A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 28. szám - Bolgár igazságügy s azzal kapcsolatban levő dolgok

112 A JOG ily módon való visszatartóztatása, ha máskülönben kifogás alá esik is, bűncselekményt nem képez. Az pedig, hogy hiveit szándékosan arra reá birta volna, hogy a h.-ujfalusiakat választói jog gyakorlatában erőszakkal vagy fenyegetéssel vagy bármi módon akadályozzák meg, beigazolva nincsen. Ugyanis B. Gavrilla tágadásával szemben semmi által sincs igazolva, hogy ezt a választók feltartóztatására ó' kérte volna, V. Juon és M. Moisse tagadásával szemben nem lehetett bizonyítottnak venni, hogy ezen tanukat mint mezei őröket azon utasítással küldte ki a mezőre, hogy a h.-ujfalusiakat feltartóztassák. Miután pedig sem B. Gavrilla, sem V. Juon és M. Maxim egyetlen választót sem akadályoztak meg a választói jog gyakorlatában, sőt ezt meg sem kisérlették, a felbujtás, dacára annak, hogy K. Lőrinc tényleg mindenütt jelen volt s főintézőként szerepelt, mert a hol sem bűncselekmény, sem kísérlet nincsen, ott felhajtásról sem lehet szó s a bűncselekmény vagy kisértlet hiányában a felbujtás sem létezhetett s igy nem is büntethető. B. Nyikulaj ellenében csak az bizonyult be, hogy fenyegetéssel meg akarta akadályozni a házára tűzött zászló levételét. Ezen cselekménye pedig annál kevésbé képezi a választói jog megsértésének vétségét, mert a zászló levétele a csendőr fedezete mellett szabadon megtörtént. A többi terheltekre nézve is csak az nyert beigazolást, hogy a hosszu-ujfalusi szavazókat a szavazástól elvonni akarták; de miután e végre sem erőszakot nem alkalmaztak, sem azokat meg nem félemlítették, hanem csak elámították és félrevezették, cselekményük bűnvádi eljárás tárgyát nem képezheti, s ennélfogva a megjelent s kihallgatott B. Ilié, B. Filip, B. Irimia, M. Stefán, Z. Filip, K. György, B. Juon, B. Náth, G. Vaszilika, B. Gavrilla lui Szimnyion, B. Tyirila, M. Mihály, M. Juon, G. Ilié és B. Szimeon a vád és következményeinek terhe alól felmentendők voltak, mig a jelen nem volt R. Stefán ellenében a további eljárást beszüntetni kellett. (1893. szeptember 20-án, 3006. sz.) A debreceni kir. itélö tábla : A kir. törvényszék Ítéletének az a nem felebbezett része, a mely szerint B. Nyikulaj, B. IIie a Lupia, B. Filip, B. Irimia, M. Stefán. X. Filip, K. György, B. János, B. Náth, G. Vaszalika, B. Gavrila lui Szimion, B. Tyirilla, M. Mihály, M. Juon lui Jákob, G. Ilia és R. Simon a Vaszaliki vádlottak a vád és következményeinek terhe alól felmentettek, valamint az a része, a mely szerint R. Stefán ellen a büntető eljárás megszüntettetett, érintetlenül marad; ugyanannak az Ítéletnek az a felebbezett része, a mely szerint K. Lőrinc a vád és következményeinek terhe alól felmentetett, helybenhagyatik; ellenben a B. Gavrilla lui Juonra vonatkozó, szintén felebbezett része megváltoztattatik s B. Gavrilla lui Juon vádlott a 1!. T. K. 178. $-ába ütköző választási jog megsértésének vétségében bűnösnek nyilvánittatik és a B. T. K. 178. §-a alapján, a jogerős ítélet foganatba vételétől számított egy hónapi fogházra és 20 forint pénzbüntetésre, valamint a B. T. K. 188. §-a alapján egy évre a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére ítéltetik. A pénzbüntetés az 1892. évi XXVII. t.