A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 41. szám - Az aradi közjegyzői kamara jubileuma

162 A JOG kir. törvényszéknek, mint köztörvényi bíróságnak hatáskörét megállapítani és az 1881. LIX. t.-c. 16 §-a értelmében a perfelvételre határnapot tűzni kellett. A pécsi kir. Ítélőtábla (1895. évi szeptember hó 3-án 3,046/P. szám alatt) következő végzést hozott: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja, a pert a kereskedelmi eljárás szabályai szerint rendeli tárgyaltatni, a kir. törvényszéket ennek megfelelő további eljárásra utasítja. Indokok: Felperes keresetét arra alapítja, hogy E. A.-val oly szerződésre lépett, melynek értelmében ennek cége alatt közös nyereségre és veszteségre Mohácson füszerüzletet voltak felállitandók, hogy az E. A.-val kötött szerződést azért nem teljesítette, mert alperes kötelezte magát, hogy felperesnek az E. A. részére netalán megítélendő kártérítési összeget megtéríti, mely kötelezettséget alperes azért vállalta el, hogy ezzel saját fennálló üzletét a versenytől megóvja. Kétségtelen tehát, hogy ha felperes előadása való, alperes saját kereskedelmi üzlete érdekében lépett kötelezettségbe, a mi a keresk. törv. 260. és 261. §-ai értelmében kereskedelmi ügyletet képez. Ily kereskedelmi peres ügyek pedig a kereskedelmi eljárást szabályzó ig. min. rend. 5. és 7. §-ai értelmében a kir. törvényszékek mint keresk. bíróságok hatásköréhez tartoznak. Alperes kereskedelmi telepe az eljáró kir. törvényszék területén levén, ezt kellett a pernek a kereskedelmi eljárás szabályai szerinti tárgyalására utasítani stb. A biztosítási dij fejében adott váltó ellenértékét az annak megfelelő dijnyugta képezvén, a biztosító társaság csak ugy követelheti a dijváltó kifizetését, ha a dijnyugtát a fizetésül elfogadott váltó ellenében előzőleg kiszolgáltatta a biztosító félnek. A pécsi kir. törvényszék (1894. évi november hó 13-án 16,497/v. szám alatt) az első magyar ált. biztosító társaság felperesnek H. Gy. alperes ellen 26 frt 50 kr. és járulékai iránt indított váltóperében következőleg ítélt : A kir. törvényszék felperest keresetével a 11,696. sz. alatt kelt sommás végzés hatályon kívül helyezése mellett elutasítja. Indokok: Alperes a 12,295. sz. alatt benyújtott kifogásaiban azzal védekezik, hogy ő az első magyar általános biztosító társasággal kötött biztosítási szerződés után járó első évi biztosítási dij fejében állította ki a kereseti váltót s azt azzal a határozott kijelentéssel küldte meg a biztosító társaságnak, hogy neki a váltó értékeinek megfelelő hat darab dijnyugtát küldjenek. Minthogy a C. alatti szerint a dijak és díjrészletek befizetése, valamint azon idő, melyre a befizetés történt, jogérvényesen csakis a társaság igazgatósága által kiállított nyugtával bizonyítható, a miből folyólag alperes joggal követelhette ama dijnyugtáknak a fizetésül adott váltó ellenében kiadását; minthogy felperes a dijnyugtákat saját beismerése szerint a váltó lejártáig alperesnek ki nem adta s igy a váltó ellenértékét alperesnek nem szolgáltatta: nincs jogában felperesnek a váltó értékét követelni; ugyanazért őt keresetével elutasítani kellett. A pécsi kir. ítélőtábla (1895. évi szeptember hó 3-án 3,131/P. szám alatt) következő ítéletet hozott: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróség ítéletét a m. kir. curia 26. számú döntvényének is megfelelő indokainál fogva, mégis azzal, hogy a kereseti váltó nem egy évi hanem csak hat havi biztosítási dijról szól, helybenhagyja stb. Kárbiztositási ügyletre vonatkozólag felek közt azon határozat jővén létre, hogy a biztosító kiküldöttei által eszközölt kárbecslésnek a biztosított részéről el nem fogadása esetén magán uton alakítandó