A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 21. szám - A bányatörvényjavaslat. Bírálat és ismertetés. Folytatás

164 A JOG Szerény nézetem szerint kis- és nagyközségekben a mezőrendőri kihágási ügyeknek első fokban elbírálására egyedül a főszolgabírót találnám illetékesnek, illetve megbízhatónak. Az illetékességi kérdéssel kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a vármegyékben a főszolgabíró által elbírált esetekben a közigazgatási bizottság a felülbíráló felebbezési fórum, azon megjegyezni valóm van, hogy a rendelet nem ad utasítást a közigazgatósági bizottság kebeléből crealandó albizottságnak milyen módon való megalakítására s arra sem, vájjon annak hivatalból nem tagja-e a kir. ügyész is ? ! Ezen kérdés joggal felvethető, mert hiszen a mezőrendőri törvény sok tekintetben összevág az 1890. évi XXXÍ. t.-c. egyes intézkedéseivel, melyben az erdőrendőri kihágások elbírálására alakított közigazgatási bizottság albizottsága ítél és a mely albizottságba a kir. ügyész is meghívandó. Ugy vélem, hogy ennek a mezőrendőri kihágási ügyek Il-od fokú elbírálásánál is helye volna. Végül még egyet. A járási főszolgabíróknak kötelességévé van téve gondoskodni arról, hogy a mezőrendőri kihágások miatt a községi elöljáróságok által kiszabott szabadságvesztés büntetések kitöltésére külön helyiségek legyenek a községekben. Ezen létesítendő úgynevezett «k ü 1 6 n helyiségek* alatt — miután ilyenek ma a községekben a ritka kivételtől eltekintve, nem léteznek, — építendő vagy alakitandíj új községi fogház helyiségek értendők. Ki vizsgálja, ki ellenőrzi ezeket, a kir. ügyész, a közigazgatási bizottság úgynevezett börtönvizsgáló bizottság kiküldöttjei avagy egyedül és omnipotens a járási főszolgabíró ? Mindezen kérdésekre sem a törvényben, sem a rendeletekben kimerítő választ nem találunk. Ehez is szó fér. Nézzük csak a fogház- és elzárás büntetés végrehajtásáról és a pénzbüntetésekből befolyó összegek felhasználásáról szóló 1892. évi XXVII. t.-c. kapcsán kibocsátott 1893. évi 1.185. számú belügyministeri körrendeletet, a mely a fent hivatkoztam törvénynyel egyértelmüleg azt rendeli, hogy a közigazgatósági hatóságok által megállapított fogház- és elzárás büntetések a bírósági fogházakban végrehajtassanak és csak kivételképen engedi meg az eltérést addig, mig a bírósági fogházak megfelelően kiépíttetnek. Ezzel szemben a mezőrendőri törvény most ujabb közigazgatási fogház helyiségeknek a felállításáról gondoskodik; én ezeknek a felállítását egyedül az előzetes letartóztatásnak eszközölhetése s annak elkerülése végett találom helyesnek, nehogy a községi birók megfelelő fogházhelyiség hiányában, a mint már többször előfordult, sertésólba csukják a letartóztatandó egyént, a jogérvényesen kiszabott szabadságvesztés büntetést azonban — a személyes szabadság megóvásának kiváló fontosságára való tekintettel - - a bírósági fogházakban vélném foganatositandónak. A bányatörvényjavaslat.* Bírálat és ismertetés. Irta: dr. SÍPOS ÁRPÁD kir. jogakad. tanár Nagyváradon. (Folytatás). A bányatársulat saját, szabadon választott neve alatt: jogviszonyokba léphet, kötelezettségeket vállalhat, tulajdont s egyéb dologi jogokat szerezhet, azokat a bányatelekkönyvbe kebeleztetheti, perbe állhat, kötelezettségeiért azonban csupán társulati vagyonával felelős. Társulati alapszabályokat szabad alkotni, de azokat helyettesíteni lehet azon kijelentéssel, hogy a törvény intézkedését kívánják szabályul alkalmazni ; utánzása a porosz törvénynek és eltérés az eredeti szerkezetnek a szaktanácskozmányon is elfogadott megállapodásától.69 A könnyebbség, amit egyes kisebb, kevéssé értelmes elemekből álló társulatoknak nyújtunk az által, hogy az alapszabály alkotás kötelezettsége alól fölmentjük, nem ér fel azzal a zavarral vagy elégedetlenséggel, ami oly társulatok kebelében előálland, melyek a törvényt fogják alapszabályul tekinteni. E véleményemet még a porosz törvény tekintélye sem ingatja meg. A társulati életben és ügyvezetésben vannak olyan apróbb részletek, amiket egyformán és kimeritőleg még oly jeles törvény sem szabályozhat ; ilyenek: mily bányavállalatra, minő név alatt és székhelylyel alakul a társulat ? hány tagból álljon az igazgatóság ? mily időszakra választatik ? hogyan történjék az ismert lakhelyű bányatársak értesítése ? mely időpontig kell a közgyűlést megtartani? hogyan történjék a szavazás, mindig nyíltan vagy bizonyos kérdésekben titkosan ? mily alakiságokhoz van kötve a meghatalmazás általi képviselet a közgyűlésen ? a vállalat szervezete mikép állapittassék meg ? stb. Ilyen és ehhez hasonló kérdések, mikre a törvény + Előző cikkek a «Jog» 3., 5., 7., 9.. 