-c. 3. ij-ában meghatározott célokra fordítandó, 15 nap s végrehajtás terhe alatt fizetendő, behajthátlansága esetében pedig a B. T. K. 53. £-a értelmében további négy napi fogházra változtattatik át. Indokok: Helyben volt hagyandó a kir. törvényszék Ítéletének az a felebbezett része, a mely szerint K. Lőrinc a vád és következményeinek terhe alól felmentetett; mert a B. Indre, G. Farkas, G. Ignác, M. Joszif aluki és W. János tanuk vallomásából merithetők ugyan gyanuokok, a melyek arra engednek következtetni, hogy K. Lőrincet érdekközösség fűzte községének ama lakosaihoz, a kik arra törekedtek, hogy a hosszu-ujfalusi választókat választási joguknak szabad gyakorlatában megakadályozzák; e gyanujelenségek azonban összegükben sem szolgáltatnak bizonyítékot arra, hogy K. Lőrincnek bűnössége megállapittassék különösen azért; mert az eljárás adatai nem nyújtanak bizonyítékot arra, hogy ez a vádlott bárkit reábirt és felbujtatott arra, hogy valamely választó választási jogának szabad gyakorlatában erőszakkal megakadályoztassék. Minthogy azonban B. Gavrilla lui Juon ellenében, B. Indre, B. Demeter, Sz. Vaszalika és Ss. Zaharia tanuk vallomásával bebizonyíttatott, hogy ellenséges indulatú csoporttól környezetten megállította azt a szekeret, a melyen B. Indre választó társaival a választás helyére igyekezett, sőt bottal kezében a szekérre felült s a Sz. Vaszalika kezében a gyeplőt megfogván, a szekerét udvarára terelte, ott pedig a kaput bezáratván, a szekéren ülő választókat elkergette; minthogy ilyen módon a választókat útjuk folytatásában megakadályozta; minthogy a választók a csoportosuló néptömeg bántalmazásától méltán tarthattak, minek folytán a fennforgó körülmények között a vádlott fellépésében és erőszakoskodásában a fenyegető veszélyt is felismerhették; minthogy ezek szerint a vádlott cselekvésében a megfélemlítésre alkalmas erőszak nyilvánvalóan fenforog; minthogy a vádlott az erőszak alkalmazásával azt a célt akarta elérni, hogy a választókat választási joguk szabad gyakorlatában megakadályozza s azzal, hogy a szekerüket udvarából éjfélig, vagy legalább késő estig ki nem adta, célját el is érte; ezeknél fogva B. Gavrilla lui Juon vádlottat a B. T. K. 178. §-ába ütköző választási jog megsértésének vétségében bűnösnek kellett nyilvánítani s tekintve, hogy több választót akadályozott meg választási jogának szabad gyakorlatában, enyhítő körülményül pedig előélete sem szolgálhat, mivel, habár másnemű bűncselekményért is, büntetve volt; enyhítő körülményül mérlegelve azonban szeszes italtól felhevült állapotát, büntetése bunosségi fokához mérten szabatott ki. (1894. márcms 14-en, 4,927. sz.) A kir Curia: A kir. itélő tábla Ítéletének felebbezett része indokaiból helybenhagyatik. (1895. április 2-án, 1894. évi 6,110. sz.) Vétség elkövetőjének nyilvános feldicsérése. Vád alá helyezés. (B. T. K. 1"4. §.) . Á nagyszebeni kir. törvényszék: Ezen bunvizsgálat a bprts. 198. §-a, illetve 197. §. 1. pontja alapján felhagyatik. Indokok: Folyó évi február hó 7-én sajtó útján elkövetett izgatás vétsége miatt elitélt A. Septimius helybeli hírlapíró a szegedi államfogházból büntetése kiállása után Nagyszebenbe visszatérvén, gyanúsított I). György saját, a vizsgálat folyamán letett vallomása szerint arról értesülvén, a délután érkező vonathoz a vasúti állomásra kiment, a hol már egy egész tömeg román nemzetiségű egyént talált és midőn a vonat megérkezett, a tömeg magával előre tolta s egyszersmind többen unszolták, hogy visszatérő A. Septimiusnak egy pár üdvözlő szót mondjon, mire az érkező A. Septimiust saját beismerése szerint a követ-kező szavakkal fogadta: «Prea stimatul Domnule! Diu popor román te ai nascit romaneste te ai crescut pentru limba poporului román a luptati suferit, si in numele poporului te bissevesotor oranduti multi ani!» A kihallgatott tanuk B. Mihály, ki távolabb állott és F. Vilmos, ki gyanúsítotthoz közel állott, csak annyit igazolnak, miszerint látták, hogy gyanúsított a visszaérkező A.