A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 20. szám - A magyar özvegyi jog

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 20, számához. Köztörvényi ügyekben. A kolozsvári kir. ítélőtábla 3. számú polgári teljes lilési döntvénye. A kir. közjegyzőt, mint birói nicgbizottúi, csődtömeg lel­tározásáért az 1880: LI. t.-c.ően meghatározott távozási dij mcgillcti-c (A 92 — 1891. és 1,120.-1895. számokhoz.) Határozat: A kir. közjegyzőt, mint birói megbízottat, csödtömeg-le'táro­zásáért az i38o: LI. t. c. ben meghatározott távozási dij nem illeti meg. Indokok: A kir. közjegyzők dijairól szóló 1880:1.1. l.-c.-nck 2-től 2t-ig terjedő §-ai a törvény 1. a—f) pontjaiban tüzetesen felsorolt dijak közül a közjegyzőnek olyan dijairól szólnak, melyeket a köz­jegyző a felek megbízásából teljesített ügyletekért, illetve jogcse­lekményekért számithat fel. Eme dijak közül a törvény 1. tj. c)pontjában megjelölt távo­zási dijnak a mértékét, s az eseteket, melyekben a közjegyzőnek olyan díjhoz igénye lehet, közelebbről a törvény 18. §-a hatá­rozza meg. Az idézett törvénycikknek 18. §-a értelmében a közjegyző távozási dijt két esetben számithat fel. Először akkor, mikor a fél kívánatára irodai helyiségén kivül székhelyén, vagy székhelyén kivül oly ügyletet teljesít, a melyet — az ügylet természeténél fogva — irodai helyiségében is végezhetne; másodszor akkor, mikor székhelyén kivül váltó- és kereskedelmi papírokat óvatol, vagy értesitvényeket eszközöl. Ezen esetekben a közjegyző a távozási díjon felül a törvény 19. §-a értelmében vitelbért, a "20. §-a alapján pedig napidijt is számíthat fel. A közjegyzőnek, mint birói megbízottnak, a csődtömeg lel­tározásáért járó dijait a törvény a 25. £-ban külön szabályozza. Ezen szakasz szerint a közjegyzőt, mint birói megbízottat, a jelzett jogcselekményért a hivatkozott szakaszban meghatározott munka­díj, s a 19. és 20. §-ok eseteiben az ott meghatározott dijak is illetik. Ezekből folyóan tekintve, hogy a kir. közjegyző a csődtömeg leltározásánál nem a fél kívánatára, hanem mint birói megbízott jár el; tekintve, hogy a távozási dij a törvény 18. §-ában van meg­határozva, s ugyanott egyenként vannak az esetek felsorolva, me­lyekben a kir. közjegyző távozási dijt felszámithat, mely esetek közé a birói megbízotti minőségben váló eljárás nem tartozik; tekintve, hogy a törvény 25. SJ-a, melyben a közjegyzőnek, mint birói megbízottnak járó dijak szabályoztatnak, a 18. §-ra nem, hanem csak a törvény 19. és Í0. §-aira hivatkozik, s az ott meghatározott dijakról mondja, hogy ama dijak is, a hivatkozott 19. és 20. §.-ok eseteiben, a csődtömeg leltározásával megbízott közjegyzőt megilletik; tekintve, hogy a törvény 19. és 20. §-aiban csak a vitelbér és napidij vannak meghatározva; mindezeknél fogva ki kellett mondani, hogy: a kir. közjegy­zőt, mint birói megbízottat, a csődtömeg leltározásáért, az 1880: LI. t.-c.-ben meghatározott távozási dij nem illeti meg. Kelt Kolozsvárott, a kir. Ítélőtáblának 1895. évi április hó 29. napján tartott teljes tanácsülésében. Hitelesíttetett a kir. Ítélőtáblának 1893. évi május hó 4-én tartott teljes tanácsülésében. Az irni és olvasni nem tudó végrendelkező által alkotott végrendeletre néze a 1876: XVI. t.-c. 6. igában előirt kellékek fenforgásának bizonyítása más módon, mint a végrendeletre rá­vezetés által nem eszközölhető. A beregszászi kir. törvényszék (1892. évi november hó 2-án 12,210. sz. a.i dr. Grün Sándor ügyvéd által képviselt O. Mihály, legifj. P. Pálné, O. P.orbála és legifj. P. Pál, mint kiskorú O. Mi­hály gyámja, ujitó felpereseknek Lukács János ügyvéd által kép­viselt L. Mihály és Bodnár János ügyvéd, mint ismeretlen tartóz­kodásu L. János részére kirendelt gondnok ujitott alperesek ellen örökösödés iránti ujitott rendes perében következőleg itélt : Al­peresek perujitási keresetének hely adatik, az 1,826/90. sz. alatt ho­zott ítélet hatályon kivül helyeztetik, az Alsó-Domonya községében 1885. évi szeptember 30-án O. György által tett végrendelet ér­vényesnek mondatik ki s ehhez képest az Alsó-Domonya közsé­gé: >en 1885. évi október hó 25-én elhalt O. György után maradt Budapest, 18í)t"3 május hó l'.l-én. alsó - domonyai 44-ik sz. tjkvben foglalt ingatlan hagyatékhoz végrendeleti örökösödés cimén felében O. Mihály, másik felében O. Borbála férjezett legifj. P. Pálné és kiskorú O. Mihálynak egy­más közötti egyenlő arányban örökösödési joga megítéltetik s kötelesek L. Mihály és az ismeretlen tartózkodásu L. János kép­viseletében Bodnár János ügygondnok végrehajtás terhe alatt tűrni, hogy a 14,306/!)