A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 46. szám - Még egyszer a birói kinevezésekről

182 A JOG tanúsítja, de ez is a szerződés megkötésének idejéről és helyéről vallomást nem tett; minélfogva felperest keresetével annyival inkább el kellett utasítani, mert még abban az esetben is, haji felek közt érvényes szerződés létre jött volna, felperes a szerződésnek alperes részéről való teljesítését csak akkor követelhetné, ha azt a maga részéről is teljesítette volna, hogy azonban ezt tette, jelesül, hogy a vételárnak a 25 frtnyi foglalón felüli összegét alperesnek lefizette vagy felajánlotta, avagy birói letétbe helyezte volna, nem is állítja. Az a körülmény, hogy a felhívott nemnyilatkozás okából elmarasztaltatott a felhívási keresetben foglalt kérelemhez képest, nem zárhatja el őt attól, hogy számadását az elévülési határidőn belül, birtokon kivül utólag is beadhassa a nélkül, hogy perújítással kellene élnie. (A temesvári kir. tábla 1895 jun. 4. 3,130. sz. a.) Ha az építtető tudta és utasítása nélkül is rendel az építész építési anyagot, de az építtető a saját és nem az építész nevére kiállított számlára részfizetést tesz, ezzel a saját nevére és terhére történt megrendelést utólag jóváhagyta. A budapesti kir. törvényszék (1892. június 6. 13,71 f>. sz. a.) Sullay Aurél ügyvéd által képviselt W. József bejegyzett cementáru gyáros cég felperesnek R. Eötvös Károly ügyvéd által képviselt özv. R. Arminné sz. T. Roza alperes ellen 868 frt 60 kr. tőke és jár. iránti perében következőleg ítélt: Felperes keresetének az alperes által az alperesség ellen ellen emelt kifogások mellőzésével, hely adatik és alperes köteles a kereseti követelést felperesnek megfizetni, stb. Indokok: Amaz állítását alperesnek, hogy a Lázár-utca 8. sz. a. házát R. Rezső budapesti építési vállalkozó nem az alperes, hanem saját számlájára, a közte és alperes között létezőnek vitatott építési szerződés értelmében 58,000 frt utólagos árban lett volna köteles felépíteni, felperes tagadásával szemben perrendszerüleg be nem igazolván, sőt miután alperes a felperes által neki oda kinált főesküket módosítva ugyan, de nem ezen perdöntő körülmény bebizonyítására képes alakban módosítva fogadta el, ellenben oly szövegű esküt, mely ezen perdöntő körülményekre is vonatkoznék, jóllehet az e részbeni bizonyítás őt terhelte, sem nem kínálván sem vissza nem kínálván felperesnek, a felperes által tagadásba vett állításait bebizonyítani meg sem kísérletté; minthogy alperes a kérdéses háznak az ő megbízásából és az ő részére R. Rezső építési vállalkozó által eszközölt építését kifejezetten beismeri, az A. alatti számok ellen pedig ennek sem egyes, sem összes tételei tekintetében kifogást nem tett, tehát az A. alatti számlákon részletezett követelés valódinak és fennállónak^hallgatag elismertnek tekintendő. Minthogy végül azon körülménynek perrendszerü beigazolása nélkül, hogy R. Rezső építési vállalkozó az A. alattiban részletetezett kövezeti munkákat nem a saját számlájára rendelte, alaposan egyéb nem következtethető, mint az, hogy az alperes által az építési munkálatok elkészítésével megbízott vállalkozó személyében felperesnél az A) alatti szerint megrendelt és teljesített munkálatok az alperes mint megbízó számlájára történtek és így a fentiek szerint valódinak és fennállónak bizonyult kereseti követelés alperest mint az építési vállalkozó megbízottját terheli jogszerűen, mindezeknél fogva az alperesi részről az alperesség ellen emelt kifogások, továbbá felperes által igénybe venni kivánt főeskünek, mint nem a perdöntő körülményekre vonatkozóknak mellőzésével, felperes keresetének feltétlenül helyt adni és alperest a kereseti követelés megfizetésére kötelezni kellett stb. A budapesti kir. ítélőtábla (1894. szept. 