A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 35. szám - Bolgár igazságügy s azzal kapcsolatban levő dolgok (Vége.)

244 A JOG szembeszökő, a melynek bizonyítása olyan volna, mintha a született vakot akarnók a világosság léteiéről meggyőződni. A fentebb érintetteknél fogva feltétlen hive vagyok annak, hogy az egyetemi quadrenniumot ne csonkítsuk meg, hanem a négy év hallgatását állítsuk fel kötelező szabályul s mindenkire alkalmazzuk. Azokra nézve pedig, a kik besorozottak—szerény nézetem szerint — oly módon adjuk meg a kárpótlást, a mint hajdan gyakorlatban volt; a félév kedvezményét a praxis idejéből nyerjék. Áz anomáliákon — hogy ép azok nem vehették igénybe a kedvezményt, a kiknek nyújtani akarták — ily módon segitve lesz s a rendelkezés hatálya mindenkire egyenlő mértékkel lesz alkalmazható, mihelyt kimutatja, hogy felesküdt a királynak. Ajánlom e sorokat az illetékes fórum figyelmébe, jó szándékomról azon ismeretes latin elv kíséretében: «ut desint vires, tamen est laudanda voluntas». Belföld. Uj polgári kötelességek. (Az állami anyakönyvvezetés életbeléptetése.) A belügyminister a következő körrendeletet küldte valamennyi vármegye közönségének: Az állami anyakönyvekről szóló 1894. évi XXXIII. t.-cikk a születések és halálesetek bejelentésében új polgári kötelességet állapit meg, melynek elmulasztása büntettetik. Hogy tehát erről a közkötelességről mindenki idejekorán tudomást vegyen, ezennel elrendelem, hogy a •/• alatt mellékelt hirdetmény kellő számban sokszorosittatván, a vármegye összes községeiben a község- (város-) házán, továbbá a vármegye valamennyi állami anyakönyvvezetőjének helyiségén kifüggesztessék, azonkívül az összes nagy- és kisközségekben ez évi október 1. napját megelőző öt vasárnapon, azaz szeptember 1., 8., 15., 22. és 29. napjain a községházánál az összegyűlt közönség előtt a községi elöljáróság által élőszóval is kihirdettessék és megmagyaráztassék. Budapesten, 1895. évi augusztus 20-án. Perczel s. k. Melléklet a 73,095. sz. rendelethez. — Hirdetmény a születéseknek és haláleseteknek az állami anyakönyvvezetőnél való bejelentése tárgyában. I. Bejelentési kötelezettség. A születéseket és haláleseteket 1895. október 1-töl kezdve az állami anyakönyvvezetőnél kell bejelenteni. Minden születés és haláleset annál az állami anyakönyvvezetőnél jelentendő be, kinek kerületében előfordult. Vasúton, hajón történt születés és halálozás a kiszállás, illetőleg a kiszállítás helyén illetékes anyakönyvvezetőnél jelentendő be. Minden születés legkésőbb a születéstől számított egy hét alatt jelentendő be. Halva szülöttek vagy szülés közben elhaltak legkésőbb a születést, illetőleg elhalálozást követő legközelebbi hétköznapon jelentendők be. Minden haláleset legkésőbb a legközelebbi hétköznapon jelentendő be. A születés bejelentésére fokozatosan az alábbi sorrend szerint kötelesek : a) a törvényes atya ; b) a szülésnél közreműködött bába ; c) a szülésnél segédkezett orvos ; d) mindazok, a kik a szülésnél jelen voltak; e) a kinek lakásában a szülés történt. Ezeken kivül a bejelentésre kötelezett ; f) az anya, mihelyt erre már képes. A haláleset bejelentésére fokozatosan kötelesek: 1. a családfő; 2. a családtagok ; 3. az, kinek lakásában a haláleset történt; 4. a háztulajdonos, ha a házban lakik. A bejelentéskor a halottkém által kiállított halottvizsgálati bizonyítvány felmutatandó. Ugy a születés, mint a haláleset bejelentésére a sorrendben utóbb nevezettek csak akkor kötelesek, ha megelőző kötelezett vagy nincs, vagy pedig a bejelentés