A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 36. szám - A milleniumi országos ügyvédgyülés

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 36. számához. Köztörvényi ügyekben. A törvény értelmében a közutaknak bármely elfoglalása s a fáknak oly ültetése, mely a szabad közlekedést gátolja, tilos levén : az út mentén ültetett fákról az út felé nyúlt ágaknak az ezen uton eszközölt szállítás közben történt megcsonkítása követ­keztében a fák tulajdonosának kártérítéshez való joga nem szár­mazik. A vágujhelyi járásbíróság (1894. okt. 29. 5,484. sz. a.) dr. S. Bernát ügyvéd által képviselt Cs. László mint Cs. Géza meg­hatalmazottja, felperesnek Ocsovszky Ferencz ügyvéd által kép­viselt Ch. Sándor alperes ellen 70 frt kártérítési összeg iránt folyamatba tett perében következőleg itélt: Alperes köteles 17 frt kárösszeget stb. felperesnek meg­fizetni stb. I n d o k o : Felperes az alapon kér kártérítést, hogy alperes felperes 7 drb diófáját, melyek a csejthei egyik düló'út mellett ültetvék, f. évi 22-én megcsonkította. Alperes tagadta, hogy a kérdéses fákat ö csonkította volna meg, de azt beismerte, hogy gépe a jelzett időben azon az úton szállíttatott, hogy a gép felperes fái ágaiba beakadt és hogy egyes ágakat a gép törte le. Tekintettel azonban D. Jenő tanúnak ama elfogadott vallo­mására, hogy a fákat alperes gépésze vagdaltatta le s a helyszíni szemle alkalmával konstatált ama körülményre, hogy az ágak fej­szével levágottaknak találtattak s hogy alperes beismerte, hogy a gép szállítása P. János alperes gépésze felügyelete alatt történt, teljesen beigazoltnak tekintendő, hogy a helyszíni szemle által is konstatált megcsonkítást alperes gépésze eszközölte. Felperes további védekezése oda irányul, hogy a gépész cselekményeiért alperes nem felelős, beismerte azonban, hogy nevezett gépészét ő fizette és ellátta, és hogy a gépész alperes gépét kezeli; D. Jenő tanú vallomása által pedig az nyert begyő­zést, hogy a gépész nem önálló vállalkozó, hanem alperes alkal­mazottja, ki alperes nevében és részére szokott munkát vállalni; minélfogva az alkalmazott cselekményeiért alperes mint szolgálat­adónak felelősségét annál bizonyosabban kellett megállapítani, mert felperes annak valószínűségét is kimutatta, hogy az ágak eltávolítását alperes hagyta meg alkalmazottjának. Ily körülmények között az alperes alkalmazottja által más vagyonában a szolgálatközben elkövetett kár megtérítésére alperes kötelezettségét kellett kimondani és a kérdéses megcsonkításból eredett és a birói becsüs által az ítélet rendelkező része szerint megállapított és a bíróság által is elfogadható kárösszeg megtérí­tésére alperest kötelezni kellett; mert alperes ama védelme, hogy a kérdéses út, melynek szélén a megcsonkított fák elterülnek, közút, s hogy a közutat mindenki tetszése szerint használni és a közlekedést gátló akadályokat eltávolítani jogosult, jelen esetben azért nem fogadható el, mert alperes nem cáfolta meg a birói szemle által konstatált ama tényt, hogy jelen esetben oly ágak is levágattak, melyek a közlekedést egyáltalán meg nem akaszthatták és melyek nem az útba nyúltak, hanem azzal egyenközü irányban nyúltak el; mert a birói szemle konstatálta, hogy csak két fa állott egymással szemben, melyek a gép szállítását akadályozhatták, a többi fa azonban csak az út egyik oldalán terült el s az út ele­gendő széles volt, hogy a gép az út másik szélén vitessék odább; mert a birói szemle konstatálta, hogy alperes más úton is célt érhetett, habár ez út kerülőt képez; de főleg azért nem fogadható el alperes védelme, hogy az önbíráskodásra jogállamban senki jogosult nem lehet; alperesnek tehát nem állott jogában az egyéni egyoldalú nézete szerinti aka­dályokat más vagyona károsításával elhárítani akkor, midőn a dülőút felett rendelkező községi elöljáróság szemléjét vagy intéz­kedését sem kérte ki, oly szükség pedig, mely a hatósági intéz­kedés figyelmen kívül hagyását indokolhatná, nem csak igazolva nem lett, de a birói szemle által megállapítottakkal szemben annak fenforgása kizártnak is jelentkezik stb. A pozsonyi kir. Ítélőtábla (1894. dec. 20., 5,499. