizetéseket teljesíteni kötelesek. Ilyenkor a hátralékos pótlófizetést az igazgató kivetés által köteles behajtani, a felmerült perköltségekért azonban a kilépett bányatárs egyéb vagyonával is felelős. Minden bányatárs bármikor lemondhat bányarészvényéről, s ha az árverésig eme jogával él, bányarészvénye a többi bányatársakra száll, a mikor is a hátralékos pótlófizetések a bányatársak által, a felmerült perköltségek azonban a lemondó bányatárs által viselendők. Az előadottakból látható volt, hogy a lefejtési stádiumban, vagy mondjuk az adományozott bányabirtok közössége esetében a társak egymás közötti viszonya a törvényben meglehetős részletességgel szabályozva van, s igy a gyakorlati életben ez irányban kétes esetek nem igen fordulhatnak elő. Ezek után már most áttérhetünk a közös kutatási jogosítványokra és különösen a közös zártkutatmányra és mindjárt kijelenthetjük, hogy itt a közösség kérdése és különösen a társak egymás közötti viszonya részletes törvényes szabályozás hiányában a gyakorlati életben sokszor és sok kételyt okoz. Mindenek előtt kiemelendő, hogy az osztrák bányatörvényben egyetlen egy intézkedés sem foglaltatik, a mely a közös kutatók és közös zártkutatók jogviszonyaira vonatkoznék; s még a végrehajtási szabályokban sem találunk oly megjegyzést, mely a kutatási jogok közösségét érintené. A törvény mindenütt csak egy kutatóról és egy zártkutatóról beszél. A gyakorlati életben azonban gyakoriak, sőt mondhatjuk, hogy nagyon is gyakoriak azok az esetek, hogy a kutatási engedélyt és különösen a zártkútatmányt többen közösen szerzik meg. Ilyenkor közös kutatókról, közös zártkutatókról, közös kutatási engedélyről és közös zártkutatmányról beszélünk. Ha már most a közös kutatók és közös zártkutatók jogviszonyainak természetét vizsgáljuk, ugy a kutatók- és zártkutatóknak harmadik személyek iránti — és azoknak egymás közötti viszonyát kell megkülönböztetnünk. A harmadik személyek irányábani viszony mi nehézséget sem okozhat, mert harmadik személyekkel szemben a közös kutatók és zártkutatók együttvéve egy személyt képeznek, s a jogok és kötelességek ugyanazok maradnak, akár egy, akár többen együttvéve szerzik meg a kutatási engedélyt és illetve zártkútatmányt. Valamint a bányatulajdonos-társak, ugy a közös kutatók és zártkutatók is a kutatási jogosítványok sajátlagos jellegénél fogva, mely a velők járó jogok és kötelességek felosztását rendszerint már a dolog természete szerint kizárja, a bányatörvény intézkedéseinek megtartásáért és az azokból eredő kötelességek teljesítéséért egyetemlegesen felelősek. De ha ez áll, akkor a közös kutatók és zártkutatók a bányatörvényből eredő kötelességeknek megfelelő jogok tekintetében egyetemlegesen jogosítottaknak is tekintendők. így alakulván a harmadik személyek irányábani jogviszony, most vizsgáljuk még a közös kutatók és illetve zártkutatóknak egymás közötti jogviszonyát. Minthogy a törvény a közösség e nemét sehol egy szóval sem említi, első kérdés az, vájjon mi szabályozza a közös kutatók és illetve zártkutatóknak egymás közötti viszonyát? E kérdésre a feleletet megadja az osztrák általános bányatörvény 2. §-a, mely szerint a bányászati ügyekre annyiban, amennyiben a bányatörvény különös határozatokat nem taztalmaz, az általános polgári, büntető, politikai, ipar- és kereskedelmi törvények alkalmazandók. A közös kutatók és illetve zártkutatók egymás közötti jogviszonyára tehát az általános polgári törvények vagyis a magánjog szabályai alkalmazandók, de