5. 9,112. sz. a.) az elsőbiróság Ítélete megváltoztattatik és az esetre, ha alperes leteszi a főesküt arra, hogy R. Rezső a Lázár-utcza 8. sz. ház építésénél nem mint meghatalmazottja járt el és őt az A. alatti számlában részletezett munkálatok megrendelésével meg nem • bizta, ez esetben felperes keresetével elutasittatik, ennek elmulasztása esetében köteleztetik a kereseti tőkét megfizetni stb. indokok: A perbeli tényállás szerint R. Rezső építész építette fel alperesnek, Lázár-utca 8. sz. házát. Az ezen ház építésénél szükségelt burkolási munkálatokat nevezett épitész felperes gyárosnál rendelte meg s tőle át is vette. Felperes ezen burkolási munkálatok hátralékos ára fejében alperestől követeli a kereseti összeget. Alperes arra hivatkozással, hogy R. Rezső vele szerződött építési vállalkozója volt, tagadja, hogy a megrendeléseknél megbízottja lett volna s hogy ekként az azáltal kötött ügyletek őt köteleznék. A perben eldöntendő kérdés tehát az, hogy való-e felperesnek az alperes tagadásával szemben tett az az állítása, hogy R. Rezső midőn a kérdéses megrendelést tette, nem saját személyében hanem mint alperes megbízottja járt el. Felperes mint a bizonyításra kötelezett fél ez állítása valóságát egyéb bizonyíték hiányában a pts 230. §. értelmében alkalmazandó főesküvel kivánta bebizonyítani s minthogy alperes a neki kinált főesküt viszonválaszában a döntő ténykörülményhez képest való helyes módosítással elfogadta, az első bíróság ítéletének megváltoztatásával ezen esküt, a mellékes körülményekre vonatkozó többi megajánlott főeskü mellőzésével, alperes részére megítélni, a pernek sorsát ennek letételétől vagy letételének elmulasztásától függővé tenni kellett, mert alperesnek abból a beismeréséből, hogy házát R. Rezső épitési vállalkozó építette fel, csak az következik, hogy alperes az épitési szerződésből eredő kötelezettségeinek tartozik az épitészszel szemben eleget tenni, de nem következik az, hogy felelős az építésznek megrendeléseiért. Ha azonban az eskü letételének esetleges elmulasztásával felperes perrendszerüleg bebizonyitandja, hogy R. Rezső alperes megbízottjaként tette nála a megrendelést, az egyébként nem kifogásolt követelés tekintetében alperesnek fizetési kötelezettsége kétségtelenné váland, mert a megbízott tényeiért a megbízó felelős stb. A m. kir. Curia (1895. okt. 1. 10,748. sz. a.) a másodbiróság ítélete megváltoztattatik s az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: Az építőmester egymagában azon szerződés alapján, a melyet az építtető féllel kötött,^ még nincs jogosítva arra, hogy ennek számlájára vagy is a fizetés tekintetében ezt terhelőén anyagokat és munkálatokat megrendeljen; a mennyiben tehát az építőmester ily meghatalmazást kimutatni nem képes, a számla kifizetése őt terheli. Felperes ilyen külön meghatalmazást a perben nem bizonyított, az e tekintetben alperesnek kinált főeskü nem vonatkozik a döntő körülményekre, minthogy nem döntő az, hogy alperes megbizta-e R. Rezső építőmestert a munkálatok megrendelésével, ugy az sem, a mivel alperes az eskü szövegét megtoldani kivánta, hogy t. i. R Rezső a ház építésével nem mint megbízottja járt el, hanem döntő az, hogy bár alperes R. Rezsőt az anyagok és munkálatok megrendelésével megbízta, a mint azt alperes a per irataiban nem tagadta, de felebezésében nyíltan beismerte, a meghatalmazást ugy adta-e, hogy a számla alperes nevére legyen kiállítva, hogy a megrendelt munkák és anyagok kifizetése alperest és nem