A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 46. szám - Még egyszer a birói kinevezésekről

A JOG 335 tol az ügyviteli szabályok 8G. §-ának 11. pontja értelmében hozzá érkező megkeresés alapján a fegyelmi eljárás megindítása iránt feltétlenül, minden további mérlegelés nélkül indítványt tenni, mert a vádhatóságot képviselő királyi ügyészségek a birák felügyeleti hatóságaitól függetlenek. A mennyiben az illető felügyeleti hatóság, a mely a küzvádlóhoz az ügyviteli szabályok 80. §-ának 11. pontja alapján megkeresést intézett, akkor is elegendő okot látna a fegyelmi eljárás megindítására, ha a közvádló ellenkező álláspontot foglalt el, az illető kir. ügyészség vagy főügyészség utasítása végett az eset közlésével a kir. igazságügyministerhez kell jelentést tennie. (35,039/94. I. M. sz.) Kir. közjegyző helyettesitéséröl akadályoztatása esetén. Fölmerült az a kérdés, vajon azon esetben ha a kellően bejelentett állandó helyettessel biró kir. közjegyző hivatalos járatban hatásköréhez tartozó teendők teljesítése végett székhelyétől távol van, jogosult-e a kir. járásbíróság vezetője halasztást nem tűrő esetben közokiratokat fölvenni. A kir. igazságügyministerium akképen nyilatkozott, hogy az 1880: VII. t.-c. 5. és 9. §-ainak világos rendelkezései nem hagynak fenn kétséget az iránt, hogy a kir. közjegyzőnek bármily okból (tehát távollét miatt is) bekövetkezett akadályoztatása esetén első sorban a közjegyzőnek az idézett törvény 6. 5j-hoz képest a kamara részéről helyettesi igazolványnyal ellátott helyettese van hivatva a közjegyző hatásköréhez tartozó teendőket a közjegyző helyett annak felelőségére (1886: VII. t.-c. 8. §-a) elvégezni és csak helyettes hiányában, halasztást nem szenvedő esetekben végezheti és köteles elvégezni a kir. járásbíróság vezetője a bármily okból (tehát távollét miatt is) akadályozott kir. közjegyző hatásköréhez tartozó minden teendőket azok kivételével, mely az 1886: VII. t.-c. 9. §-ának első bekezdésében, mint a járásbíróság vezetője által nem teljesíthetők felsorolva vannak. (37,919/1-894. I. M. sz.) Pénzügyministeri rendelet a bagatel-ügyek bélyegilletéke tárgyában. Az 1894. évi XXVI. t.-c. 29. §-ának 2. bekezdése akként intézkedik, hogy a községi biróságtól a kir. járásbíróság elé vitt és ott folytatólag tárgyalt ügyekben a bélyegilletékre nézve ugyanazon szabályok érvényesek, a melyek a sommás eljárásban alkalnazandók. A magyar bíróság által vétség miatt elitélt, de a megszállott tartományokba távozott egyének kiadása nem kérhető, de az itélet kihirdetése igen. Egyik kir. törvényszék vétség miatt fogházra itélt, de időközben Bosznia-Hercegovina területére eltávozott egyén kiadatásának kieszközlése végett tett fölterjesztést. Minthogy azonban a megszállott tartományok bíróságai és kormánya az ott hatályban levő büntetőtörvény-könyv és bűnvádi eljárás határozatai szerint a büntetőjogi kiadatás kérdésében Magyarországot külföldnek tekintik, minthogy a boszniai és hercegovinai büntetőtörvénykönyv 71. és 75. §-ai, valamint az ottani bűnvádi eljárás 65. §-a értelmében kiadatásnak csakis bűntett miatt van helye és minthogy a magyar bíróságok e tekintetben a megszállott tartományokban levő bíróságokkal szemben viszonos eljárást követnek; kijelentette a kir. igazságügyminiszterium, hogy a kir. törvényszéknek a kiadatási eljárás folyamatba tétele iránt előterjesztett kérelme nem teljesíthető. Megemlítette egyszersmind a kir. igazságügyministerium, hogy a kir. törvényszék — a mennyiben a harmadbirósági ítéletnek a távollevő elitélt előtt leendő kihirdetését szükségesnek találná — az illetékes járási hivatalt, mint bíróságot, a kir. Curia ítéletének csatolása mellett ezen Ítéletnek kihirdetése és az erről felvett jegyzőkönyv megküldése iránt megkeresheti és előreláthatólag a megkeresett biróság a megkeresésnek meg is fog felelni. (36,135/18$*. I. M. sz.) Megszüntetett ügyvédi kamara. Az igazságügyminister 40,863 sz. rendeletével megszüntette a gyulafehérvári ügyvédi kamarát és annak területét szétosztotta az aradi és kolozsvári ügyvédi ka mara között. Büntető ügyben megidézett tanú tényleges kiadásainak előlegezése. Egv büntetőügyben az eljáró kir. járásbíróság által megidézetttávol lakó tanú a ki nem heti vagy napi bérből élt, (2,265/1880 I. M. E. sz. eljárási rendelet 106. §., R. T. 937. 