megtételében akadályozva van. A bejelentés szóbeli és a bejelentésre kötelezett, vagy annak megbízásából más oly egyén által teljesítendő, ki a születésről, illetőleg halálesetről közvetlen tudomással bír. Szülőházakban, kórházakban, letartóztatási intézetekben, dologházakban, laktanyákban, vagy egyéb polgári vagy katonai közintézetekben történt születések, illetőleg halálesetek bejelentése az intézet elüljáróságának kizárólagos kötelességét képezi. Az állami anyakönyvvezetőnél azokat a születéseket és haláleseteket is be kell jelenteni, melyek 1895. évi október 1. napja előtt történtek ugyan, azonban október l-ig a felekezeti anyakönyvbe be nem jegyeztettek. A ki újszülött gyermeket talál, köteles erről lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő napon a községi elöljáróságnál jelentést tenni. II. Büntető határozmán y. A bejelentésre kötelezett, ki a bejelentést a megszabott határidőben nem teljesiti, vagy a ki tudva valótlan bejelentést tesz, a mennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. Ausztria és külföld. ^Bolgár igazságügy s azzal kapcsolatban levő dolgok.* (I. Visszaemlékezés Stambulov kormányára, kapcsolatban a birák helyzetével s az igazságszolgáltatás állapotával. —• II. Reform a birák és a bírósági hivatalnokok szervezetében. — III. Az utolsó szobránje által megszavazott nevezetesebb törvények. [Amnestia. — Fejedelem személye elleni büntettek és vétségek. — A megvesztegetés és törvénytelen meggazdagodás. — Nyugdij-törvény. — Keresetadó.j —• IV. Kataszter. — V. Bajok az igazságügyi tárcában és codificatió. — VI. Felső iskola. — VII. Emeritális pénztár. — VIII. Jogirodalom.) \ (Vége.) Mindezen és számos más visszásságoknak elejét veendő, a mostani kormány, mely pénz és becsület dolgában tréfát nem * Előző cikkek a «Jog» 26., 28., 31., 32. és 33. számaiban. ismer, ü j n y u g d í j s z a b á 1 y z a t o t készíttetett, de rov.d levén az idő.azaLbranie által nem vitathatott meg s egyszerűen fel lett hatalmazva, hogy e szabályzatot időlegesei* alkalmaztassa, de azon megszorítással, hogy egy nyugdíj sem haladhassa meg az 5,000 (ötezer) franknyi összeget. Ez megint a második véglet! mert a teljes nyugdíj elvét ignorálja. Különben a tett összehasonlítások után kitűnt, hogy Ausztria-Magyarországot kivéve, egy állam sem ad teljes nyugdijt, hanem legfölebb az utolsó fizetés «/4-ét Ez utóbbi elvet elfogadta a mi javaslatunk is, csakhogy, mint fentebb láttuk, a szobran.je még ezen maximumot is leszálitotta határozatilag. Különben az egész nyugdíj kérdés, mely annyira és annyiszor már meg lett vitatva a sajtóban, a jövő szobranije ülésszakban végleg fog szabalyoztatni. Azért is azt hiszem fölösleges, hogy a fenti javaslatnai tovább időzzek; annak idején úgyis megismertetem a jövendő uj nyugdíjszabályzatot. , Az 1894. évi május 18—30-án megbukott kormány 7 even keresztül az ország jövedelmeivel oly lelketlenül garázdálkodott, hogy első és legfőbb teendője volt az új kormánynak a pénzügyeket rendezni. E célból egyebek között alkottatott az új keresetadó (patent) törvény, mely a régi adólábat úgyszólván a kétszeresre emelte. Kihagyván e törvény többi részletes intézkedéseit, egyedül annak 5-ik §-át emelem ki, mely a fizetéses köz- vagy magánhivatalnokok és a katonatisztek megadóztatásáról szól. E kategóriába esők a következő arány szerint adóztatnak meg: I. 2,400 frkig terjedő évi fizetés után 2°/0 II. 5,400 « « « « « — — 3°/o ' III. 7,500 « « « « « iol<> ' IV. 12,000 « « « « « - 5/% V. 12,000 frankon felüli fizetés után ... ... ... — 6°/o Ez természetesen nem az egész, mert hozzájárulnak még egyéb adónemek s igy egy 7,200 frank évi fizetést húzó bolgár tisztviselő (milyen pl. egy legfőbb semmitősz. bíró), ki mint ilyen a III. fokozatba esik, havi 600 franknyi fizetése után (mert az adó havi részletekben vonatik le) a nyugdíj-illetékkel együtt következő levonásokat köteles tűrni: frank —cent. 1. 