A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 3. szám - Az új igazságügyminister - Bevált. (?) 1. [r.]

Tizennegyedik évfolyam. 3o szám. Budapest, 1895 január 20. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: \ , F.udolf-rakpart 3. sz. Köziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz in' zendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETlLií AZ IClZSiifiGY ÉRD KEIM KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜCY7ÉDI, BiRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják: Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR í-dek. zerkesztő : ])r. STILLER MÓR, Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 1 frt 50 kr. Fél « ... 3 « — « Egész « ... G <i — « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM: Előfizetési felhívás. — Az uj igazságügyminister. — Bevált. (?) I. Irta : dr. S z i v e s s y László ügyvéd Szegeden. — II. Irta : dr. K r i s a n i c h József ügyvéd Kaposvárott. — A bánya törvényjavaslat. Irta : dr. S i p o s Árpád kir. jogakad. tanár Nagyváradon. — Néhány szó az uj sommás eljárás 71-ik és 160-ik szakaszához. Irta : T a t i c s Péter, kir. táblai tanácsjegyző. — Belföld. (Dr. W 1 a s s i c s Gyula kineveztetése. — Szilágyi Dezső igazságügyminister hivataloskodásának idejében alkotott törvények és törvényjavaslatok. - Dr. László Zsigmond, igazságügyminiszteri tanácsos végleges nyugalomba vonulása.) — Ausztria és külföld. (A francia törvényjavaslat az ártatlanul elitéltek kártalanításáról. Irta: Dr. D o 1 e s c h a 1 1 Alfréd Budapest.) -- Nyílt kérdések és feleletek (Adalék a zsarolás kérdéséhez Irta: dr n ügyvéd, Szászváros.) Irodalom. (A büntető törvénykönyv magyarázata. Készítette : dr. Edvi Illés Károly, nyug. kir. ügyész, bpesti ügyvéd. Irta: Y b ó ) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. MELLEKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a ('Budapesti Közlöny»-ből. (Csődök. — Pályázatok. Előfizetési felhivás! 1895. január hó 1-től uj előfizetést nyitottunk. Ez alkalomból azon t. előfizetőinknek kiknek előfizetésük e hó végével lejár, az előfizetés megkönnyebbítése végett postautalványt csatolunk. Tisztelettel kérjük az^elötizetések mielőubi megújítását. Az ujonan belépni szándékozó t. előfizetőinket szintén fölkérjük, sziveskedj-anek mielőbb beküldeni az előfizetést, hogy az év végével összetorlódó előfizetések mellett idejekorán intézkedhessünk a lap'pontos megküldése iránt. T. előfizetőink ezután is, mint eddig, pontos értesítést kapnak lapunkban díjtalanul a felsőbíróságoknál levő ügyekről és az egyszer tudakolt ügyeüet evidentiában tartjuk mindaddig, mig azok elintéztetnek, almikor az elintézés módját azonnal tudatjuk t. előfizetőinkkel. Lapunk előfizetési ára: Negyedévre ... 1 frt 50 kr. Félévre. 3 frt — kr. Egész évre ... ... ... 6 frt — kr. A «Jog« kiadóhivatala : Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. T. előfizetőink lapunk jelen számához csatolva veszik a múlt évfolyam tárgymutatóját. v> Az új igazságügyminister. Szilágyi Dezső, mondhatni dicsőségének delelő pontján, nagyszerű törvényalkotási tevékenysége közepette lemondott állásáról. A hazai igazságügy terén működése korszakot alkotó marad, melynek érdeméből semminemű kicsinyes epéskedő gáncsoskodás valamit levonni képes nem leend. És ezen a téren hű, bár csendes munkatársa volt Erdély Sándor, volt államtitkára, kit ő Felsége igazságügyministernek nevezett ki. Ez rendkívül megnyugtató a reform barátjaira nézve, mert biztos a reményük, hogy a haladás műve, mely az igazságügyi törvényhozás egész vonalán oly serényen folyt, Erdély szakavatott és bő tapasztalatú kezei alatt sem fog szünetelni. Különösen a birói szervezet kiépítése és továbbfejlesztése, valamint az anyagi