A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 3. szám - A francia törvényjavaslat az ártatlanul elitéltek kártalanításáról

A JOG 11 tcndö és felperesnek a keresk. törv. 272. i^-a értelmében az elmaradt nyereséget megtéríteni tartozik. Alperes maga sem vonta kétségbe azt, hogy felperesnek elmaradt nyereségét az a külömbözet képezi, a mely különbözet a kőfaragó munkákhoz szükségelt anyagok előállitási értéke és a megrendelési ár között mutatkozik, a megrendelési ár pedig a D) alatti hátlapjára vezetett megállapodás szerint egy átalányösszegben 1.700 frtban, illetőleg 2% cassa sconto levonásával 1,6(56 frtban állapíttatott meg: kétségtelen, hogy a különbözet, vagyis elmaradt haszon kiszámításánál az előállítási értéket az 1,666 frt megrendelési árból kell levonásba hozni. Minthogy pedig a B) alatti kimutatás szerint az összes előállítási költség 1,467 frt82krt tesz, a szakértők pedig a 14,707/892. sz. jegyzőkönyvhöz csatolt kiszámitás szerint a B) alatti kimutatásban foglalt előállítási értéket a 4. tételnél 18 frttal, az 5. tételnél 8 frttal, a 6. tételnél 5 frt 80 krral többre, a 7. tételnél pedig 1 frt 50 krral kevesebbre tették és eképen a szakértők szerint az előállítási költség a B) alattiban kitüntetett 1.467 frt 82 krnál 27 frt 30 krral több, vagyis összesen 1,495 frt 12 kr, ezt az előállítási költséget az 1,666 frt megrendelési árból levonva, felperesnek elmaradt nyeresége 179 frt 88 krt tesz, alperest a most kitett összegben t^stb) felperest e helyütt is elutasítani kellett stb. A m. kir. Curia (1894. év december hó 7-én 1.708 sz. a.) A másodbiróság Ítéletének az a része, mely által felperes kereseti követelésének 170 frt 88 krt meghaladó részével elutasittatott, helybenhagyatik, egyéb részében azonban a másodbiróság ítélete megváltoztattatik és az elsőfokban eljárt szabadkai kir. járásbíróságnak fentebbi keletű és számú ítélete hagyatik helyben a benne felhozott indokoknál fogva és azért, mert a munkabéri, illetve feldolgozott állapotban kőanyagok szállítása iránt a peres felek között létrejött szerződésnek az A) alatti költségirányzat csak alapját, illetve kiegészítő részét képezvén, ennek az okiratnak ellenében nincs kizárva annak bizonyítása, hogy maga az ügylet az alperes által vitatott felbontó feltétel alatt köttetett, ezt pedig alperes a kihallgatott tnauk vallomásával bizonyította is stb. Bűnügyekben. Vádlott az anyját tettleg (szemétlapáttal) bántalmazót a kezében levő vasvillával fejbe ütvén, eme súlyos testi sértést okozó cselekményének beszámithatóságát a jogos védelem kedvezménye kizárja. A beregszászi kir. törvényszék. (1893. június 13. 34.944. sz. a.) G. György (16 éves szolga) a btk. 351. §-ába ütköző és minősülő súlyos testi sértés bűntettében a btk. 92. §-a alapján vétséggé minősítve vétkesnek kimondatik és ezért a btk. 302., 80.. 84. és 85. §. 3. pontja alapján egy havi fogházra és 5 frt pénzbüntetésre ítéltetik stb. Indokok: a vizsgálat és bizonyítási eljárás adatai szerint 1892 márc. 22-én G. György F. Andrásnét. ki vádlott anyjával az udvaron civódott s a kezében levő szemétlapáttal felé is ütött, a kezében levő vasvillával fejbe ütötte s rajta 20 napnál hosszabb gyógytartamot igénylő testi sértést ejtett. Ez vádlott beismerése, sértettnek hit alatt tett vallomása s a kihallgatott H Mihály tanú vallomása által teljes beigazolást nyert. Vádlott beismeri, hogy sértettet egy vasvillával leütötte, de csak azért, mert anyját bántalmazta. Tekintve, hogy a megtámadó jogos védelemre nem hivatkozhatik s tekintve, hogy vádlott 16 életévét még be nem töltötte, de az értelmi fejlettség oly fokán áll, hogy cselekménye bűnös voltát beláthatta : mindezek alapján vádlottat az ítélet rendelkező része értelmében elitélni kellett. Vádlott fiatal kera és az, hogy anyja bántalmaztatott előtte, valamint beismerése, mint enyhitő körülmények vádlott javára számíttattak be stb. A kassai kir. itélö tábla. C1893. dec. 6. 