-t váró nagy tömeg élén nevezettet beszéddel fogadta, mely beszéd B. szerint 4—5 percig F. szerint 2 percig tartott, mely beszéd végződése után a közönség zajosan éljenzett és a «destraptete romane* cimű román nemzetiségű dalt énekelte; a beszéd tartalmát, szavait a tanuk nemhallották. Ezek szerint gyanúsított egyéb cselekménye, egyéb szavai, mint a melyeket maga ő bevallott, nincsenek bizonyítva. Minthogy pedig gyanúsítottnak beismert cselekvése és béismerten A. fogadása alkalmával szólott szavai ugyan képezik nevezettnek kitüntetését, de azokban az A. Septimius által elkövetett vétség szóval nincs említve, gyanúsított arra szóval nem hivatkozott, de sőt nem is célzott, nem lehet perrendszerüen bizonyítottnak tekinteni azt, hogy gyanúsított A.-t éppen ama vétség elkövetése miatt kitüntette és hogy eme kitüntetés éppen az A. által elkövetett vétséggel okbeli kapcsolatban állana, hanem legfölebb csak azt, hogy A.-t azért, mert román fajú egyén, ki a román nép nyelvéért «luptat és enferit-, azaz szenvededett ama nép nevében üdvözli. így tehát a B. T. K. 174. g-ába ütköző vétség tárgyi tényálladéka hiányában a vizsgálat felhagyandó. (1894. szept. 3-án, 2923. sz.) A kolozsvári kir. itélő tábla: Az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával I). Györgyöt a B. T. K. 174. §-ában meghatározott izgatás vétsége miatt további szabadiában hagyás mellett vád alá helyezi. Indokok: A vizsgálat rendén meg lett állapítva, hogy a vádlott folyó évi február hó 7-én, a mikor a B. T. K. 172. §-ában meghatározott izgatás vétsége miatt 3 havi államfogházra itélt A. Septimius a szegedi államfogházból kiszabadulva Nagyszebenbe érkezett, nagyszámú közönség jelenlétében fogadta s hozzá intézett beszédében őt mint olyant üdvözölte, a ki a román nép nyelvéért küzdött és szenvedett. Tekintettel már most arra, hogy A. Septimiust éppen nemzetiség elleni izgatás vétsége miatt ítélte el a kolozsvári esküdtszék s épp eme Ítélet alapján reá kimért büntetés kiállása után érkezett a fent irt időben és helyre, nyilvánvaló, hogy a vádlott a fent idézett üdvözlő beszéddel A. Septimiust nyilvánosan kitüntette és ama cselekmény miatt feldicsérte. Minélfogva a vád alá helyezés indokolt. (189L december 10-én, 3416. sz.) A kir. Curia: A kir. Ítélőtábla végzése indokainál fogva helybenhagyatik. (1895. március 15-én, 2145. sz.) Az uj sommás eljárás a gyakorlatban. A mennyiben a bérbe adott helyiségeknek csak egy része is a bérbevevő céljaira lényeges fogyatkozás folytán és különösen egészségi tekintetekből alkalmatlan, a bérbevevő jogosítva van a bérbevett helyiségeket minden felmondás nélkül elhagyni a nélkül, hogy a hátralevő bérleti avagy csak a felmondási időre is a bérösszeg megfizetésére kötelezhető lenne. (Pestvidéki tszék. D. 2/1894. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Glück Ede e., pozsonvi tvszék, hej jul. 31.. félsz, aug. 21., csb. Vladár István, tmg. Harach Mór. — Müller J Hers e., m.-szigeti tvszék, bej. jul. 27.. félsz. aug. 6., csb. Szép Géza, tmg. Bátin Kornél. - Haimann F. e . deési tvszék, bej. aug. 31.. félsz, szept. 25. Braun Jenő e., miskolci tszék. bej. aug. 2., félsz. aug. 22. csb Geöcze Bertalan, tmg. Fekete László. - Römer Márton e., nagvkikindai tszék, bej. jul. 20., félsz. aug. 16., csb. dr. Schulek Kálmán,'tmg. dr. Krausz herenc. & -„ Pályázatok : A temesvári kir. ügyészségnél al ügyészi » 1 . 7 nagy-szentmiklósi jbiróságnál aljegyzői áll jul. 22. A nagykikindai tvszéknél jegyzői áll. jul. 22. - A sajó-szentpéteri )b>rosagnal aljegyzői állás jul. 22. - A fehértemplomi jbiróságnál a j e g y z o i a I. jul. 24. - A liptó-ujvári jbiróságnál aljegyző i áll. !"!• ,2°: ~ A kaposvári tvszéknél aljegyzői áll jul. 25 - A makói járí^tróVan.^,2^. ÍUl- 2(i- - 'A banffy-Unyadi jbiróságnál