1.), a költségek előlegezését kérte. Az illető kir. járásbíróság utasítást kért, vájjon utalványozhat-e a tanú részére költségelőleget a bűnügyi költségátalányból, vagy pedig bírsággal szorítsa őt a megjelenésre. A kir. igazságügyminiszterium kijelentette, hogy a tanú részére költségelőleg a bűnügyi költségátalányból az Ítéletben megállapítandó megtérítési kötelezettség mellett utalványozható, mert a 2,265/1880. I. M. E. sz. rendelet 106. §-ának rendelkezését csak a tanuk munkamulasztási dijaira s nem egyszersmind a tanuskodási kötelezettség teljesítése által felmerült tényleges kiadásaikra kiterjedőnek kell tekinteni. (33,054/1894. I. M. sz.) A bpesti törvényszék büntető osztályának összes személyzete a bpest kir. büntető törvényszék önállósításáról szóló törvény 3. §-a szerint rendelkezési állapotba helyeztetett, ennek folytán nagy változások lesznek, néhány nyugdijjazás s több áthelyezésről suttognak. A sárospataki ev. ref. akadémia tanrendje az 1895 96. tanév első felére. A jog- és államtudományi szakban. 1. Nemes Ferenc rendes jogtanár szabadságon van. ?. Szánt hó Gyula, a jog- és államtudományok doktora, rendes jogtanár, előadja a III. számú tanteremben: a római jogot ílnstitutiók) hetenkint 8 órán u. m. hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken d. e. 8—9, hétfőn, szerdán, csütörtökön d. e. 9—10-ig. A római család- és örökösödési jogot (rendkívüli előadás; hetenkint két órán, u. m. kedden és pénteken d. e. 9—10-ig. 3. Balagi Géza, a jog- és államtudományok doktora, rendes jogtanár, előadja az I. számú tanteremben: a közgazdaságtant hetenként 5 órán, u. m. hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken d. e. 8—9-ig. Az alkotmány és kormányzati politikát, hetenként 5 órán, u. m. hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken d. e. 10—11. 4. Finkey József, a jogtudományok doktora, köz- és váltóügyvéd, rendes jogtanár, ez évi akadémiai és közigazgató, előadja a II. számú tanteremben: az egyházjogot hetenként 7 órán, u. m. kedden és csütörtökön d. e. 8—9; hétfőn, szerdán, pénteken, szombaton d. u. 2—3-ig és szerdán d. u. 3—4-ig. A peres és perenkivüli eljárást, hetenként 5 órán, u. m. hétfőn, szerdán, pénteken, szombaton d. e. 8—9-ig és hétfőn d. e. 11—12-ig. 5. K u n Béla, köz- és váltóügyvéd, rendes jogtanár, előadja: A magyar pénzügyi jogot hetenként 5 órán, u. m. hétfőn, kedden, szerdán d. e. 9—10-ig; csütörtökön, pénteken d. e. 11 —12. az I. sz. tanteremben. A jogés államtudományi encyclopaediát hetenként 2 órán, u. m. hétfőn, kedden, d. e. 11—12-ig az I. sz. tanteremben. A bevezetést a statisztikába (rendkívüli előadás) hetenként 3 órán, u. m. hétfőn, kedden, csütörtökön d. u. 3—4-ig az I. sz. tanteremben. 6. Zsindely István, a jogtudományok doktora, rendes jogtanár, ez évi dékán, előadja: A magyar alkotmány- és jogtörténetet hetenként 7 órán, u. m. hétfőn, kedden, szerdán, szombaton d. u. 3—í-ig, szerdán, szombaton d. e. 10—11-ig, pénteken d. e. 11—12-ig a III. sz. tanteremben. A jogbölcsészetet hetenként 6 órán, u. m. hétfőn, kedden d. e. 10—H-ig a III. számú, csütörtökön, pénteken d. e. 9—10-ig az I. számú, csütörtökön d. e. 11—12-ig a II. számú és szombaton d. e. 8—9-ig a III. számú tanteremben. 