A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 37. szám - Igazságszolgáltatási baklövések. A szászkabányai kir. járásbíróság judikáturájából

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 37. számához. Köztörvényi ügyekben. Szabadalom bitorlása. — A szabadalmazott tárgynak nem hasonmása ugyan, de utánzatát képező alkotás a szabadalommal szemben jogi védelemre nem számithat. A budapesti VI. ker. járásbiróság: A kir. járásbíróság ki­mondja, hogy az alperes által készített s a m. kir. államvasutak ferencvárosi pályaudvarán felállított gó'zmozdonynyal járható híd­mérleg a felperes részére szabadalmazott s a szabadalmi lajstrom 20. kötetének 1,008. lapján beiktatott hídmérlegnek utánzata s hogy ez utánzás által alperes a felperes részére 1886. március 27-én 51,758. sz. alatt kiadott szabadalmi levélben biztosított kizárólagos szabadalmat megsértette. Annak biztosítása céljából tehát, hogy az alperes által utánzott vasúti hídmérleg a felperesi szabadalom érvényének tartama alatt sem az alperes, sem más által használtatni vagy áruba bocsát­tatni nem fog, az alperest 10,000 forint biztosítéknak nyolc nap alatt bírói letétbe leendő helyezésére végrehajtás terhe mellett kötelezi. Indokok: Amaz alperesi kérelemnek, hogy az előzetes szemle folyamán véleményt mondott szakértők újból meghallgat­tassanak, eltekintve az 1868: 54. t.-c. 542. §. ama rendelkezésétől, a mely szerint az ellenfél csak a szakértő meghiteltetését kérel­mezheti, még azért sem lehetett helyet adni, mert a szakértői vélemény a bíróság által felvett és ezen perben egyedül döntőnek jelentkező kérdésre, hogy az alperesi mérleg a felperes szabadal­mazott mérlegének hasonmását és illetőleg utánzatát képezi-e, vagy sem? határozott feleletet adtak. így, minthogy véleményüket az Í887: 24. t.-c. 1. §. illetve az 1878: 13. t.-c. 2. §. és illetőleg az 1867: 16. t.-c. 16. cikke által érvényében fentartott s 1852. aug. 15-én kibocsátott szabadalmi pátens 41. §-nak is megfelelően a szabadalmi leírásra állapították, a szakértői vélemény kiegészí­tésre vagy pótlásra teljességgel nem is szorul. A felperes a hivatkozott pátens 40. £-a értelmében a szaba­dalom-bitorlás megállapítását és biztosíték letételét kérelmezte, nehogy a bitorló által utánzott mérleg akár használatba vétessék, akár eladassák. A pátens 1. §. 3. bekezdése szerint találmány alatt a többek között «új tárgynak már ismert alkotórészekből való előállítása» is értetik iDarstellung eines neuen Gegenstandes . . . mit schon bekannten Mittelm. Miből következik, hogy az alperesi mérleg csak az esetben tekintethetnék a szabadalmazott felperesitől különböző, tehát annak utánzatát nem képező és igy eredeti alko­tásnak, ha összeállítása a felperesétől lényeges részében külön­böző volna, avagy constructió-ja a pátens 4. §-a szerint a felpe­resével szemben, annak javításaként tűnnék elő. Mert egymagában ama körülmény, hogy az alkotórészek elrendezése vagy azok száma és anyaga különbözik a szabadalmazott mérlegtől, vagy abban új, de a szerkezetet lényegében meg nem változtató alkat­részek is alkalmaztattak: a fentemiitett lényeges különbségek hiányában az alperesi mérleget új szerkezetűvé, külön önálló egyediséggel bíróvá annál kevésbé teheti, mert a törvény 7. feje­zete nem csupán a szabadalmazott tárgy hasonmásának elkészí­tőjét és forgalomba hozóját, hanem annak utánzóját is büntető határozatokkal sújtja. Ebből világos, hogy a szabadalmazott tárgynak nem hason­mását ugyan, de utánzatát képező alkotás a szabadalommal szemben jogi védelemre nem számithat. Minthogy pedig a szakértői vélemény az alperesi mérleget a szabadalmazott felperesi mérleg-szerkezet kétségtelen utánza­tának mondja, a szabadalom-bitorlás annál inkább megállapítandó volt, mert ama feltevés, melyből a szakértők az egyes részek össze­hasonlításánál kiindultak, hogy t. i. a mennyiben az igénypontban leirt szerkezeti részleteket különállóknak és mint a szabadalom lényegét alkotókat tekinthetjük, csakis az egyes alkotórészek azonosságának vagy különbözőségének megállapításánál volt irány­adó. Ellenben a tulajdonképeni lényeges kérdés elbírálásánál, vagyis a szerkezet, az összeállítás hasonlóságának vagy különbözőségének meghatározásánál alapul egyáltalán nem szolgált. Már pedig a szabadalmazott mérleg lényegét, a jelen perhez való vonatkozá­sában, részben az alperes által hivatkozott s a megsemmisítési perben hozott miniszteri határozat indokolása szerint is, tulajdon­képen az azt alkotó részek összeállítási módja, vagyis annak talál­mányi része képezi, a mely pedig a szakértői vélemény szerint az alperes által teljes mértékben utánozva lett. A biztosíték összege amaz alperesi beismerés folytán, hogy egy Schember-féle új mérleg 1,000 frtba kerül, azért volt a fel­számított összegben megállapítandó, mert a biztosíték feladatát az képezi, hogy az utánzott mérleg használata vagy eladása követ­Budapest, 1895 szeptember hó 15-én. keztébcn előállható összes