A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 25. szám - Nyilt kérdések és feleletek. Az örökösödési eljárás körül. Mikép értelmezendők a prdts 589-590. §§-ai?

100 A JOG zett s mivel pénze nem lévén, az összegről a 7. n. sz. alatt mellékelt kötelezőt állította ki, melynek értékét vádlott a kezéhez kapott biztosítási összegből le akarván vonni, ő erről jelentést tett. Vádlott mindezeket tagadja, s azt állítja, hogy a kérdéses kötelezőt még a tüzeset előtt panaszos azért állította ki, mert ő neki 21 frtos kölcsönt adott. Tekintve azonban panaszosnak eskü alatti vallomását, mely szerint ő vádlottól kölcsönt nem vett; tekintve a panaszos nevét a kötelezőre aláiró B.József eskü alatti vallomását, ki azt adta elő, hogy a kötelezőt a tüz után úgy október 5. 6. körül irta alá, s az akkor még nem volt kitöltve s igy a szept. 26-iki keltezést vádlott utólag beírhatta; tekintve továbbá, hogy vádlott a panaszos állításával szemben mivel sem tudta beigazolni, hogy ő a kötelezőre tényleg kölcsönt adott volna; tekintve, hogy P. Mihály, B. István, Sz. György és B. Józset tanuk eskü alatt vallották, hogy vádlott tőlük is hasonló körülmények között iparkodott kisebb-nagyobb összegeket kicsalni; tekintve végül, hogy a vádlott által használt azon fenyegetés, hogy az általa kivánt összeg lefizetése előtt nem hajlandó a tűzkárt bejelenteni, s ennek folytán fizetés sem fog eszközöltetni, — alkalmas volt arra, hogy egy tudatlan falusi embert megfélemlítsen : vádlottat az ítélet rendelkező részében körülirt zsarolás vétségének kísérletében bűnösnek kimondani kellett stb. A pécsi kir. ítélőtábla (1894. évi január 23. 3,642. sz. a.) vádlottnak az a ténykedése, hogy a M. Mihály károsra gyakorolt ama kényszernyomása és hatása alatt, hogy mint biztosítási ügynök, az annak kárára történt tüzesetet a biztosító társaságnak be nem jelenti és kárát sem liquidáltatja, hacsak neki a biztosítási összegből bizonyos részt nem ad, — az irni, olvasni nem tudó, alacsony műveltségű tudatlan földművest, ki egyáltalán nem tudhatta azt, hogy ha az ügynök kárát bejelenteni és liquidáltatni nem akarja, ő maga közvetlenül a biztosító társasághoz is bejelentheti az esetet és kérheti a kárbecslést és kifizetést, arra kényszeritette, hogy egy 22 frtról kiállított kötelezvényt írjon alá és ama kötelezvényt a károstól jogtalan vagyoni haszonszerzés céljából elfogadta, át és birlalatába vette, — a btk. 350. §-ában körülirt vétségnek nem kísérletét, hanem magát a beigazolt bűncselekményt állapítván meg; a kir. ítélőtábla az elsőbiróság itélétét azzal a változtatással, hogy vádlottat a btk. 350. §-ába ütköző zsarolás vétségének kísérlete helyett a zsarolás befejezett vétségében nyilvánítja bűnösnek, egyebekben vonatkozó indokai alapján helybenhagyja. A m. kir. Curia (1895 június fi. 5,547. sz. a.) mind a két alsó bíróság ítéletének részben megváltoztatásával vádlott zsarolás vétsége helyett, a btk. 379. §. alá eső, a 381. §. 2. pontja értelmében minősülő, de a btk. 20. íj.-nak alkalmazásával vétséget képező csalás vétségében mondatik ki bűnösnek és ezért 6 havi fogházra ítéltetik stb. Indokok: Vádlottnak az alsó bíróságok indokolásában kifejtett és ott is bizonyítottnak elfogadott az a cselekménye, hogy a tűzkárt szenvedett egyszerű, irni, 'olvasni sem tudó M. Mihály földművest, mint a Fonciére biztosító intézet ügynöke, ügynöki állásában, hogy magának jogtalan hasznot szerezzen, ama ravasz fondorlat használásával, hogy különben kárpótlást nem fog kapni, reá vette arra, hogy ez javára a 7. sz. a. fekvő 22 forint kölcsönről kötelezvényt irt alá és adott át a vádlottnak, a csalásnak a btk. 379. §.-ban meghatározott ismérveit foglalván magában, minthogy a bíróság a cselekmény minősítését illetőleg a kir. ügyész vádinditványa által nem korlátoltatik, zsarolás helyett csalásban mondatik ki bűnösnek. A büntetés kimérésénél tekintetve véve, hogy a kir. ügyész indítványa zsarolás vétség kísérletére irányult, a mely egyedül fogházzal büntetendő és ennélfogva a vádlottra alkalmazandó büntetés a vádinditvány keretén belül szintén fogházban volt kiszabandó, vádlottnak cselekményét a btk. 20. íjának alkalmazásával vétségnek kellett kimondani és fogházbüntetése, eddigi büntetlen előéletének figyelembe vételével, a kitett mértékben volt megállapítandó. A btk. 350. S"ába ütköző zsarolás a törvény szövegezése s az állandó törvénykezési gyakorlat szerint csak akkor tekintendő befejezettnek, ha a cselekvésre, eltűrésre vagy elhagyásra kényszerítés sikerült; ebben az esetben tehát, ha vádlottnak fenyegetése sikertelen maradt, csakis a zsarolás kísérletének vétségéről lehet szó.. — Vétkes vagy bűnös? (M. kir. Curia 1895. évi május 10. 