5°/„ a nyugdíjalap javára ... ... ... — 30.— 2. 4°/o keresetadó — ... --- 2i.— 3. 10% az államadó után kerületi pótlék fejében 2.40 4. Ugyancsak 10°/o az állami adó után, községi pótlék fejében _. 2.40 5. 5°/0 iskolapótlék az államadó után... ... 1.20 Mindössze kerek BU frank, úgy hogy a nominális 600 franknyi havi-fizetés tényleg 540 frank-ra leszállittatik. Képviselőink azonban még az imígy leszállított fizetéseket is sokalják. Ez azonban még mindig előnyösebb helyzet mint tavaly volt (lásd 1894. évi «Jog» 158. 1.) a mikor a hírhedt emeriturát is levonták. Mint alább látni fogjuk, Sztambulov ezen «áldozat» intézményét a jelen kormány megsemmisítette. V. Az új földadóról csak azt akarom megjegyezni, hogy az is nélkülözi az általános katasztrális felmérés alapját, mint a régi e nembeli törvények, s igy természetes, hogy bármennyire is igyekezett jelenlegi derék pénzügyministerünk, Gesov János, a mondott lényeges hézagot különféle palliativ rendszabályokkal és bizottságokkal pótolni, igazságos és arányos megadóztatásról most sem lehet szó. Belátta ezt maga a pénzügyminister is, ki tényleg elsőrangú pénzügyi tehetség s kitől, feddhetlen tiszta jelleménél fogva bátran elvárhatni, hogy a Stambulov «hazafias* kormányzása által majdnem tönkrejutott pénzügyeinket rendezendi. Egy kis hibája van azonban a mi financierünknek is, hogy t. i. takarékoskodásában némelykor túlmegy a határon. Igy számos szorosan vett pénzügyi és gazdasági intézkedésen kivül, Gesov úr különös figyelmét fordította a katasztrális felmérés kérdésére is, s e célra az idei költségvetésben egy oly szerény összeget, mindössze 9,000 (kilencezer) frankot felvétetett, hogy azzal a legközvetlenebb cél, t. i. 15 ösztöndíjasnak a hadügyministerium mellett létező topográfiai intézetben topográfiában és katasztrális felmérésben leendő kiképeztetése sem érhető el. Ugyanis a szófiai topográfiai intézet csakis hadügyi topográfiára és arra is igen szerényen van berendezve, holott topográfia és katasztrális felmérés között lényeges különbség van s az utóbbi, t. i. a kataszter egészen más és sokkal költségesebb műszereket igényel, miért is a topográfiai intézet jelenlegi vezetője, egy a bécsi földrajzi intézetből szerződött cs. és kir. kapitány (T u p p a 1 úr) kimerítő jelentést tett a hadügyministernek, kérve, hogy vagy adassanak neki a szükséges eszközök, hogy a belépendő ifjakat katasztrális felmérésre oktathassa, vagy pedig fogadja el lemondását. Mi lesz eredménye ezen jelentésnek, nem tudni, de mindenesetre nagyon szomorú volna, hogyha ilyen nem helyén való takarékoskodás miatt egy oly hasznos és üdvös intézmény, mint a kataszter, ad calendas graecas elodáztatnék. Egy cardinális hiba már abban is rejlik, hogy a pénzügyminister, úgy látszik, nem akarja a kataszter ügyét kizárólag kezébe venni, a mint azt a dolog természete követelné, hanem combinálja ezen tiszta gazdasági és financiális kérdést a hadügyi topográfiával. Hogy azonban jelen, az ország haladását minden tekintetben előmozdító kormányunk, kitűnő ministerelnökünkkel, dr. °,' ^° 7 „úrral az élén> komolyan gondolkodik az ingatlan birtok rendezéséről s főleg az ingatlanok fölötti dologi jogok megállapi-