A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895 / 36. szám - A milleniumi országos ügyvédgyülés
JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 36. számához. Köztörvényi ügyekben. A törvény értelmében a közutaknak bármely elfoglalása s a fáknak oly ültetése, mely a szabad közlekedést gátolja, tilos levén : az út mentén ültetett fákról az út felé nyúlt ágaknak az ezen uton eszközölt szállítás közben történt megcsonkítása következtében a fák tulajdonosának kártérítéshez való joga nem származik. A vágujhelyi járásbíróság (1894. okt. 29. 5,484. sz. a.) dr. S. Bernát ügyvéd által képviselt Cs. László mint Cs. Géza meghatalmazottja, felperesnek Ocsovszky Ferencz ügyvéd által képviselt Ch. Sándor alperes ellen 70 frt kártérítési összeg iránt folyamatba tett perében következőleg itélt: Alperes köteles 17 frt kárösszeget stb. felperesnek megfizetni stb. I n d o k o : Felperes az alapon kér kártérítést, hogy alperes felperes 7 drb diófáját, melyek a csejthei egyik düló'út mellett ültetvék, f. évi 22-én megcsonkította. Alperes tagadta, hogy a kérdéses fákat ö csonkította volna meg, de azt beismerte, hogy gépe a jelzett időben azon az úton szállíttatott, hogy a gép felperes fái ágaiba beakadt és hogy egyes ágakat a gép törte le. Tekintettel azonban D. Jenő tanúnak ama elfogadott vallomására, hogy a fákat alperes gépésze vagdaltatta le s a helyszíni szemle alkalmával konstatált ama körülményre, hogy az ágak fejszével levágottaknak találtattak s hogy alperes beismerte, hogy a gép szállítása P. János alperes gépésze felügyelete alatt történt, teljesen beigazoltnak tekintendő, hogy a helyszíni szemle által is konstatált megcsonkítást alperes gépésze eszközölte. Felperes további védekezése oda irányul, hogy a gépész cselekményeiért alperes nem felelős, beismerte azonban, hogy nevezett gépészét ő fizette és ellátta, és hogy a gépész alperes gépét kezeli; D. Jenő tanú vallomása által pedig az nyert begyőzést, hogy a gépész nem önálló vállalkozó, hanem alperes alkalmazottja, ki alperes nevében és részére szokott munkát vállalni; minélfogva az alkalmazott cselekményeiért alperes mint szolgálatadónak felelősségét annál bizonyosabban kellett megállapítani, mert felperes annak valószínűségét is kimutatta, hogy az ágak eltávolítását alperes hagyta meg alkalmazottjának. Ily körülmények között az alperes alkalmazottja által más vagyonában a szolgálatközben elkövetett kár megtérítésére alperes kötelezettségét kellett kimondani és a kérdéses megcsonkításból eredett és a birói becsüs által az ítélet rendelkező része szerint megállapított és a bíróság által is elfogadható kárösszeg megtérítésére alperest kötelezni kellett; mert alperes ama védelme, hogy a kérdéses út, melynek szélén a megcsonkított fák elterülnek, közút, s hogy a közutat mindenki tetszése szerint használni és a közlekedést gátló akadályokat eltávolítani jogosult, jelen esetben azért nem fogadható el, mert alperes nem cáfolta meg a birói szemle által konstatált ama tényt, hogy jelen esetben oly ágak is levágattak, melyek a közlekedést egyáltalán meg nem akaszthatták és melyek nem az útba nyúltak, hanem azzal egyenközü irányban nyúltak el; mert a birói szemle konstatálta, hogy csak két fa állott egymással szemben, melyek a gép szállítását akadályozhatták, a többi fa azonban csak az út egyik oldalán terült el s az út elegendő széles volt, hogy a gép az út másik szélén vitessék odább; mert a birói szemle konstatálta, hogy alperes más úton is célt érhetett, habár ez út kerülőt képez; de főleg azért nem fogadható el alperes védelme, hogy az önbíráskodásra jogállamban senki jogosult nem lehet; alperesnek tehát nem állott jogában az egyéni egyoldalú nézete szerinti akadályokat más vagyona károsításával elhárítani akkor, midőn a dülőút felett rendelkező községi elöljáróság szemléjét vagy intézkedését sem kérte ki, oly szükség pedig, mely a hatósági intézkedés figyelmen kívül hagyását indokolhatná, nem csak igazolva nem lett, de a birói szemle által megállapítottakkal szemben annak fenforgása kizártnak is jelentkezik stb. A pozsonyi kir. Ítélőtábla (1894. dec. 20., 5,499. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét indokainál fogva és még azért is helybenhagyja, mert felperes a közös és igy a saját szakértője által megállapított kár összegét elfogadható alap nélkül nem kifogásolhatja, stb. A m. kir. Curia (1895. június 11.1,261. sz. a.) mindkét alsóbb bíróság Ítélete megváltoztattatik, felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: A kereseti állítás szerint alperes által levágatott faágakra nézve a per folyamán tartott birói szemle alkalmával megállapittatott, hogy azok a perben emiitett dülőút mentén ültetett diófákról az út felé nyúltak; a perben kihallgatott Budapest, 1895 szeptember hó 8-án. szakértő véleménye szerint pedig kilencz ág az előző években vágatott le s a szakértő azt is előadja, hogy az állítólag alperes által levágott ágak legalsóbb fekvésüek voltak. A törvény értelmében a közutaknak bármely elfoglalása és a fáknak oly ültetése, mely a szabad közlekedést gátolja, tilos, a felperesnek tulajdonított faáglevágatás következtében felperesnek kártérítéshez való joga nem származott, annál kevésbé, mert a szakértő véleménye szerint a fák, melyekről az ágak levágattak, már az előző években történt csonkitások és galytörések következtében hanyatlanak s mert felperes maga sem állította, hogy a levágott ágakat alperes magának megtartotta stb. A hagyományos az örököstől, illetve annak jogutódaitól, ezek személyes bírósága előtt követelheti a hagyomány kifizetését. (A debreceni kir. ítélőtábla 1895 jun. 26. G. 19.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Ha ketten vagy többen közös céget használnak, az ily viszony a keresk. törv. 64. §-a értelmében harmadik személyek irányában közkereseti társasviszonynak és nem alkalmi egyesületnek tekintendő, mert alkalmi egyesületeknél a keresk. törv. 62. §-a értelmében a közös cég használata ki van zárva. Ha tehát a cég és az, hogy a cég képviseletére csak egy tag van jogosítva, bejegyezve nem lett, a cég aláírásával a cég nevében vállalt kötelezettség minden tagra kiterjed. A budapesti kir. kereskedelmi- és váltótörvényszék: Az 1893. dec. 4-én 82,362. sz. a. hozott sommás végzés részben hatályában fentartatik s alperes K. V. a Budapesten 1893. október 30-án 150 frt és 63 frt 80 krról kiállított váltó alapján mint elfogadó köteleztetik, hogy felperesnek 213 frt 80 kr. váltóösszeget stb. 3 nap és végrehajtás terhe alatt fizessen. A sommás végzésnek S. A. l.-r, alperesre vonatkozó része hatályon kivül helyeztetik és felperes ezen alperes irányában keresetével elutasittatik. Indokok: 2.-r. alperes K. V. kifogását elvetni és irányában a sommás végzést hatályában fentartani kellett: mert a kereseti váltón levő elfogadói aláírás valódiságát tagadásba nem vette, és mert azon állítását, hogy felperes a váltó kifizetésére neki halasztást engedett, felperes tagadásával szemben, tekintve hogy az e részben ajánlott eskü a váltó elj. 26. §-a értelmében felperes ellenzése folytán meg nem Ítélhető, nem igazolható. l.-r. alperes S. A. elismeri ugyan, hogy ő 2.-r. alperessel egy épület-toldalék felépítésére vállalkozott, tehát alkalmi egyesületre lépett, de tagadta, hogy 2.-r. alperest megbízta és igy ez jogosítva lett volna az ő nevében is váltókötelezettségvállalására. Felperes nem bizonyította, hogy alperesek közkereseti társaságot képeztek. És igy azt a viszonyt a miben alperesek állottak, alkalmi egyesületnek kell tekinteni. A kt. 62. §. szerint az alkalmi egyesületeknél, azon ügyletekből, melyeket a résztvevők egyike harmadik személylyel köt, ha csak erre a többiek nevében fel nem jogosíttatott, ennek irányában kötelezve és jogosítva csak ő lesz. Minthogy pedig felperes meg sem kísérli annak igazolását, hogy 1.-rendű alperes 2.-rendű alperest a váltókötelezettség vállalására megbízta, minthogy ezt a D) a. csatolt levél sem állapítja meg, 2.-r. alperes által S. és K. elfogadói aláírással ellátott váltók alapján 1.-rendű alperes S. A. váltókötelezettségét megállapítani nem lehetett. Ezek szerint a kifogásnak helyt adni és a sommás végzést l.-r- alperesre nézve hatályon kivül helyezni s felperest keresetével elutasítani kellett. A budapesti kir. ítélőtábla: A kir. tábla az elsőbiróság ítéletének felebbezett azt a részét, mely által S. A. alperes irányában a sommás végzés hatályon kivül helyeztetett, felperes keresetével ez alperes irányában elutasittatott, megváltoztatja és a sommás végzésnek nevezett alperes irányában is hatálybantartása mellett S. A. alperest, mint a Budapesten 1894. októb. 30-án 150 frt és 63 frt 80 krról kiállított 2 db váltót elfogadó S. és K. cég tagját kötelezi, hogy felperesnek 213 frt 80 kr. tőkét stb. K. V. alperessel egyetemleg fizessen. Indokok: Akt. 62. §. alkalmi egyesületeknél a közös cég használatát kizárja, a mennyiben, ha ketten, vagy többen közös céget használnak, az ily viszony a keresk. törv. 64. §-a értelmében harmadik személyek irányában közkereseti társasviszonynak tekintendő.