károk fedezetét képezze, a melyek pedig előzetesen sem szakértők, sem senki által még hozzávetőleg sem állapithatók meg. A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróságnak a birói ille­tékesség megállapítását tárgyazó neheztelt végzését és a per érde­mében hozott felebbezett Ítéletét, mindazáltal az alperes részéről leteendő biztosíték összegének 2,000 frtra való leszállítása mellett, helybenhagyja. Indokok: Az elsőbiróságnak a birói illetékesség meg­állapítását tárgyazó végzése valamint a per érdemében hozott Ítélete e helyütt is elfogadott indokainál fogva és még azért ha­gyatott helyben, mert a per során teljesített előleges birói szemle eredménye a megelőző közigazgatási eljárásban foganatosított birói szemle eredményével lényegileg megegyezvén, az Ítélet alapjául elfogadható volt; annak tehát, hogy a jelentékeny költséggel járó birói szemle ismételtessék, szükséges volta fenn nem forgott, a biztosíték összege azonban 2,000 írtra azért szállíttatott le, mert a kereset kérelmi része szerint az alperestől követelt biztositásnak az a célja, hogy alperes az általa készített vasúti hídmérleget addig, a mig felperes szabadalmának érvénye tart, áruba ne bocsáthassa és sem maga ne használja, sem más által ne használtassa; ebből pedig az következik, hogy a biztosítékot olyan összegben kell megállapítani, mely az emiitett cél elérésére elegendőnek mutat­kozik s ennélfogva felperesnek is netáni károsodása esetén teljes fedezetül szolgálhat. Abból a célból 2,000 frt is elegendő bizto­sítéknak volt tekintendő, mert a felperes nem tagadta, hogy a szóban forgóhoz hasonló szerkezetű vasúti hídmérleg 1,000 frtnál többe nem kerül, annak eladása által tehát egyfelől az alperes cég nagyobb hasznot el nem érhet, másfelől a felperes cég nagyobb kárt nem szenvedhet és igy ez az összeg úgy annak biztosítására, hogy a kérdéses vasúti hídmérleget az alperes cég el nem adja, mint a felperes cég kárának fedezésére elégséges s ha ehhez az esetleges perköltség fedezetéül még 1,000 frt adatik, kétség­telen, hogy felperes érdeke az e szerint leteendő 2,000 frt által kellően biztosíttatik. A biztosítéki összeget készpénzben kellett meghatározni, mert felperes nem kötelezhető az alperesi hídmér­legnek sem átvételére, sem gondozására és megőrzésére, azt a rendelkezést pedig, hogy a végrehajtás ne csak az időközben el is idegeníthető hídmérlegre, hanem alperes egyéb vagyonára is elrendeltethessék, az ítélet végrehajthatóságára való tekintet indo­kolja. Egyébiránt önként értetődik, hogy a mennyiben felperes a szabadalmának érvényességi tartama alatt a letett összegre kár­térítési igényt ki nem mutat vagy be nem jelent, mi sem akadá­lyozza, hogy a letett összeg alperesnek, mások netán szerzett jo­gainak sérelme nélkül, a szabadalom érvényességének megszűn­tével kiutaltassák. A m. kir. Curia: Alperes felebbezése annyiban, a mennyiben az a másodbiróság ítéletének a birói illetékesség megállapítását tárgyazó része ellen irányul, hivatalból visszautasittatik, egyébként pedig alperes felebbezése elfogadtatván, úgy ezen, valamint a fel­peres felebbezése folytán érdemileg felülvizsgálat alá vett másod­biróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: A birói illetékesség kérdésében hozott másod­birósági határozat ellen a további felfolyamodás illetve felebbviteli jogorvoslat az 1881: 59. t.-c. 4. pontja szerint csak azokban az esetekben van megengedve, a melyekben a rendes birói illető­ségtől eltérésnek helye nincs és csak akkor, ha a másodbiróság az illetékes bíróságot illetéktelennek, vagy az illetéktelen bíróságot illetékesnek mondotta ki, ez az eset azonban, tekintve, hogy a jelen per a keresk. elj. 9. §-ában emiitett perek közé nem tartozik, ez­úttal nem forog fenn, miért is az alperes felebbezése, a mennyiben a másodbirósági Ítéletnek a birói illetékességet megállapító első­bírósági végzést helybenhagyó része ellen is van intézve, az idézett 1881: 59. t.-c. 27. §. szerint hivatalból visszautasítandó s a másod­biróság Ítélete a peres felek felebbezései folytán csak érdemileg volt felülvizsgálat alá veendő. E tekintetben azonban a másodbiróság Ítélete indokai alapján és azért hagyatott helyben, mert az a körülmény, hogy alperes az előleges birói szemle foganatosítására kitűzött határnapra meg nem idéztetett, jelen esetben, a neheztelt Ítélet feloldására és ujabb szemlének elrendelésére illetve a már megtartott szemle kiegé­szítésére elegendő okul azért nem szolgálhat, mert alperes az általa készített s a szemle alkalmával a szabadalom tárgyával össze­hasonlított s minden részleteiben megvizsgált mérleg azonosságát kétségbe nem vonta és mert az egyébként törvényszerűen fogana­tosított előleges szemle alkalmával a jelen per eldöntésére nézve lényeges körülmények kellőleg tisztába hozatván, a per állása szerint a bizonyítási eljárás folytatásának szüksége ebben az irány­ban sem forog fenn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom