A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 38. szám - Utóörökösödés és annak következményei

A J A nagy hatással fogadott beszéd végén ismételten köszönet mond megválasztatásáért, kéri a közoktatásügyi minister további jóindulatát és annak az óhajnak ad kifejezést, hogy az ifjúság ne csupán felső hatóságot, hanem egyszersmint jóakatatú barátokat lásson az ujjonan választott felső hatóságban. Ezután ponori T h e \v r e w k Emil, a bölcsészeti kar dékánja mondotta el megnyitó beszédét, a melyben az egyetemi élet fontosságát kiemelve, atyai tanácsokat ad a fiatalságnak és lelkükre köti, hogy igyekezzenek általános magyar szakemberekké lenni, nem foglalkozzanak politikával még az egyetemi évek alatt, ne vigyék az utcára a hazafiságot, mert a túlzott és éretlen politizálás csak éretlen és a kultúra alacsony fokán álló népek sajátja. Hivatkozik az ős Rómára, a művelt Nyugat mostani ifjúságára, a mely hazáját szereti ugyan, de nem megy bele megfontolatlanul olyan mozgalmakba, a melyeknek gyakran rossz vége van, de eredménye ritkán. Teljesítsük, végzi lendületes beszédét, úgy a kötelességeket, hogy az Alma Mater a Gracchusok anyjának büszkeségeivel mutathasson önökre: íme az én kincseim. A nagyváradi jogakadémia megnyitása. A nagyváradi jogakadémián, mint levelezőnk irja, f. hó 15-én volt a tanév ünnepies megnyitása, a melyen Schlauch bíboros, N o g á 11 püspök, Gyöngy össy Lajos törvényszéki biró és a tanári kar tagjai vettek részt. B o z ó k y Alajos igazgató megnyitója után dr. S i p o s Árpád jogtanár olvasta fel értekezését a törvénytelen gyermekek öröklési jogáról, melyet a hallgatóság élénk figyelemmel hallgatott meg. Schlauch bíboros elismerését fejezte ki a felolvasónak. Ausztria és külföld Külföldi judicatura. (Az ausztriai legfelsőbb Ítélőszék döntvényei.) Közös telken még a gazdaságilag hasznos beruházáshoz is a társtulajdonos önkéntes hozzájárulása szükséges. (1894 márc. 20. 2,722. sz.) * A gyári részvénytársaság szavatol ama káros következményekért, melyek a gyárt igazgató közegek által türt, a munkások testi biztonságát veszélyeztető eljárás folytán keletkeztek. (1894 márc. 20. 2,990. sz.) Csupán a kellőleg kiállított, az összes tanuk által sajátkezüleg aláirt végrendelet hirdetendő ki azonnal; ellenesetben a tanuk hallgatandók ki. (1894 márc. 20. 3,216. sz.) In bianco elfogadott váltó nem veszti el érvényét azáltal, hogy az a váltóbirtokos által csak az elfogadó halála után lett kitöltve és keltezve. (1894 márc. 28.) * A vétkesség bizonyítására külföldi bíróságok ítéletei is alkalmazhatók. 1893 október 11. 10,251. sz.) * A mostoha anya munkaképtelen férje gyermekeinek tartására köteles, az utóbbiak elleni visszatérítési igény nélkül. (1893 okt. 11. 11,017. sz.) A vevőnek szavatossági igénye a megvett tárgy átadásának időpontjától hat hónap alatt elévül, ha csak a vevő ezen időn belül tudomást szerezhetett a hiányról. (1893 okt. 11. 11,412. sz.) * Birtokközösség által nem érintetik a nő azon joga, hogy férjétől megvonhassa az ő vagyonának kezelését. (1893 okt. 12. 10,228. sz.j * Kiskorúnak adott kölcsönök gyámhatósági jóváhagyás nélkül is érvényesek, ha a kiskorú ama szükségleteinek fedezésére szolgáltak, melyeknek kielégítésére az ő jövedelmeinek kellett volna szolgálniok. (1893 okt. 12. 