szakbizottság járjon el: az egyik fél által egyoldalulag a másik fél tiltakozása ellenére foganatosított bírói szakértői szemle mint bizonyíték tekintetbe nem jöhet. A budapesti kir. keresk. és váltó törvényszék, mint kereskbiróság (1893. év március hó 10-én 5,491 sz. a.) Dr. Fittler Dezső ügyvéd által képviselt E. Ödön felperesnek Berezeli György ügyvéd által képviselt «Első magyar általános biztosító társaság* 656 frt 69 kr. és jár. iránti rendes perében következőleg itélt: Alperes köteles 611 frt 80 kr. tőkét stb. felperesnek fizetni. A kir. törvényszék 44 frt 89 kr. tőke és kamata tekintetében felperest elutasítja stb. Indokok: Alperes beismeri, hogy felperesnek a keresethez A. alatt csatoll kötvénynyel biztosított szőllőterményét 1893 év június hó 27-én jégverés érte, hogy ebből kifolyólag 237 frt 41 kr kár származott, ez összeggel felperest meg is kínálta; tagadja azonban, hogy 1891. évi augusztus hó 25-én felperesnek biztosított terményét jég verte, hogy ebből kára származott, hogy ezt bejelentette, miért is a beismert 237 frt 41 kron felüli követelésével elutasítani kéri. Minthogy azonban a biztosítási feltételek 25. §-ban kikötött azon feltételnek, hogy a mennyiben a biztosított fél a társaság kiküldöttjének kárbecsüjében vagy a felülvizsgálat, illetőleg a helyreigazításban meg nem nyugszik, azonnal köteles a kárfelvételi jegyzőkönyvben kijelenteni, hogy kárának megállapítását a biztosítási feltételek értelmében összeállítandó szakbizottság utján kívánja elintéztetni, mert ellen esetben a társaság kiküldöttének becslése esetleg a felülvizsgálat eredménye képezi a kártérítési összeg alapját nem tulajdonitható oly hatály, hogy ez által a felek a törvényes bizonyítási módok használatától elzárassanak, s igy az emiitett becslés, miután felperes azt el nem fogadta, utóbbit a törvényen alapuló azon jogától, hogy kárának mennyiségét perrendtartásban meghatározott törvényes bizonyítási eszközökkel igazolhassa, meg nem foszthatja. Minthogy a K. T. 485. §-a a kár megtörténtének bizonyos idő alatti bejelentését nem kívánja s igy a biztosítási feltételek 15. §-nak az a kikötése, hogy a jégkár esete legkésőbb 3 nap alatt bejelentendő, mint a K. T. fent hivatkozott szakaszával ellenkező kikötés érvénytelen; minthogy alperes az 1891. évi augusztus 25-én volt jégverésről a felperes által kért előzetes bírói szemle foganatosításkor értesült: Felperes nem köteles az alperes kárbecsüje által megállapított kárösszeget elfogadni, hanem jogosítva volt kárát és pedig az 1891. évi augusztus hó 2ő-iki jégverés által keletkezett kárt is birói szemle utján megállapítani. A felperes által kért s C. alatt hiteles alakban csatolt szemle jegyzőkönyv szerint 1891. év október hó 21-én foganatosított szemle alkalmával a szakértők többségének F. alatt csatolt véleménye szerint ugy a kir. törvényszék által 37,860/892 sz. alatt elrendelt pót szakértői szemle alkalmával előadott többségi vélemény szerint, mely többségnek véleményét a kir. törvényszék az abban kifejtettek alapján elfogadja, felperesnek biztosított terménye a jégverés előtt az A. alatt csatolt biztosítási kötvényben kitüntetett mennyiségben mind a két jégverés a kötvény 1. és 2. tétele alatt kitüntetett területen 25% kárt okozott, hogy egy hordó bor 35 frtot megért, azt nem csak a szakértők egyhangúlag megállapították, hanem a 37- alatt csatolt kár felvételi jegyzőkönyv szerint alperes kár becslője is ily összegben állapította meg az értéket. E körülményeket véve figyelembe, felperes jégverés által okozott kára 691 frt 25 kr., illetve ebből az összegből kezelési költség fejében 5°/0-ot levonva 656 frt 69 krt tenne ki. Minthogy azonban alperes a per során tagadta, hogy az A. alatt