3,414. sz. a.) Tekintve, hogy a btk. 85. §-a 3. pontjának az alkalmazása esetében az elkövetett cselekmény már ez alapon a büntetés neménél fogva is vétséggé minősül, tekintve, hogy ebben az esetben oly nyomatékos vagy nagyszámú enyhitő körülmények, melyek a btk. 92. §-ának alkalmazását is helyén valóvá tennék, fenn nem forognak ; tekintve továbbá, hogy a btk. 80. §-ának rendelkezése szerint a cselekvény büntethetősége ki van zárva és igy a büntető ítéletben ennek a törvényszakasznak felhívása teljesen érthetetlen s tekintve, hogy vádlott F. Andrásnét vasvillával, tehát veszélyes eszközzel az emberi test legnemesebb részén, a fején ütötte meg, mely körülménvnél fogva cselekménye súlyosabb megtorlás alá esik, ezekhez képest a kir. Ítélőtábla a btk. 92. és 800. §-ának, mint tényleg nem is alkalmazottnak felhivását mellőzi és vádlott fogházbüntetését 4 hónapban állapítja meg. Egyebekben stb. A m. kir. Curia. (1894 november 21. 1,730. sz. a.) Tekintve, hogy panaszos a végtárgyalás alkalmával beismerte, hogy közvetlen megsérelmeztetése előtt egy szeméthordó lapáttal hadonázva ment az állítólag ő szóval bántalmazó G. Mihályné, vádlott anyja felé ; tekintve továbbá, hogy G. Mihályné és H. Mihály tanú vallomása szerint pedig panaszos a kezében volt szeméthordó lapáttal G. Mihálynéra, midőn ez a hátán ponyvában egy terő szalmát vitt, hármat ütött, a minek folytán G. Mihályné kiálltott fiának, vádlottnak, hogy : «Gyere fiam, ne hagyj megülni ennek az asszonynak !» és tekintve, hogy vádlott erre szaladt ki az istállóból a kezében volt vasvillával és látva, hogy az anyját panaszos tettleg bántalmazza, egyet a vasvillával annak fejére ütött: ezek szerint tehát vádlott az anyja tettleges bántalmazásának elhárítására szükséges, illetve jogos védelemből követte el a vád tárgyát képező ütést. Minthogy pedig a jogos védelem a btk. 79. §-a szerint a cselekmény beszámithatóságát kizárja: mindkét alsó bíróság ítéletének megváltoztatásával vádlott az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetik. Sajtó-ügyekben. Az, vájjon a bevádolt cikk, vagy annak bevádolt egyes része a sajtótörvény 14. §-ában megjelölt testülettől eredő iratot és pedig hiv szellemben közöl-e ? a vétkesség meghatározásától elválaszthatlan, tehát az esküdtek által megoldandó ténykérdést képez és kereshetőség elleni kifogás gyanánt el nem intézhető A kereshetőség elleni kifogások az 1867. évi július 25-én 307. sz. a. kelt I. M. R. 4-ik bekezdése értelmében az ellenfél meghallgatása mellett jegyzőkönyvileg tárgyalandók. A szegedi kir. törvényszék mint sajtóbiróság (a B. Emil magánvádló keresetére rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt vádolt B. Izsó elleni sajtóügyben); A további sajtóügvi eljárás megszüntettetik. Indokok: B. Emil zentai hitoktató sajtóügvi feljelentést tett B. Izsó zentai lakos ellen a «Zentai Közlöny» című időszaki lap 1894 május 13-án megjelent 20. számában : «A közönség