7. Ir i n k e y Ferenc, a jogtudományok doktora, rendes jogtanár, előadja: A büntetőjogot hetenként 5 órán, u. m. hétfőn, kedden, szerdán d. e. 9—10-ig a II. számú, csütörtökön, pénteken d. e. 11 — 12-ig a 111. számú tanteremben. A magyar közigazgatási jogot hetenként 5 órán, u, m. hétfőn, kedden, szerdán d. e. 11—12-ig, csütörtökön, pénteken d. e. 9—10-ig a II. számú tanteremben. A büntetőjogi eljárást (rendkívüli előadás; hetenként 1 órán, u. m. pénteken d. u. 2—3-ig az I. sz. tanteremben. 8. A megválasztandó rendes jogtanár előadja: A magyar magánjogot hetenként 5 órán, u. ni. hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön, szombaton d. u. 2—3 az 1. oszt. tanteremben. Az osztrák magánjogot hetenként 6 órán, u. m. hétfőn, keddeg, szerdán, csütörtökön, szombaton d. e. 10—11 a II sz. tanteremben. 9. Székely György, a bölcsészettudományok doktora, akadémiai rendes tanár, előadja az V. számú tanteremben: A bevezetést a bölcsészet történetének tanulmányozásához: Psychologia hetenként 4 órán, u. m. hétfőn, kedden d. u. 4 -5-ig, szerdán, szombaton d. u. 3—4-ig. A philosophiai encyclopaediát hetenként 4 órán, u. m. hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken d. e. 10-— H-ig. A költői műfajok aesthetikai elméletét hetenként 2 órán, u. m. pénteken és szombaton d. e. 8—9-ig. 10. Dr. Kun Zoltán, az összes orvostudományok doktora, főiskolai orvos, előadja a III. számú tanteremben: A közegészségtant hetenként 2 órán, u. m. kedden és pénteken d. e. 4—5-ig. 11. Csontos József, gymn. rendes tanár, előadja a II. sz. tanteremben: A legújabb kor történetét, heti 4 órán, u. m. kedden és pénteken d. u. 2—3-ig, szombaton d. e. 8—9-ig és 11—12-ig. 12. Nagy Gusztáv, rendes theol, tanár tanítja: Az angol nyelvet hetenként 2 órán. 13. Dr. Székely György, rendes bölcsészeti tanár tanítja a német nyelvet hetenként 2 órán. 14. Dr. Rácz Lajos gymn. rendes tanár tanitja a francia nyelvet hetenként 2 órán. A nyelvtanítás helye és ideje később állapittatik meg. Érdekes kérdés anyakönyvi és házasságjogi ügyekben. A • Magyar Közigazgatás* szerkesztőségéhez valaki a következő kérdést intézete: Tisztelettel kérdem, miszerint az anyakönyvvezetői hivatalba be szabad-e tenni egy ágyat, a hol a segédem — ki józan, jellemes fiatal ember — éjjelenként meghálhatna? Mire a szerkesztőség a következő választ adta: Véleményünk szerint összehajtható ágyat, mely reggel kivitetik, lehet betenni. A tisztesség követelményeit azonban minden irányban feltétlenül meg kell óvni. «Lynch» bíráskodás Amerikában. Az amerikai Law Review legutóbbi számában Clark Walter kiváló amerikai jogász igen alaposan és szépen irott cikkben, azt a kérdést veti fel, miképen lehetne a nép erőszakos bíráskodását, az ugy nevezett lynchelést megszüntetni, vagy legalább korlátozni. A legutóbbi statisztikai kimutatás szerint 1892-ben az északamerikai Egyesült-Államok területén összesen 6,791 gyilkosság és emberölés lett elkövetve. Ezen évben összesen 107 halálos itélet, mely biróság által lett hozva, végre is hajtatott. Azonban ezzel szemben a nép sértett jogérzülete 236 esetben önbíráskodást tartott és a tetteteseket meglynchelte. Az 1883—1892 közti időben kétszer annyi gyilkos clynch> által lett kivégezve, mint birói itélet alapján. Dacára annak hogy több északamerikai állam szigorú törvényt hozott az önbíráskodás ellen, a lynchelés nem fogy, hanem ellenkezőleg folyton szaporodik. A szigorú bíróságok hatálytalannak bizonyultak. Külföldön tartózkodó vádlottak kényszer alkalmazásának kilátásba helyezése nélkül idézendők. A kir. igazságügymini<ternek volt alkalma kijelenteni, hogy a külföldi bíróságok olyan birói határozatokat, a melyekben az ott tartózkodó vádlott meg nem jelenés esetén kényszereszköz alkalmazásának kilátásba helyezése mellett idéztetik, rendszerint nem kézbesítenek s e szerint a kir. igazságügyministerium a külföldön tartózkodóknak szóló olyan idéző végzés továbbítását közvetítheti csupán, a melyben valamely kényszer alkalmazása nem helyeztetik kilátásba. (42,537/1894.1. M. sz.)