10,114. sz.j • * Meg nem engedhető az exceptio non rite adimpleti contractus és a vételár visszatartása, ha a vevő az árut megtartotta és használta. (1893 okt. 17, 8,343. sz.) * Valamely jog azelőtt tényleg korlátlan birtokának egyoldalú korlátozása birtokháboritást képez. (1893 okt. 17. 12,218. sz.) Sérelem. Adalék a törvényszéki Írnokok bajaihoz. Az 1893. évi IV. t.-cikk az állami tisztviselőket XI. rang-, illetve fizetési osztályba sorozta s igy a bírósági írnok a XI. fizetési osztályba jutva az 1874 január 24-én kelt 3,341. I. M. rendelet szerint 3 forint napidíjban kellene részesülnie kiküldetések alkalmával és ugyanezen rendelet 5. pontja második bekezdésében azt is kimondja, hogy az írnoknak a mérsékelt napidíj nem jár, hanem csak teljes napidij. Nagyon furcsa, hogy hazánk egyik bírósága az írnokoknak 2 frt a többiek pedig 3 frt napidijt engednek, holott világos, hogy a XI. dij-, illetve fizetési osztályban mindenkinek a napidija 3 frt, e mellett szól az igazságügyministernek utóbb kiOG 271 adott rendelete is, mely a joggyakornokok napidiját 3 frtban állapítja meg, s miután ezek az Írnokokkal az 1893. évi IV. t.-cikk életbelépte előtt napidij tekintetben egyenlően dijaztattak, mostan is az lehet az emiitett rendelet célja. Tisztelettel kérem, miután emlitém hány ház annyi a szokás, ezen ügyre vonatkozólag nagybecsű lapjukban ezen kérdést felvetni és arra a tek. törvényszéki birák nagybecsű figyelmét kikérni kegyeskedjenek. A tisztelt véleményező biró urakat kérem arra is kiterjedni, hogy mily úton és módon volna ama szegény irnok érdeke érvényesítendő, kin a ministeri rendelet ellenére a sérelem elkövettetett legyen. Egy törvényszéki irnok. Irodalom. A magyar büntetőtörvények zsebkönyve. Irta:Edvi Illés Károly dr. Budapest 1895. Révai testvérek kiadása. E cim alatt egy hézagpótló munkát végzett be Illés Károly, az összes magyar büntetőtörvényeket átfoglaló 4 kötetes commentár szerzője. E commentárban mindaz egyesítve van, a mi érvényben levő büntetőtörvényeink megértéséhez, ideszámítva a legcsekélyebb kihágást is, elméleti és gyakorlati szempontból szükséges. A törvény szószerinti szövege is benn van e 4 kötetben és igy az élő magyar büntetőjog teljes képét birjuk abban; egy nagyon lényeges gyakorlati célra azonban nem alkalmas ez a nagy munka. Nem alkalmas arra, hogy azt az ügyvéd, biró, csendőr, közigazgatási tisztviselő és rendőr állandó és gyors használat végett íróasztalán tartsa, avagy zsebében magával vigye, hogy a tárgyaláson és a bű'nvizsgálatnál vagy nyomozásnál minden pillanatban kéznél legyen. Ily, mindent átfoglaló zsebkönyv hiányát szerző maga is érezvén, kommentárának megírása után, annak mintegy kiegészítéséül, rövid néhány hónap alatt elkészité a cimben megjelölt zsebkodexet is. Miként a címből kitűnik: a kis mű magában foglalja az érvényben levő magyar büntetőjog teljes anyagát azzal a különbséggel, hogy itt a bő magyarázatot rövidre vont sarkalatos tételek, s a különböző törvényekre és forrásokra való utalások helyettesitik. E felvilágosító és utaló jegyzetek mellett a zsebkodex főtartalma természetesen a törvény szószerinti szövege, a mely könyebb áttekinhetés végett alkalmas címekre van felosztva. A kis könyv 4 részre oszlik. Az első a büntetőkodexet, s a bűntetteket és vétségeket megállapító egyéb törvényeket, a második a kihágásikodexet, a harmadik a kihágásokat meghatározó különböző törvényeket a legújabb időkig, tehát a mezőrendőri és anyakönyvi kihágásokra is kiterjedve, a negyedik a büntetőtörvénykönyvek életbeléptetésére vonatkozó 1880. évi XXXVII. tc.