11, 13., 15., 16. és 17. sz. 59 Jkv. 257. L ki nem terjeszkedik (a javaslat sem teszi, mert nem is teheti), csak az alapszabályokban nyerhetnek kielégítő megoldást vagy pedig ilyennek hiányában egyes meghatalmazás! okmányban, szolgálati szerződésben vagy külön közgyűlési, igazgatósági határozatokban nyerhetnek szabályozást. De az ilyen külön alkotott, könnyen megváltoztatható, egymással összefüggésben nem lévő, esetről-esetre hozott határozatok nem pótolják a társasági szerződés jelentőségével biró, bányahatóságilag felülvizsgált, jóváhagyott alapszabályokat, miket nem is lehet oly könnyen változtatni. Hogy az e*yes bányatársak kilépése nem vonja maga után a társulat feloszlását (160. §. I. p.), ez oly természetes, hogy azt kijelenteni sem kell; ugyanez áll a társulati vagyonnak egyes tagok részéről kivánt és meg nem engedhető felosztásáról. A birtokarány szerinti szavazás merev keresztülvitelét túlságosnak tartom ; az egyszerűen azt jelenti, hogy egy-két nagyobb kuxabirtokos igen tekintélyes minoritásokkal szemben mindig dönthet ; egy méltányosan megállapított szavazati maximum még nem azonos a minoritás uralmával. A gyakorlati élet tapasztalásai nyomán meglehet találni azon helyes határt, mely az érdekösszeütközések kiegyenlítő vonala, pl. a szavazatok egy ötödrésze oly maximum, melylyel a nagy kuxabirtokosok is mégvédhetik érdekeiket. Hiányzik a javaslatból a részvényesek kereseti jogának biztosítása, mely őket a közgyűlési határozatok ellen megilletné ; pedig ennek kijelentése kívánatos, mert igaz, hogy 30 év előtt, de mégis hozatott oly felsőbirósági határozat, mely szerint az egyes bányatársnak perindításra csak akkor van joga, ha a bányatársulati közgyűlés határozatában ez a jog minden egyes bányatárs részére fentartatott.0" Már pedig az a majoritás, mely fentartotta, meg is tagadhatja ezt a leszavazott minoritástól; ezek észrevételeim a társulat; alapszabályokat pótló rendelkezésekre. A pótfizetések bányahatósági úton való behajtásának kérdése (184—187. §-ok) összefügg az előadottakkal; vagyis ez összefüggés létesítendő, ha nincs meg. Az üzem tervszerű folytatása céljából a közgyűlés által megszavazott pótfizetések (Zubusse) behajtására nézve két ellentétes rendszer fejlődött ki. Az egyik a pótpénzek iránti követelések behajtását a peres eljárás útjára bizza; a társulatnak a megszavazott pótpénzre az egyes bányatársak ellen követelési joga van, ezt azonban, ha a bányatárs a határozatot keresettel nem támadta meg, de nem is fizetett, perelni és a bíróság által megítéltetni kell. A pótpénz behajtása tehát a marasztaló ítélet végrehajtásával egyértelmű, ami alól a bányatárs bányarészének beszolgáltatása és átengedése árán menekül; ezt a rendszert a porosz törvény követi.01 A másik az u. n. Retardat-Verfahren, melynek lényege az: ha a kivetésről szóló értesítés eredménytelen, a fizetéssel késedelmező bányatársak ellen az igazgatóság kérvényt nyújt be a bányabirósághoz, melyben azt, hogy a pótpénz közgyűlési határozattal megszavaztatott, az igazgatóság annak behajtására felhatalmaztatott és hogy az illető bányatárs a megnevezett bányarészek birtokosa, igazolván : a bányarészek árverésen leendő eladását kérelmezi. Kereset benyújtása, tárgyalás és ítélet nem előzik meg ezen árverés iránti kérvényt, sőt az árverés foganatosítását csak az esetben függesztik fel, ha a bányatárs a pótpénzt a költségekkel együtt deponálva, a bíróság fizetést elrendelő végzése ellen kifogásokat ad be ; de ha kifogások nem rdatnak be, az árverés megtartatik s kikiáltási ár a kuxára eső pótpénz és perköltségek összege lesz. Ez a rendszer az osztrák törvény által fogadtatott el. 62 A javaslat egy vegyes rendszer behozatalát tervezi, még pedig kettős értelemben; először is a pótpénzek iránti követelések kizárólag birói úton való érvényesítését is megengedi, ha ezt a társulat alapszabályaiban megállapítja (183. §), de ha a társulat ezen jogával nem élne, a pótfizetések bányahatósági uton hajtatnának be; azonban ezen eljárás sem tisztán közigazgatási, mert az adós bányatárs a pótfizetést elrendelő köz gyűlési határozatot s a követelés valódiságát megtámadhatja, aminek a hátralékos bányarészek átírására halasztó hatálya lehet, bár a javaslat erről világosan nem nyilatkozik. Ami a javaslat azon tervét illeti, hogy a pótpénzek behajtására kétféle eljárás és rendszer legyen megállapítható, egy alapszabályon alapuló birói és egy tövényben gyökerező hatósági eljárás, az nem mindennapi; hogy a bányatársulatok 60 A budapesti kir. Ítélő tábla 19.720/861. sz. a. k Ítélete. «' Porosz b. t. 129 s. k. §§ « Oszt. b. t. 158-166. §'§• L. Schneider id. m. 315 s k. I. V. o. «Magyar Bányajog,, a 356-357. I. közölt jogesetet