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét indokainál fogva és még azért is helybenhagyja, mert felperes a közös és igy a saját szakértője által megállapított kár összegét elfogadható alap nélkül nem kifogásolhatja, stb. A m. kir. Curia (1895. június 11.1,261. sz. a.) mindkét alsóbb bíróság Ítélete megváltoztattatik, felperes keresetével elutasit­tatik stb. Indokok: A kereseti állítás szerint alperes által levága­tott faágakra nézve a per folyamán tartott birói szemle alkal­mával megállapittatott, hogy azok a perben emiitett dülőút men­tén ültetett diófákról az út felé nyúltak; a perben kihallgatott Budapest, 1895 szeptember hó 8-án. szakértő véleménye szerint pedig kilencz ág az előző években vágatott le s a szakértő azt is előadja, hogy az állítólag alperes által levágott ágak legalsóbb fekvésüek voltak. A törvény értelmében a közutaknak bármely elfoglalása és a fáknak oly ültetése, mely a szabad közlekedést gátolja, tilos, a felperesnek tulajdonított faáglevágatás következtében felperesnek kártérítéshez való joga nem származott, annál kevésbé, mert a szakértő véleménye szerint a fák, melyekről az ágak levágattak, már az előző években történt csonkitások és galytörések követ­keztében hanyatlanak s mert felperes maga sem állította, hogy a levágott ágakat alperes magának megtartotta stb. A hagyományos az örököstől, illetve annak jogutódaitól, ezek személyes bírósága előtt követelheti a hagyomány kifize­tését. (A debreceni kir. ítélőtábla 1895 jun. 26. G. 19.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Ha ketten vagy többen közös céget használnak, az ily viszony a keresk. törv. 64. §-a értelmében harmadik személyek irányában közkereseti társasviszonynak és nem alkalmi egyesü­letnek tekintendő, mert alkalmi egyesületeknél a keresk. törv. 62. §-a értelmében a közös cég használata ki van zárva. Ha tehát a cég és az, hogy a cég képviseletére csak egy tag van jogosítva, bejegyezve nem lett, a cég aláírásával a cég nevében vállalt kötelezettség minden tagra kiterjed. A budapesti kir. kereskedelmi- és váltótörvényszék: Az 1893. dec. 4-én 82,362. sz. a. hozott sommás végzés részben ha­tályában fentartatik s alperes K. V. a Budapesten 1893. október 30-án 150 frt és 63 frt 80 krról kiállított váltó alapján mint el­fogadó köteleztetik, hogy felperesnek 213 frt 80 kr. váltóösszeget stb. 3 nap és végrehajtás terhe alatt fizessen. A sommás végzésnek S. A. l.-r, alperesre vonatkozó része hatályon kivül helyeztetik és felperes ezen alperes irányában ke­resetével elutasittatik. Indokok: 2.-r. alperes K. V. kifogását elvetni és irányá­ban a sommás végzést hatályában fentartani kellett: mert a kereseti váltón levő elfogadói aláírás valódiságát ta­gadásba nem vette, és mert azon állítását, hogy felperes a váltó kifizetésére neki halasztást engedett, felperes tagadásával szemben, tekintve hogy az e részben ajánlott eskü a váltó elj. 26. §-a értelmében felperes ellenzése folytán meg nem Ítélhető, nem igazolható. l.-r. alperes S. A. elismeri ugyan, hogy ő 2.-r. alperessel egy épület-toldalék felépítésére vállalkozott, tehát alkalmi egyesü­letre lépett, de tagadta, hogy 2.-r. alperest megbízta és igy ez jogosítva lett volna az ő nevében is váltókötelezettségvállalására. Felperes nem bizonyította, hogy alperesek közkereseti társaságot képeztek. És igy azt a viszonyt a miben alperesek állottak, al­kalmi egyesületnek kell tekinteni. A kt. 62. §. szerint az alkalmi egyesületeknél, azon ügyle­tekből, melyeket a résztvevők egyike harmadik személylyel köt, ha csak erre a többiek nevében fel nem jogosíttatott, ennek irá­nyában kötelezve és jogosítva csak ő lesz. Minthogy pedig felperes meg sem kísérli annak igazolását, hogy 1.-rendű alperes 2.-rendű alperest a váltókötelezettség válla­lására megbízta, minthogy ezt a D) a. csatolt levél sem állapítja meg, 2.-r. alperes által S. és K. elfogadói aláírással ellátott váltók alapján 1.-rendű alperes S. A. váltókötelezettségét megállapítani nem lehetett. Ezek szerint a kifogásnak helyt adni és a sommás végzést l.-r- alperesre nézve hatályon kivül helyezni s felperest kereseté­vel elutasítani kellett. A budapesti kir. ítélőtábla: A kir. tábla az elsőbiróság ítéletének felebbezett azt a részét, mely által S. A. alperes irá­nyában a sommás végzés hatályon kivül helyeztetett, felperes ke­resetével ez alperes irányában elutasittatott, megváltoztatja és a sommás végzésnek nevezett alperes irányában is hatálybantartása mellett S. A. alperest, mint a Budapesten 1894. októb. 30-án 150 frt és 63 frt 80 krról kiállított 2 db váltót elfogadó S. és K. cég tagját kötelezi, hogy felperesnek 213 frt 80 kr. tőkét stb. K. V. alperessel egyetemleg fizessen. Indokok: Akt. 62. §. alkalmi egyesületeknél a közös cég használatát kizárja, a mennyiben, ha ketten, vagy többen közös céget használnak, az ily viszony a keresk. törv. 64. §-a értelmében harmadik személyek irányában közkereseti társasvi­szonynak tekintendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom