A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 22. szám - Német birodalmi magánjogi codificatió 1894-ben

174 A JOG ügyeikben a közvetítés. A hazai bíróságoktól az osztrák bíróságokhoz küldött magyar iratok lefordításának közvetítése. Közbüntettcsek kiadatása és átszállítása. A keleti consularis bírósági ügyek. Cégbejegyzési ügyek. Bírósági tolmácsok. Könyvtár. II. A. ü g y o s z t á 1 y : A kir. tszéki és jbirósági fogházakra vonatkozó ügyek. Az országos fegyházak, kerületi börtönök, közvetítő- és javítóintézetek telügyelete, ezek összes személyzeti és gazdászati ügyei, kivévén az állami végellátást. Fegyenc- és rabszállítások elrendelése az országos intézetekbe. A kir. főügyészségek és ügyészségek összes személyzeti és gazdászati ügyei, kivévén a kinevezést és az állami végellátást. Fogház-építkezés. Országos bírósági vegyészeti intézet. Feltételes szabadonbocsátás. Ideiglenes szabadlábra helyezés. Büntetés végrehajtásának elhalasztása. Tekeasztali és egyéb fogházi alapítványok. Pénzbüntetésekből befolyt) összegek feletti rendelkezés. Rabsegélyző-egyletek. II. B. ügyosztály: Büntetőjogi vélemények. Büntető törvénykezés. Biróküldés büntetőügyekben. Igazságügyi orvosi tanács. Törvényszéki orvosi vizsga. Sajtóügyek. Rögtönbiróságok. Kegyelmezési ügyek. Hatásköri összeütközések büntetőügyekben. A rágalmazás miatt hivatalból megindítandó eljáráshoz az engedély. III. A. ügyosztály: A hazai bíróságok és ügyészségek ellen emelt panaszok, a mennyiben ezek nem a nemzetközi jog alkalmazására vonatkoznak. A birák, ügyészek és ügyészségi hivatalnokok ellen emelt fegyelmi panaszok és ezek ellen támasztott kártérítési ügyek. Törvénykezési szünidő. Az államkincstárt illető pénzbiróságok lf. kegyelem útján leendő elengedést célzó kérelmek. Vagyontalan perlekedő képviseltetése. Zugirászat. A bírósági személyzet szabadságoltatása ; illetményeik utalványozása és megszüntetése ; fizetési előleg s az alsóbiróságoknál működők részére jutalom és segély engedélyezése. Az alsóbiróságoknál alkalmazott itélőbirák, úgy az összes bírósági segéd- és kezelőszemélyzet összlétszámának vezetése és az utóbbiaknak a magasabb fizetési fokozatokba előléptetése. Az igazságügyi szakhoz tartozó minden államhivatalnok és szolga állami végellátási ügyei, a központban alkalmazottakra vonatkozó ily ügyek kivételével. Igazságügyi statistika. A bírósági alapítványok feletti felügyelet. A Röck-féle alapítvány kezelése. III. B. ügyosztály: Bíróságok szervezése, székhelyeinek és területköreinek megállapítása. A bíróságoknál és ügyészségeknél hivatali állások szervezése és megszüntetése. A bíróságok elhelyezése ; új építkezések, épületfentartások, házbérletek. Az igazságügyi tárca rendelkezése alatt álló s a bíróságok főnökei által kezelt ingatlanok hasznosítása; természetbeni lakások kiadása. Járásbíróságoknak telekkönyvi ügyekben bírói hatáskörrel felruházása. Átalányok, u. m. : iroda-, tkvi, szolgaruhaátalány kezelése, a kir. Ítélőtáblák személyzete részére jutalom és segély megállapítása; a kir. bíróságok könyvtáralapja. A tkvi betétszerkesztéssel kapcsolatos összes gazdászati ügyek. Az igazságügyi szakban alkalmazottak illetményeire vezetett végrehajtások foganatosítása. A hivatalos utazások költségeinek megállapítása ; a bírósági személyzet uti naplói. Birói letétek. Számadási viszonyból és fizetési túlélvezményből eredő kincstári követelések. Az állami költségvetés azon adatainak gyűjtése, melyek a bíróságok gazdászati szükségleteire vonatkoznak ; a költségvetési indokolás idevonatkozó részének szerkesztése. IV. ügyosztály : I. Törvényei ő készítési ügyek; jelesül: a) a törvényelőkészitési munkálatok nyilvántartása; l>) egyes törvények előkészítésével megbízottak és az igazságügyministerium közötti érintkezés közvetítése ; c) a törvénytervezetek megvitatása végett szakbizottságok alakítása és egybehivása ; d) a törvényelőkészités körüli egyéb igazgatási teendők; c) különös megbízás folytán egyes törvényjavaslatok kidolgozása. —> II. T ö rvényéletbeléptetési ügyek; jelesül: a) a. törvények életbeléptetésére vonatkozó teendők nyilvántartása ; bj a törvények életbeléptetése és általános szempontból való végrehajtása körül az I. a —d) alatt emiitett teendők ; c) különös megbízás folytán a törvények életbeléptetésére és általános szempontból való végrehajtására vonatkozó rendelettervezetek kidolgozása s az életbeléptetés és végrehajtásra vonatkozó intézkedések megtétele. III. Birói szervezeti ügyek; jelesül : a) a bíróságok belső szervezetének fejlesztése ; b) az erre vonatkozó intézkedések javaslatba hozatala és az általános jellegű intézkedések megtétele. — IV. Törvénykezési ügyek: a) polgári törvénykezés; b) a bíróságok ügyvitelének és ügykezelésének ellenőrzése; c) a kir. curia döntvényeinek és a kir. Ítélőtáblák teljes ülési elvi jelentőségű határozatainak nyilvántartása; d) a bíróságok ügyforgalmi és tevékenységi kimutatásainak felülvizsgálása a polgári törvénykezés szempontjából. Ausztria és külföld. Német birodalmi magánjogi codificatió 1894-ben.* A nyári szünet előtt a bizottság még letárgyalta az előörökösnek az utóörökös irányábani jogviszonyának szabályozását. A tervezet kiindulási szempontja az volt, hogy arra a haszonélvezet szabályai alkalmazandók. A bizottság ellenben abból indult ki, hogy az utóöröklés intézménye önállóan és azon szempontból alakítandó, miszerint az előörökös, habár ideiglenesen korlátolva * Előző cikkek a «Jog» 8., 9, 11., 14., 16., 18. és 21 számaiban. van az utóörökös jogai által, legközelebb mégis egyedüli örökös és tulajdonosa az örökségnek. És ezen alapon e jogviszonyra nézve következő szabályokat alkotott: 1. Az előörökös az utóörökös kívánatára köteles közölni vele az örökséghez tartozó tárgyak jegyzékét. Az örökös az örökségi tárgyak állapotát saját költségén szakértők által megállapittathatja. Ugyanazon jog megilleti az utóörököst is. 2. Az előörökös az utóöröklés beálltával tartozik az örökséget azon állapotban kiadni, mely a rendes kezelés folytán előáll. Az előörökös csak a saját dolgaiban használni szokott gondosságért felelős. A készpénzt csak a gyámpénzekre vonatkozó szabályok szerint helyezheti el. 3. Utóörökös az örökség mibenléte felől értesítést kívánhat, ha oka van a gyanúra, hogy az a jogait jelentékenyen sértő módon kezeltetik. i. A mi az előörökös rendelkezéseinek szemben az utóörökössel jogi hatályát illeti, — erre nézve a tervezet, valószínűen mert a haszonélvezet szempontjából tekintette ezen jogviszonyt, - igen nagy korlátozást állított fel. Ez nem helyeseltetett a .bizottságban s következő elv mondatott ki: Az előörökösnek az örökségi tárgyak feletti rendelkezései az utóörökös irányában is hatályosak. A kivételekre nézve, melyek körül nagy nézeteltérések fejlődtek ki, következő szabályokat állapított meg a bizottság. Kivétetnek a viszonszolgálat nélküli intézkedések, valamint a földbirtok, ezekre vonatkozó jogok, úgy jelzálogok, járadékok, s oly követelések feletti intézkedések, melyek jelzáloggal ellátvák. - Ezen kivételes esetekben a szabályok azok előnyére, a kik a nem jogosulttól származtatják jogaikat, megfelelő alkalmazást nyernek. Ha jelzálogkövetelés tartozik az örökséghez, annak felmondása s behajtása az előörököst illeti. Az utóörökös követelheti, hogy az előörökös az örökséghez tartozó birlalópapirokat a birodalmi banknál, vagy valamely Ietéteményezési hivatalban letegye akkép, hogy kiadatási igényük csak az utóörökös beegyezésével legyen érvényesíthető. — Az előörökös letétel helyett a papírokat maga nevére átirathatja akkép, hogy azok felett csak az utóörökös beegyezésével rendelkezhetik. Nem kifogásoltatott az 1,830. §. sem, mely szerint oly ítélet, mely az előörökös s egy harmadik között, az előörökös mint örökös ellen támasztott igény, vagy az utóöröklés alá tartozó tárgy felett hozatik — hatályos az utóörökösre is, a mennyiben az utóöröklés beállta előtt jogerejüvé vált. 5. Az, hogy a 4. sz. a. elvből következtethetőleg, a menynyiben az előörökös az örökségi tárgyak felett hatálylyal az utóörökös irányában rendelkezhetik, — az előörökös hitelezői is jogosultak legyenek kielégittetésüket azokból korlátlanul érvényesíthetni, míg az utóöröklés esete be nem állt, a bizottság által nem helyeseltetett mint olyan, a mi az utóörökös jogait az utóöröklés céljának meg nem felelőleg veszélyeztethetné. — E helyett tehát az fogadtatott el, hogy oly intézkedés, mely az előörökös elleni végrehajtásban vagy csődben azon tárgyak felett hozatik, az utóöröklés beálltával hatálytalanná válik, ha az utóörökös jogát meghiúsítaná vagy károsítaná; a mely korlátozás azonban ki nem terjed a hagyatéki hitelezőkre s oly jogok érvényesítésére, a melyek az utóöröklés előálltával nem lesznek hatálytalanok p. o. az utóörökös beleegyezésével létesült jelzálogok. 6. Elfogadtatott a surrogatio elve (1,825. §.), mely szerint az örökséghez tartozik mindaz, a mit az előörökös az örökséghez tartozó jog alapján szerzett. 7. Ha az utóöröklés alá tartozó jog az előörökös részére telekkönyveltetik, egyúttal az utóörökös joga hivatalból bevezetendő. Ez azon toldalékkal fogadtatott el (1,826. §-hoz), hogy ha az örökhagyó az előörököst a törvényi rendelkezési korlátozás alól felmentette, ez is telekkönyvvezendő. 8. A fentartási költségek s terhek tekintetében a tervezet a haszonélvezet szabályait alkalmazta; mig a bizottság azt állapította meg, hogy az előörökös az utóörökösök irányában nem viseli a rendkívüli terheket, a melyek az örökségi tárgyak törzs értékére vonatkoznak; a rendes költségek azonban az "előörököst terhelik, de a rendkívüliek, melyek szükségeseknek találtattak, az örökségből fedezendők. 9. A bizottság feleslegesnek találta, hogy az örökségi hasznoknak az élő- s utóörökös közti felosztását tárgyaló külön szabály alkottassák — ellenében a tervezetnek, mely szerint az örökség hasznai az előörököst a joga megszűntével is illetik azon terjemben, mint a haszonélvezőt. 10. Elfogadtatott, hogy mint a haszonélvező, az előörökös is biztosíték adásra köteleztetik, s ha azt a kitűzött idő alatt nem teljesiti, az utóörökös a helyett a kezelésnek a bíróság által kijelölendő kezelőre való ruházását követelheti. 11. Az utóöröklés beálltával alakult jogviszonyra a tervezet szintén a haszonéivezési viszony szabályait alkalmazta E/ek helyett a bizottság kimondotta: Az utóöröklés előálltával az előörökös köteles az örökséget az utóörökösnek átadni, s az általa vezetett kezelesről számot adni. Ha valamely tárgyat saját hasznára fordított, kote eztetik azért kárpótlást adni. _ Oly változásokért vagy rosszabbu asokert, melyek a rendes használat által idéztettek elő, az eloorokos nem felelős. ifl^Ze? V!?' ,sz\alatti szabályok által az 1,815-1,831. §§. az 1,827. kivételével elintézést nyertek. Az 1.827, mint fölösleges