csatolt kötvénynyel biztosított terület az 1. tételnél 6, a 2. tételnél 2, a 3. tétélnél 4 és a 4. tételnél 2'/2 holdat s igy összesen 14</2 holdat tenne ki; Minthogy a szakértők is a kármennyiséget a most kitüntetett terület után állapították meg, holott a G. alatt csatolt kataszteri birtokiv szerint az összes terület csakis 13 hold 1,069 négyszögölet s pedig az A. alatt csatolt biztosítási kötvény 1. és 2. tétele alatt biztosított terület 7 hold 10 négyszög ölet, a 3. és 4. tétel alatt biztosított terület pedig 6 hold 1,059 négyszög ölet tesz ki, felperesnek csakis a tényleg létező 13 hold 1,069 négyszögöl terület után s nem mint a szakértők számították 14V2 hold terület után kiszámított kárösszeghez van igénye. A szakértők többségének véleménye szerint az A. alatt csatolt kötvény 1. és 2. tétele alatti területen 1 hold jégverés nélkül 6 hordó bort s igy a G) alatt csatolt kataszteri birtokiv szerint 7 hold 10 négyszögöl kerekszámban 7 holdat számítva 42 hordó bort adott volna, melynek értéke 35 frtba számítva, 1,479 frt e két tételnél a jégverés 20% kárt okozván, a kár .... 294 frt. Az A) alatt csatolt kötvény 'í. és 4. tétele alatti területen egy hold jégverés nélkül szintén 6 hordó bort s igy a G) alatt csatolt kataszteri birtok iv szerint 6 hold 1,059 négyszögöl (1,059 négyszögölet % holdnak számítva) 40 hordó bort adott volna, melynek értéke 1 hordó bort 35 frttal számítva 1,400 frt, e két tételnél a jégverés 25% kárt okozván, a kár .... 350 frt s igy összesen 644 frt, mely összegből a felperes által is számitásba vett 5°/0 kezelési költséget, azaz 32 frt 20 krt levonva 611 frt 80 kr. jelentkezik oly összeg gyanánt, mely összeg megfizetése alperest terheli miért is ezen összegnek stbnek megfizetésére alperest kötelezni a többlet 44 frt 89 kr tőke és kamata iránt támasztott követelésével azonban felperest elutasítani kellett. A kamat a biztosítási feltételek 32. §-a alapján 1891. évi október hó 31-től számítva volt megítélendő, mert alperes a károsodás tényét beismerte, az a körülmény pedig, hogy a kir. törvényszék felperes kárkövetelésének összegét nagyobb összegben állapította meg, mint a milyen összegben azt alperes tette, a biztosítási feltételek fent idézett szakaszában a kamatozás tekintetében előirt intézkedést nem érinti stb. A budapesti kir. itélő tábla (1894. év január hó 16-án 2,250 sz. a.) A kir. itélő tábla az első biróság ítéletének nem felebbezett azt a részét, mely által alperes 237 frt 41 kr. tőkében marasztaltatik, ellenben felperes kereseti követeléséből 41 frt 89 krra és kamatára nézve elutasittatott, érintetlenül, felebbezett azt a részét pedig, mely által alperes további 374 frt 39 kr. tőkének stb.-nek valamint az előleges birói szemle költségének, végül a perköltségének fizetésére is köteleztetett helyben hagyja stb. Indokok: Az első biróság ítéletét fellebbezett részében vonatkozó indokai alapján és azért kellett helyben hagyni, mert a szakértők többségének indokoló véleményét a kir. ítélőtábla is elfogadja arra nézve, hogy a kötvényben a holdak arányában kitett hordó szerinti bortermés a jégverés elmaradása esetén valóban meglehetett volna; mert továbbá a káreset bejelentésének elmulasztását a keresk. törv. 476. §-a nem köti a kártérítési kötelezettség megszűnésének jogkövetkezményéhez, hanem csak ahhoz, hogy a biztosított ennek a haladéktalan értesítésnek elmulasztásából eredhető hátrányaiért a biztositónak felelős és mert az első biróság ítéletének helyes indokai szerint jogosan kérelmezett előleges szemlére alperes eljárása szolgáltatván okot, annak költségét is mint a perköltséghez tartozót alperes tartozik megtéríteni stb. A magyar kir. Curia (1895. év szeptember hó 12-én 561 sz.