-et foglalja magában. A leglényegesebb tudnivalók mellett mindegyik büntetendő cselekménynél ki van tüntetve különösen az, hogy mely bíróság vagy közigazgatási hatóság fóruma elé tartozik, s hogy csak a sértett fél indítványára vagy hivatalból üldözendő-e. A mű anyaga, mint ezekből kitetszik, a legtakarékosabb beosztás mellett is igen nagy; hogy maga a könyv mégis lehető kicsiny és könnyen kezelhető legyen: nyomdai kiállítására különös gondot fordított a kiadó. A legjobb minőségű, nálunk még eddig ismeretlen finomságú papírhoz a legszebb szabású, s bár apró, de mégis könynyen olvasható colonell betűket választotta. Ez lehetővé tette, hogy a kis 16-od alakban kinyomatott mű, mely közönséges papir és közönséges betűk használata mellett legalább 60 ív terjedelmű, s legalább két ujjnyi vastagságú lenne: a választott papir és betűk alkalmazásával körülbelül Vs vastagságú. Gyakorlati céljait szem előtt tartva, kétféle kiadásban bocsátják a kiadók közre a «Büntetőtörvények Zsebkönyvét* és pedig finom velin-papiron vászonkötésben 2 frt 40 kr. legfinomabb indiai lenpapiron vászondiszkötésben 2 frt 80 kr. A valódi szükségletnek megfelelő jeles művecskét az érdeklődő szakközönség szives figyelmébe ajánljuk. Vegyesek. Az életbenlevés igazolása. A belügyminister az életbenlevés igazolása dolgában rendeletet bocsátott ki. E szerint az állami vagy egyéb közpénztárakból állandó vagy ideiglenes ellátásban (nyugdíjban, kegydijban, nevelési járulékban) részesülő felek életbenlétének, ilyen ellátásban részesülő özvegyi minőségének és árvák ellátatlan állapotának az illető ellátásban részesülők nyugtatványain való igazolása 1895. évi október 1-től kezdve kizárólag a községi elöljáróság kötelessége; mely esetben tekintendők az árvák ellátottaknak, erre nézve az állami tisztviselők, altisztek és szolgák hátrahagyott árváinál az 1885. évi XI. törvénycikkely 50. $-ának 3. pontjában, a katonák árváinál pedig az 1887. évi XX. törvénycikkely 13. §-ában foglalt határozmányok tartandók szem előtt. Abban az esetben pedig, ha az árva nem nevelési járulékot, hanem kegydijat élvez, ellátatlannak akkor tekintendő, ha az utóbb idézett törvényszakaszban felsorolt esetek egyike sem forog fenn. Lasitz Pál pénzügyministeri titkár, lapunk kitűnő munkatársa ez időszerint «A bélyeg é s i 11 e t e k e k i r á n t i t ö rvények és szabályok magyarázata* cimű kézikönyvének a folyó év végéig hozott törvények, rendeletek és határozatokat felölelő harmadik kiadásán dolgozik. A kézikönyv, melyre különösen a törvénykezési bélyegek és illetékekre vonatkozó törvény és az újabb illetékügyi szabályrendeletek által teremtett helyzetnél fogva valóban szükség van, értesülésünk szerint a jövő év elején fogja elhagyni a sajtót.