körébőla felirattal és B. Izsó aláírással közétett közleményben foglalt következő kitételek : «Zenta város tanácsát ravasz fondorlattal tévedésbe ejtve, a város közpénztárából 283 frt 30 krt vett fel jogtalanul, mely körülmény által a hitközségnek kárt okozotta ; — «B, Emil hitoktató a fenforogni látszó csalás büntettea; — eMidön a csalárdsága kitudódott»; — «Zenta város tanácsát ravasz fondorlattal tévedésbe ejtette, hogy magának illetéktelen hasznot, a hitközségnek kárt okozzon» ; — ('Erőszakhoz nyúlt, mely magán viseli a bünfenyitő jelleget bárkire» ; — végre a «Jankovácztól» bekezdésü és Vojnovi^s s. k. befejezésü egész közlemény mit a btk. 258., 259. és 261. §§. alá eső rágalmazás és becsület-sértés vétségeért . Minthogy azonban az 18i8. évi XVIII. t.-c. 14. §. szerint az ellen, ki az országgyűlés, törvényhatóságok, tőrvényszékek és a törvény által alkotott egyéb testületek iratait és azok nyilvános üléseit hiv szellemben és igazán közli, a közlöttek tartalma miatt kereset nem indítható, tekintve, hogy panaszlott a hivatkozott beadványához A - D. alatt hiteles másolatban mellékelt jegyzőkönyvekkel bizonyította, hogy az inkriminált közlemény ezek hü tartalmát foglalja magában ; tekintve, hogy úgy a közigazgatási bizottságok, mint a kellő szervezettel biró hitközségek, elöljáróság és közgyűlések törvény által alkotott testületeknek tekintendők: ennélfogva panaszlott ellen a hivatkozott törvény értelmében kereset indítható nem lévén, az eljárást megszüntetni kellett: stb. (1894 Okt. 26. 12,428. sz. a.). A m. kir. Curia: a kir. törvényszék végzése megsemmisíttetik és ugyanez a bíróság az eljárás szabályszerű folytatására utasittatik. Indokok: A kir törvényszé* végzése meg volt semmisítendő, mert az, vájjon a beadott cikk, vagy annak bevádolt egyes része a sajtótörvény 14. § ában megjelölt testülettől eredő iratot és pedig hiv szellemben közöl-e ? a vétkesség meghatározásától elválaszthatatlan, tehát az esküdtek által megoldandó ténykérdést képez és kereshetőség elleni kifogás gyanánt el nem intézhető ; megjegyezvén, hogy előforduló esetben a kereshetőség elleni kifogások az 1867. évi július 25-én 307. sz. a. kelt I. M. R. 4-ik bekezdése értelmében az ellenfél meghallgatása mellett jegyzőkönyvileg tárgyalandók. (1894 nov. 28. 11,123. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. A külföldi (serajevóii fegyelmi bíróság ítéletének hatálya a magyar állam területére ki nem terjedvén, a bünt. tvkv. 15. §-ában kifejezést nyert elvből folyólag az illetékes hazai fegyelmi bíróság által újból birálandók el ama tények, melyek alapján a hazai ügyvédi kamarába való felvételért folyamodó a külföldön (Boszniában) viselt ügyvédi állásától elmozdittatott. A budapesti ügyvédi kamara választmánya (189í aug 17. 1,724. sz. a.). M. János ügyvéd azon kérelmével, hogy a budapesti ügyvédi kamara tagjául felvétessék, elutasittatik. Mert jelen felvételi kérvény több rendbeli alaki hiányokban szenved, nevezetesen folyamodó a kamarai ügyrend 42. §, továbbá az 1874. évi február 28-án hozott teljes ülési választmányi határozat értelmében, sem az 5 frt beiratási dijat, sem az 1894-95. évi 18 forint tag sági dijat le nem fizette; továbbá 1891. évi július 7-től 1894. évi július l-ig terjedő időszak alatti foglalkozását és erkölcsi magaviseletét nem igazolta. Elutasítandó volt továbbá folyamodó felvételi kérelmével azért is, mert a kérvényéhez D •'/. alatt csatolt, a szerajevói