4,421. sz. a.) A rn. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 2063. Az illetéki szabályok 101. §-ának ingóságok iránt kötött kétoldalit jogügyletek utam illetéknek a jogügylet megszüntetése ciméti való törlésére- vonatkozó határoz máuyai, egyoldalii ily jogügyletekre is alkalmazhatók. (16,695/94.) 2064. Földbérlök által szerződésileg elvállalt építkezési beruházásokra fordított költség, a földbérletnek minimális alapon való megadóztatásánál, a bérlet éveinek száma szerint felosztva számítandó az cvi bérhez és szolgálmányokhoz, bár az építkezések rövidebb idő alatt is fejeztetitek be. (16,446/94.) 2065. Bizonytalan időre kötött s az illetéki szabályok 61. §. ej pontja értelmében megilletékezett jogügyletekre, az illetéki szabályok 101. §-a nem alkalmazható. 16,798/94.) 2066. Az illetéki szabályok 99. §-a szerint foganatba ment jogügylet után előirt illeték nem törölhető azon a ámen, hogy a jogügylet érvénytelenítése iránt megindított per során felek a jogügyletet, ítélethozatal előtt, magán peregyességgel megszüntették. (1,375/95.) 2067. Ingóságokból álló kisebb hagyatékok után bélyegjegyekben járó illetéket a hagyatéki biróság az illető felektől bekövetelni köteles, s csak ha e felszólításnak eleget nem tesznek, közlendő a hagyatéki leltár az illetéknek kiszabása végett. (2,702/95.) 2068. Pénzintézetnek oly értesítéseket tartalmazó levelei, hogy az illető értesített fél javára egy harmadik személy a pénzintézetnél bizonyos összeget leiéteményezett — nyugtatványoknak nem minősíthetők. (1.813/95.) 2069. Ha állami hatósággal, vagy vármegyével kötött áruszállítási stb. szerződésből eredő kereseti összeg, a vállalkozónak hitelezője által bíróilag lefoglaltatván, a kiutalt kereseti összeget az veszi fel, ebben az esetben az áruszállítási jogügylet után járó fokozatos illetéket is a hitelező, az általa nyugtázott összeg arányában tartozik leróni. (11,565/94.) 2070. Bérleti szersödés lejárta, tehát a bérlet megszűnte után, a bérleti szerződés bekebelezésének törólhetése céljából kiállított törlési engedély, — csak 50 kr. okirati bélyeg alá esik. (16,398/94.) 2071. Zárgondnoki számadások az által belyegzendök fel, ki azokat bélyegkötelezettséget megalapító használatba vette és a zárgondnok csakis az egyszeres illetékért egyetemlegesen felelős. (15,535'94.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Weisz Sámuel e., a szatmárnémeti tszék. bej. jul. LS., félsz. jul. 30., csb. dr. Dezső Kálmán, tmg. Korányi Já nos. — Mandelbaum E. és Társa e., az aradi tszék, bej. jul. 20., félsz. aug. 5., csb. Bilkey Pap Mihály, tmg. Fischer Miklós. — Löfkovits Lipót e., a rimaszombati tszék, bej. jul. 27., félsz. aug. 5., csb. Kolbay Sándor, tmg dr. Cziner Miksa. — Genud Wolf e., a m.-szigeti tszék, bej. jul. 10., félsz, jul. 25, csb. Szép Géza, tmg. Bacsinszky János. —' Hatsik Mór és fiai e.. a budapesti tszék, bej. jul. 22., félsz. aug. 22., csb. dr. Szüts István, tmg. Kollár Lajos. — Vrbovszky Lipót e., a nyitrai tszék, bej. jul. 26., félsz. aug. 2(i., csb. Névery Ignác, tmg. dr. Gáspár Lajos. — Tauszig Sándor e., a karánsebesi tszék. bej. aug. 17., félsz, szept. 7-, csb. Kelemen András, trng. Obitz Gyula. — Csiky Aladár e., a tordai tszék, bej. jun. 30., félsz. jul. lí).. csb. Pozsoni Antal, tmg. dr. Vártán Endre. — Aberdam testvérek e.. a m.-szigeti tszék, bej. aug. 15., félsz, szept. 10., csb. Szép Géza, tmg. Szegedi Gyula. Pályázatok : A brassói jbiróságnál a 1 b i r ó i állás jun. 30-ig. A nyitrai tszéknél bírói állás jun. 30-ig. — A dévai tszéknél jegyzői alias jun. 30-ig. - A nagyszalontai jbiróságnál a I b i r ó i állás jul. 2-igA perlaszi jbiróságnál aljegyzői állás jul 2-ig.— Az alső-vereckei ]b5óságnal jarásbirói állás jul. 3-ig. - A brassói tszéknél aljegyzői alias jul. 3-ig. — A szegedi Ítélőtábla kerületénél 8 joggyakornoki alias jul. 4-ig. — A perlaki jbiróságnál aljegyzői állás jul. ^Tj™ a sókubini jbiróságnál j á r á s b i r ó i állás jul. 5-ig. - A gyón ítélőtábla kerületénél több joggyakornoki állás —ig. PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN