A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 36. szám - A milleniumi országos ügyvédgyülés

A JOG 255 Ádám András (szept. 21-ig), Béres János, Egry Kálmán, Avarfy Károly. — II. tanács. Elnök: Oberschall Adolf tanácselnök. Birák: Csathó Ferenc, Farkas Géza, Tatity Milutin, Zsembery Kálmán, Havass Károly, Hollerung Alfréd. — III. tanács. Elnök: Balásy Antal tanácselnök. Birák: Keresztszeghy Lajos, Stephanides Henrik, Vavrik Antal (szept. 15-től I, Asztalos Aba, Vaszilievits Vazul, Pecháta Endre (szept. 15-ig), Tergovcsics István. — IV. tanács. Elnök: Manoilovics Emil tanácselnök. Birák: Üécsey Zsigmond, lanicsek József, Emmer Kornél, Hegedűs László, Beck Hugó, Popu József, Fabiny Ferenc (szept. 15-től). — V. tanács. Elnök: . . . Birák: Ruby Antal, Pásztélyi János, Gottl Ágoston, Klimkó István, Bene Kálmán, Hűvös Károly, Zachár Emil. — VI. tanács. Elnök: Szabó Ágoston tanácselnök. Birák: Oeffner Ferenc, Illyés Károly, Bosits Gábor, Erink Endre, Trux Hugó, Illyasevits Jenő. — Büntető tanácsok: I. tanács. Elnök: Czorda Bódog másodelnök. Birák: Berthodeiszky Gyula, Schedius Lajos, Székely Ferenc, Mikó Miklós, Nedeczki Ödön, Hicronymi Béla. — II. tanács. Elnök: Szentgyörgyi Imre tanácselnök. Birák: Andrásovics Béla, Keömley Pál, Vita Sándor, Válkai Bertalan, Nagy Sándor, Berlogia Ábrahám. - III. tanács. Elnök: Sélley Sándor tanácselnök. Birák: Kelemen Mór, Szcremley Lajos (szept. 21-ig), Frenreisz István, Bibó István, Németh Péter, Zsigmondovics Mihály. —IV. tanács. Elnök: Veszprémy János curiai biró, tanácsvezető. Birák: Bömches Gyula (szept. 15-től), Losonczy Ödön, Neuberger Ignác (szept. 15-től), Steer Ferenc (szeptemb. 8-tól) Balogh József, Csider László, Péterffy Domokos. Azok a vidéki bíróságok. Buchwald Jakab kopácsi kereskedő ellen a pécsi kir. törvényszék előtt a csőd 1892 márc. hava óta folyamatban van. Az árúraktár még ugyanaz év május havában eladatott. Számtalan sürgetés után a tömeggondnok a felosztási tervezetet 1894. évi márc. havában adta be. Dacára számtalan sürgetésnek, a csődbiztos Angyal Pál törvényszéki biró úr még nem látja elérkezettnek az időt, hogy az ügyet elintézze. A felosztási terv immár 18 hónapja elintézetlenül hever a csődbiztos úrnál. Egy izben panasz adatott be az igazságügyministeriumhoz a pécsi törvényszék ellen, azonban eredménytelenül, i Ügyvédi körökből.) A kamarai lasjtromból törlött ügyvéd is felfüggeszthető. A pécsi ügyvédi kamara lajstromába bejegyzett egyik ügyvéd ellen a büntető bíróság jogérvényes vádhatározatot hozott, mire a vádlott ügyvéd az 1887: XXVIII. t.-c. 4. §-a szerint kimondandó felfüggesztést megelőzni óhajtván, lemondott az ügyvédség gyakorlatáról, s ennek folytán a kamara választmánya őt saját kérelmére az ügyvédek lajstromából kitörölte. A kamara fegyelmi bírósága folyó évi 49 II. sz. határozatával mindazonáltal a közlött vádhatározat alapján felfüggesztette az ügyvédség gyakorlatától a kitörölt ügyvédet, mert az ügyvédi rendtartás 76. §-a szerint a IX. fejezetben szabályozott eljárást az ügyvédek lajstromából történt kitörlés nem akadályozza, mely szabály alól az ugyanezen fejezetben foglalt 105. §., illetve az 1887: XXVIII. t.-cikknek eme szakasz helyébe lépett 4. §-a szerinti eljárás sem képezhet kivételt. Vádlott ügyvéd a fegyelmi bíróságnak ezt a határozatát megfelebbezte abból az indokból, mert a lajstromból törölt ügyvéd törvény szerint már úgy sem folytathat ügyvédi gyakorlatot, tehát nincs ratiója ellenében a különben sem folytatható gyakorlattól való felfüggesztésnek. A m. kir. Curia folyó évi augusztus hó 13-án 410/fegy. sz. alatt hozott határozatában kimondta, hogy a kamara fegyelmi bírósága a felebbezett határozatának hozatala idejében helyesen intézkedett, a midőn nevezett ügyvédet az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztette, tekintettel mégis arra, hogy az illető ügyvéd ellen folyamatban volt bűnügy időközben jogérvényes felmentéssel befejezést nyert, s igy megszűnt az ok, mely miatt a felfüggesztés elrendelendő lett volna, kimondotta a Curia, hogy most már a felfüggesztés szüksége fenn nem forog. Előadások a pécsi jogakadémián. A beiratások a pécsi jogakadémián folyó évi szeptember hó 1—8-ig történnek, a pótés ismétló'alapvizsgálatok pedig szeptember 9—14-ig fognak megtartatni. Az előadások rendje az első félévre következőkép lett megállapítva: L évi jogi tanfolyam. I. Bevezetés a jog- és államtudományokba, hetenkint 2 óra, előadja dr. Bors Emil nyilv. rend. tanár. 2. Római jog történelme és institqtiói, hetenkint 8 óra, előadja dr. Friedl Károly hely. tanár. 3. Magyar alkotmány- és jogtörténet, hetenkint 7 óra, előadja dr. Kossutány Ignác nyilv. rend. tanár. 4. Bölcsészeti erkölcstan, hetenkint 4 óra, előadja Rézbányai János magántanár. II. évi jogi tanfolyam. I. Jogbölcsészet, hetenkint 6 óra, előadja dr. Kasza József hely. tanár. 2. Nemzetgazdaságtan, hetenkint 5 óra, előadja dr. Mihályffy Ernő, hely. tanár. 3. Magyar magánjog, hetenkint 5 óra, előadja dr. Kopcsányi Károly nyilv. rend. tanár. Jogtudományi szaktanfolyam. I. Peres- és perenkivüli eljárás (beleértve a tlkvi eljárást), hetenkint 5 óra, előadja dr. Mutschenbacher Viktor nyilv. rend. tanár. 2. Kereskedelmi- és váltójog, hetenkint 6 óra, előadja ugyanazon tanár. Büntetőjog, hetenkint 5 óra, előadja dr. Kasza József hely. tanár. 4. Osztrák magánjog, hetenkint 6 óra, előadja Kopcsányi Károly nyilv. rend. tanár. Államtudományi szaktanfolyam. I. Alkotmányi és kormányzati politika, hetenkint 5 óra, előadja dr. Bors Emil nyilv. rend. tanár. 2. Magyar közigazgatási jog, hetenkint 5 óra, előadja dr. Schaurek Bódog nyilv. rend. tanár. 3. Egyházjog, hetenkint 7 óra, előadja dr. Kossutány Ignác nyilv. rend. tanár. 4. Magyar pénzügyi jog, hetenkint 5 óra, előadja dr. Mihályffy Ernő hely. tanár. Special-Colleg i u m o k. I. Állami alaptan, hetenkint 3 óra, előadja dr. Bors Emil nyilv. rend. tanár. 2. Községi közigazgatás, hetenkint 2 óra, előadja dr. Schaurek Bódog nyilv. rend. tanár. 3. Statisztika elmélete, hetenkint 2 óra, előadja ugyanazon tanár. 4. Római perjog, hetenkint 2 óra, előadja dr. Friedl Károly hely. tanár. 5. Törvényszéki orvostan, hetenkint 2 óra, etőadja dr. Vajdits Alajos magántanár. Publikum. I. Tengerjog, hetenkint 1 óra, előadja dr. Mutschenbacher Viktor nyilv. rend. tanár. 2. Nagyvárosok statisztikája, hetenkint 1 óra, előadja dr. Schaurek Bódog nyilv. rend. tanár. Kártérítési igény öngyilkosság folytán. Egy svájci vendéglőben egy utas a szobájában pisztolylyal vetett véget életének. Vérzés nem állott be s a hullát még azon éjjel a halottasházba szállították át. A vendéglős az öngyilkos hagyatékából 1,000 frank kártérítést követelt azért a kárért, mely abból származott, hogy nemcsak azon éjjel a házbelieken iszonyú izgalom vett erőt, hanem ettől eltekintve, az üzlet menete is nagy mértékben meg lett zavarva. A hagyatéki ingóságok Svájcban lévén, az ügy az ottani bíróság elé került. Az első biró 200 frankot itélt meg a vendéglősnek, mely összeget a mósodfokú bíróság 50 frankra mérsékelt. A kereset — úgymond az indokolás - nem alapitható kártételre, mert ily esetekben csak az a kár térítendő meg, mely másnak személyén vagy javaiban okoztatott, ily kárról azonban itt nem lehet szó. Az öngyilkos azonban a felperessel szerződéses viszonyban állott, s a mint a vendéglős szavatolni tartozott a vendégnek ott levő ingóságaiért, úgy ez is kötelezettséget vállalt a vendéglőben bérelt helyiségeknek rendeltetésükhöz mért használata iránt. Bármely szokatlannak lássék is mégis helyesnek volt felismerendő a felperesi képviselő amaz állítása, hogy az öngyilkos a bérelt helyiséget illetéktelenül használta