R. Rezsőt terheli. Habár a másodbiróság által az alperesnek ítélt főeskü szövege a döntő ténykörülményekre módosíttathatnék is, mégis a főesküvel való bizonyítást mellőzni és a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróságnak az alperest feltétlenül marasztaló ítéletét helybenhagyni kellett, mert alperes beismerte, hogy ő az A. alatti számlára 500 frt részletfizetést tett, azzal pedig bizonyítva van, hogy alperes helyeselte azt, hogy a számla az ő nevére és nem R. Rezső nevére állíttatott ki, hogy ennélfogva R. Rezső a munkálatot nem a saját terhére, hanem alperes terhére rendelte meg s hogy ennélfogva a számla követelés hátralékát is, mihelyt R. Rezső a számlát megvizsgálja és a követelést megállapítja, ki fogja fizetni, mert tekintve, hogy alperes a nevére kiállított számlára részletfizetést téve, ezzel a saját nevére és terhére történt megrendelést utólagosan jóváhagyta, annak bizonyítása, hogy a megrendelés eredetileg miképen történt, feleslegessé vált és mert alperes, ki e szerint tudta, hogy R. Rezső a felperes cégnél az ő terhére 1,500 frt erejéig megrendelést tett, a mennyiben R. Rezsőnek ez 58,000 frt átalány összeget, illetve felebbezése szerint ezen összegnek, az utalványok, munkabérek és anyagok kfizetése után maradt hátralékát, mint tiszta hasznot felvette, a nélkül, hogy felperes hátralék követelésének kifizetéséről meggyőződést szerzett, ezt a fizetést nem tehette a felperes cég terhére, hanem saját veszélyére. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Az eladó, ki csak az általa szállítandó áru jóságáért és tisztaságáért vállalt szavatosságot, nem tartozik a keresk. törvény 321. §-ában meghatározott középfajú és minőségű árut szállítani. A szegedi kir. járásbíróság (1892. évi október hó 5-én 19,597. sz. a.) Dr. Gyulai Mór ügyvéd által képviselt R. M. és fiai cég felperesnek. Táry István ügyvéd által képviselt Sz. Antal alperes ellen 71 frt 08 kr. és jár. iránti kereskedelmi perében a következőleg ítélt: Felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok : Felperes keresetét arra alapította, hogy alperestől 1891. évi november hó 29-én egy hordó zsirt 59 frt 40 krért megvett oly kikötés mellett, hogy alperes a zsir jóságáért és tisztaságáért jót áll, s mivel a zsir romlott és szaga volt, a fenti vételárban és 11 frt 68 kr. fuvarköltségben és ennek járélékaiban stb. kérte marasztalni. Alperes beismerte ugyan, hogy az általa eladott zsir jóságáért és tisztaságáért jótállást vállalt, s ha a zsir megromlik, annak vételárát visszafizetni igérte, de tagadásba vette azt, hogy az ő általa szállított zsir jó nem lenne s hogy az tiszta nem lenne és hogy megromlott. Felperes alperes tagadásával szemben a f. évi május hó 23-án 9,790. sz. a. végzés alapján foganatosított szakértői szemlejegyzőkönyvre hivatkozik; alperes ugyan tagadásba vette, hogy a megvizsgált zsir ugyanazonos lenne az általa szállított zsírral; de ha az ugyanazonosság póteskü által kiegészítve beigazoltnak vétetnék, a rendelkező rész szerint határozni azért kellé, mert a hivatolt szemlejegyzőkönyv tanúsága szerint, szakértők egybehangzó véleménye szerint, a zsir egészségesnek és meg nem romlottnak találtatott stb. A szegedi kir. Ítélőtábla (1893 ápril 8. 9,522. sz. a.) Az elsőbiróság ítélete megváltoztatik és tartozik alperes felperes részére 59 frt 40 kr. tőkét és kamatait, 15 frt szakértői és 11 frt 50 kr. szemleköltséget, nemkülönben 20 frt 15 kr. per és íelebbezési költséget és felperesnél levő egy hordó 132 kiló nyers sulyu zsírnak felperes részéről egyidejűleg leendő átadása mellett 8 nap alatt végrehajtás terhével feltétlenül megfizetni.