csak annyiban, amennyiben azok a jogviszony sajátlagos természeténél és a bányatörvény különös intézkedéseinél fogva okszerűen alkalmazhatók. Nézzük csak, hogy a gyakorlatban hogyan alakul eme jogviszony. Ha többen közösen kérnek és kapnak kutatási engedélyt és annak alapján közösen jelentenek be egy zártkútatmányt, mely megerősítést nyer, akkor a zártkutatmány valamennyi által szereztetik meg, és vagy egyenlő részekben, vagy pedig a kérvényben megjelölt részekben valamennyinek közös tulajdonát képezi. Ha a társak a közösségi viszonyra nézve maguk között semmi különös intézkedést nem tettek, akkor egymás közötti jogviszonyuk a tulajdon és a jogok közösségének általános szabályai szerint Ítélendő meg. Ha jogviszonyukat szerződéssel szabályozzák, akkor természetesen első sorban a szerződés és a szerződésre vonatkozó' általános szabályok irányadók. De a közösség és a szerződés általános szabályai mégis csak annyiban nyerhetnek alkalmazást, amennyiben a viszony sajátlagos természete és a bányatörvény különleges intézkedései azok alkalmazását megengedik. Mindenek előtt nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a kutatási bányajogositványok majdnem valamennyi vonatkozásaikban a feloszthatlanság jellegével birnak. Azután tekintetbe veendő, hogy a törvény több oly intézkedése, mely a lefejtési stádiumra vonatkozik, per analógiám a jjitatási stádiumban is nyer alkalmazást. Áll ez különösen a 187. és 188. §§-airól, mert valamint a bányának a bányák jnyvbe bejegyzett tulajdonos társai, úgy a közös zárt kutatmánynak a zártkutatási könyvbe bevezetett tulajdonostársai is az őket illető kötelességek teljesítéséért egyetemlegesen felelősek, ts valamint a többek által közösen birt bánya tulajdonosai, úgy a többek által közösen birt zártkutatmány tulajdonosai is egy a bányahatóság járásában lakó közös meghatalmazottat kirendelni tartoznak, mégis azon külömbséggel, hogy a bányahatóság azon esetben, ha meghatalmazottat ki nem rendelnek és azt be nem jelentik, az egyetemleges kötelességnél fogva a közös kutatók vagy zártkutatók bármelyikét képviselőnek tekintheti. Ugyanaz áll az általános bányatörvény 136. §-áról is, mert valamint az adományozott bányabirtok tulajdonostársainak, úgy a közös zártkutatmány tulajdonosainak társasági szerződéseihez mindig a bányahatóság jóváhagyása szükségeltetik. A közös zártkutatmány tulajdonostársainak már most két eset lehetséges. Vagy meg van köztük az egyetértés, vagy nincsen meg. Az első esetben mi tekintetben sem merülhet fel nehézség és kétely; de annál nehezebb a feladat és kétesebb a jogviszony a második esetben, ha t. i. a tulajdonostársak között az egyetértés nincsen meg. Tegyük fel, hogy hárman kutatási engedélyt szerezvén, az egyik annak eladását óhajtja, a másik kettő pedig az eladást ellenzi. Ilyenkor az eladást kivánó csak a maga részét adhatja el, a másik kettőt az eladásra nem kényszeritheti, s a jogközösség megszüntetését a magánjog általános szabályai szerint egyikük sem kívánhatja. Ugyanaz áll a kutatási engedély meghosszabbításáról is. Ha többen vannak a tulajdonostársak s azok közül csak egyik is kívánja a meghosszabitást, a bányahatóság a meghosszabitást nem ellenezheti, s azért mert a többi ezen kérelemhez hozzá nem járult, a kutatási engedély törlését el nem rendelheti. A bányahatóság legfeljebb megteheti azt, hogy azon esetben, ha a meghosszabbítást nem kívánók neki bejelentették, hogy minden jogukról lemondanak, a kutatási engedélyt csakis