az öngyilkosság elkövetésére. Eme jogsértő tette által vált ő, illetve örökösei kártérítésre kötelezetté, arra nézve azonban, hogy a felmerült kár többre rúgott volna az alperes örökösök által már eleve felkínált 50 franknál, felperes bizonyítékot nem szolgáltatott s így csupán az összeg volt részére megítélendő. Pénzügyigazgatósági humanizmus ügyvédek rovására. Abaliget községnek mintegy 40 lakosa meghatalmazta dr. F. E. pécsi ügyvédet, hogy a pénzügyigazgatóságnál feljelentést tegyen a községben előfordult adókezelési szabálytalanságok miatt. Az ügyvéd meghatalmazásának csatolása mellett általa ellenjegyzett beadványban a feljelentést megtette a pécsi pénzügyigazgatóságnál, minek folytán a pénzügyigazgatóság vizsgálatot rendelt el az ügyben, de erről a meghatalmazott ügyvédet nem értesítette, sem a vizsgálat megejtéséhez meg nem hívta. A vizsgáló biztos aztán a helyszínén a panaszt — egynek kivételével — valamennnyi panaszossal visszavonatta, s a vizsgálat eredményekép konstatálta, hogy szabálytalanságok az adókezelésben nem fordultak elő. A vizsgálat eredményéről az ügyvéd ismét nem kapott értesítést s a mikor kerülő útakon az eredményről értesült, panaszszal fordult Baranyamegye közigazgatási bizottságához a képviselő jogtalan mellőzése miatt. A közigazgatási bizottságban a pénzügyigazgatóság képviselője azzal mentegette az ügyvéd mellőzését, mert pénzügyigazgatóság az ügyvéd közbejöttének igénybevételével nem akart a panaszosoknak felesleges költséget okozni. A közigazgatási bizottság a humánus pénzügyigazgatóság eljárását — többek felszólalása dacára — egyszerűen tudomásul vette. Igazságügyi kinevezések. A m. kir. igazságügyminister előterjesztése folytán ő Felsége által kineveztettek: Abrudán István buziási járásbirósági albiró a fehértemplomi, Seybold János somorjai és Palásti Vilmos nyitrai járásbirósásági albirák, valamint Zaffiry István ipolysági ügyészségi alügyész a nyitrai, Pollág Gyula bazini járásbirósági albiró a rózsahegyi és dr. Fekésházy Gyula székelyhídi járásbirósági albiró a temesvári törvényszékhez birákká, Benczúr Jenő baáni járásbirósági albiró a beregszászi és Lehrmann Viktor sátoralja-ujhelyi törvényszéki albiró az aradi ügyészséghez alügyészekké; végül Morvay Pál a debreceni ítélőtáblánál alkalmazott bírósági jegyző a mátészalkai járásbírósághoz, Furdek Miksa a temesvári Ítélőtáblánál alkalmazott bírósági jegyző a temesvári törvényszékhez, dr. Gulácsy Pál a pozsonyi Ítélőtáblánál alkalmazott bírósági jegyző és Tsarnovitzky Árpád fehértemplomi törvényszéki aljegyző a malackai, Scháffer Miklós miskolci törvényszéki jegyző a miavai járásbírósághoz, Tóth Ferenc tordai törvényszéki jegyző a nagyszebeni törvényszékhez, Gagyi Dénes kézdivásárhelyi törvényszéki jegyző a csik-szent-mártoni, Klebovich Sándor temesvári törvényszéki jegyző a zsombolyai, Lükő László székesfehérvári törvényszéki aljegyző a nagy-szent-miklósi és dr. Sirchich György trencséni törvényszéki aljegyző a zsolnai járásbírósághoz albirákká. Jogvédő egyesület vagyontalanok részére. A főváros emberbaráti intézményeinek száma egygyel szaporodott. A jogvédő egyesület, melynek célja ingyenes jogsegély nyújtása a szegények számára, a napokban tartotta alakuló ülését dr. Katona Béla főügyészhelyettes elnöklete alatt. Az elnök utal ama nagyfontosságú intézményre, mely immár a megvalósulás körébe lépett. Utal arra, hogy ezentúl a szegény embernek módjában lesz jogai védelmében hathatós tényezőre, az egyesületre számithatni, mely könnyen hozzáférhető lévén, az élet minden viszonyai között jogai érvényesítésében segítségére lesz. Az ülés előadója, dr. Sgalitzer Gyula ügyvéd, a jogvédő egyesület megalakulásának történetét, annak céljait és eszközeit behatóan tárgyalja s előterjeszti az alapszabályokat, melyek jóváhagyás céljából a ministeriumhoz fel-