és alaki jog codificatiója az, mit Erdélytől várni lehet. Kiváló jogász, ki a jognak csaknem minden terén, hosszú birói gyakorlata alapján otthonosságot szerzett, éles birálatú megfigyelése a viszonyoknak, rendkívüli vas szorgalom és odaadás, ezek jellemzik az új igazságügyministert; tulajdonságok, melyek első sorban szükségesek azon felelős ségteljes állásban, melybe érdeme emelte. Nem kételkedünk, hogy az ország igazságügye Erdély kezében a fejlődés azon nemes ösztönét meg fogja tartani, melyet Szilágyi nagy szelleme életre szólított benne. És reményben üdvözöljük az új igazságügyministert. Életrajzi adatok: Erdély Sándor, az új igazságügyminister, született Aradmegyében, Kisjenőn 1839 aug. 1-én. A jogi tanulmányokat a pesti egyetemen 1862. évben végezte be. A közügyvédi vizsgát 1863 augusztus 3-án, a váltóügyvédit 1863 október 6-án tette le. 1863 augusztus 20-tól 1865 március 9-ig mint ügyvéd működött Budapesten, 1865 március 9-én Pest szab. kir. városhoz tollnokká neveztetett ki, 1867. évi május 19-én ugyanott törvényszéki jegyzővé, 1869 szeptemberben pedig főjegyzővé választatott s mint ilyen peres ügyekben birói szavazattal felruházva működött 1870 július 9 ig. Ekkor a m. kir. igazságügyminister által a Curia semmitőszéki osztályához segédelőadóvá neveztetett ki s mint ilyen 1871 április 21-ig működött, a mikor kir. táblai pótbiróvá lett kinevezve. 1875 aug. 12 én ugyanott rendes biró lett. 1877 ápril 13-án ideiglenes kisegitő előadóul, ez évi május 1-től kezdve a kir. semmitőszékhez osztatott be, mely működésétől 1881 dec. 29-én felmentetett. 1886. évi szept. 19-én a magyar kir. Curiához biróvá neveztetett ki. 1888 aug. 22-én kelt legfelsőbb határozi..anviv il a budapesti kir. Ítélőtáblához tanácselnökké neveztetett ki, hol az I. polg. tanács vezetésével volt megbízva. — A kir. tábla decentralisatiója alkalmával a győri kir. tábla elnökévé neveztetett ki, a hol azonban rövid ideig működött, miután az igazságügyministeriumhoz államtitkárnak lett kinevezve. Rövid idŐ múlva a dunaszerdahelyi kerület képviselőjévé választotta. ^(Bevált, (?)* Ezzel a nagy- és széphangzású cimmel ismertette a «Jog» f. évi 1-ső számában Kovács Béla karánsebesi kir. járásbiró úr a sommás eljárásról és a fizetési meghagyásokról szóló új törvények tekintetében szerzett észleleteit és tapasztalatait, hanem persze nem tett a cim mellé kérdőjelet úgy miként én, a ki szintén ama törvények »kishitű dajkái« közé tartozom ; másrészt azonban volt oly elővigyázatos, hogy mindjárt a cikk elejére oda irta, hogy »az 1893: XVIII. t.-cikket érti«, mert bizony — ha azt jó eleve meg nem irja — akkor ugyancsak sokan lettünk volna a magyar jogászvilágban, a kik nem tudtuk volna elképzelni, hogy voltaképen ugyan mi »vált be« olyan nagyon és olyan fényesen ? Sokat irtak már pro et contra erről a törvényről és annak az igen tisztelt cikkíró által annyira magasztalt ikertestvéréről ; de hát a kérdés annyira érdekes és mindenesetre annyira fontos s életbevágó, hogy talán a skishitü dajkák« egyike nem végez egészen hiábavaló munkát, ha Kovács Béla jbiró úr magasztaló cikkére e helyen némi tekintetekben refiectál. Előrebocsátom álláspontom jellegzésére, hogy Kovács Béla járásbiró úr nézetét — mint minden ellentétes nézetet — őszintén tisztelem ; előre bocsátom továbbá, hogy magam is a legmélyebb hódolattal, sőt rajongó ragaszkodással viseltetem azon »gigászi szellem« irányában, a ki ma már — sajnos — nem igazságügy ministere többé Magyarországnak, és előre bocsátom végül, hogy a legtisztább és legőszintébb bámulattal viseltetem a járásbiró úrnak azon igazán páratlan lelkesedése * Pártatlanságunkhoz híven, az ellenvéleménynek is helyt adunk. Sza-k. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.