azok nevében nyilvánítja meghosszabbítottnak, a kik a meghosszabbítást kérelmezték. Ha egy vagy több társ egy bizonyos helyen zártkútatmányt bejelenteni akar, de a többiek azt ellenzik, a bányahatóság az egy vagy több társ által bejelentett zártkútatmányt megerősíteni tartotozik, s a megerősítést a többi társ ellenzése indokából meg nem tagadhatja, hanem legfeljebb az ellenző társak ez iránybani határozott Írásbeli nyilatkozata alapján a megerősítést csak a kérelmezők nevében eszközli, illetve a zártkútatmányt csakis a kérelmezők nevére irja a zárkutatmányi könyvbe. Ha a közös zártkutatmány tulajdonostársai közül egy vagy több a kutatási munkálatok foganatba vételét kívánja, a többi azt semmi esetre sem ellenezheti, mert a kutatási munkálatok teljesítése valamennyinek egyetemleges kötelességét képezi. Ugyanaz az eset, ha egy vagy több társ a kutatási jel felállítását kívánja. Ilyenkor a többi a felállítást nem ellenezheti, s esetleges ellenzésük figyelembe nem vétetik. Ha a társak közül egy vagy több a földtulajdonossal kártérítési igényeire nézve megállapodásra jut, a többiek ezt a megállapodást a maguk részéről is respektálni tartoznak; s az ez által netalán szenvedett kár megtérítését az eljárt társ vagy társaktól csak akkor követelhetik, ha az eljárás káros voltát beigazolhatják. Ha egy vagy több társ a zártkutatmányban nyert ásványok értékesítésére a bányahatóságtól engedélyt kér, s ha az egyébként megadható, a bányahatóság az engedélyezést az alapon meg nem tagadhatja, hogy a többi társ hozzá nem járult, vagy ellent mondott. Ilyenkor az engedély megadandó, és az értékesítés valamennyi társ előnyére vagy hátrányára szolgál. Az ellentmondó társ vagy társaknak azonban jogában áll kimutatni, hogy a bányahatósági engedély kérelmezése és az értékesítés maga is káros volt, és ez alapon az eljárt társ vagy társaktól kártérítést is igényelhetnek. A fentebb felhozott esetek a kutatási stadiumbeli főbb jogok és kötelességekre vonatkoznak, a nélkül azonban, hogy azokat kimerítenék. Ezek az esetek azonban eléggé mutatják, hogy a kutatási bányajogositványokra a magánjognak a vagyonközösségről szóló általános szabályait egyszerűen és változatlanul alkalmazni nem lehet. Jól tudom, hogy eme nézetemet sokan nem osztják, de a kik a vagyonközösségről szóló általános magánjogi szabályoknak változatlan alkalmazását kívánják, azok szem elől tévesztik a kutatási jogosítványoknak sajátlagos és minden más jogosítványoktól lényegesen elütő jellegét Mindenek előtt megjegyzendő, hogy ámbár eme jogosítványok vagyont képeznek, tehát vagyonjogi jelleggel birnak, az érték tekintetéljen minden más jogosítványoktól lényegesen elütnek, mert rendszerint nagyon is problematikus értékkel birnak. A kutatási bányajogositványoknak egy további sajátlagos és minden más jogosítványoktól megkülönböztető tulajdonsága abban áll, hogy közjogi jellegüknél fogva az azokban foglalt jogok mindmegannyi kötelességet jelentenek, melyeket a jogosított a törvény rendelésénél fogva teljesíteni köteles. Zártkutatmányban például a kutatási munkálatok eszközlése, a kutatási jel felállítása, a földtulajdonos kárpótlása, a nyert ásványok értékesítésére az engedély kikérése stb. a törvény rendelésénél fogva a közérdek szempontjából kötelező. E kötelességeket tehát a zártkutató, legyen az akár egy személy, akár több személy közösen, akár termászttes, akár jogi személy teljesíteni köteles; és vajmi kevés jelentőséggel bírhat az a kérdés, vájjon eme törvény