(>. sz. végzés folytán L. Mihály javára 2/16, L. Já­nos javára V16 részben az alsó-dobonyai 44. sz. tjkvben foglalt ingatlanra bekebelezett tulajdonjog töröltessék, hogy ezen tulaj­donjog •-'/,„ részben O.Mihály,",,, részben, de egymásközt egyenlő arányban O. Mária férj. legifj. P. Pálné és O. Mihály kiskorú javára bekebeleztessék, egyúttal néhai O. Mária férj. L. Györgyné jogán a nagyapjok (). György hagyatékából L. Mihály és L. György hagyatékából L. Mihály és L, János köteles része végrendeleti örökösök ellenében 203 írt 871/., krban megítéltetik, kötelesek O. Mihály, O. Borbála férj. legifj. P. Pálné és O. Mihály kiskorú képviseletében gondnoka 1 5 nap stb. L. Mihálynak 102 frt 933/4 krt s az ismeretlen tartózkodásu L. Jánosnak 102 frt 933/4 krt kifi­zetni stb. Indokok: A perujitási keresetnek az 1881. évi LIX. t.-c. G9. §-ának 1. pontja alapján hely volt adandó, mert ezen törvény kívánalmához képest a megszabott li havi határidőn belül adták be kereseteiket s a hivatok §-ra alapított azon állításukat, hogy az alapperben azért lettek vesztesekké, mert ügyvédjük védelmü­ket elő nem adta, beigazolták azzal, hogy perujitási keresetükben megnevezett és megidézni kért dr. Ferderber Vilmos ügyvéd, a kézbesítési iv igazolása szerint a neki kézbesített kereseti IV-ed példány átvétele dacára meg nem jelent és azt, hogy ő e véde­lemmel megbízatott volna meg nem tagadta, igy azon vélelem áll fenn, hogy ő az ügy vitelével megbízatott, de támogatja ezt a válaszirathoz C) alatt csatolt és valódiságára nem kifogásolt elis­mervény, melylyel igazolva van, hogy az ügy vitelét említett ügy­véd elvállalta. Minthogy tehát perujitók beigazolták, hogy ügyvédjük mu­lasztása miatt lettek ügyvesztcssé és ezen igazolt körülmények alapján a perújításnak hely adatott, annak következményeként a 11,426/90. p. sz. alatt hozott itélet hatályon kivül volt helyezendő. Az ügy érdemét illetőleg: O. György örökhagyó által 1885. évi szeptember 3C'-ikán Alsó-Domonya községében tett végrendelet érvényesnek volt kimondandó, mert alapperbeli felperesek taga­dásával szemben a kihallgatott és a végrendelet tétele alkalmával jelen volt tanuk eskü alatt tett vallomása által be lett igazolva, hogy a végrendelet az 1876. évi LVI. t.-c. 6-ik §-ában előirt kel­lékeknek teljesen megfelel, igy annak külső kellék hiánya miatt az ellenfelek részéről tett kifogás nem érvényesíthető. Minthogy ezek szerint az örökhagyó haláleset felvételében kitüntetett 4 gyermeke közül csak a végrendeletben megnevezett 2 gyermeke O. János, illetőleg annak halála után az őt helyette­sítő örökösök és O. Mihály neveztetett meg törzsönként örökösü­kül az alsó-domonyai 44-ik sz. tjkvben foglalt hagyatékhoz vég­rendeleti örökösödés eimén ezek örökösödési jogát megállapítani, minthogy a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv igazolása szerint O. Anna egyik örökös részére nézve végrendeleti örökösök javára lemondott, ennek mellőzésével a 4-ik örökös O. Mária férj. I.. Györgyné, illetőleg ennek jogán alapperbeli felperesek részére, mennyiben anyjok örökhagyó hagyatékában végrendelet szerint nem részesült, a kitagadás eseteinek egyike sem forog fenn s végrendeleti örökösök a hagyaték tárgyalása alkalmával felhozott azon állításaikat, hogy ezen örökösök részükre nézve ki let­tek elégítve, mivel sem igazolták, a szakértő becsüsök által 2,000 forintra becsült ingatlanból annak részét, vagyis a 176 fit 52 krban kitüntetett leltári tartozások »/» része 22 frt 6«,'4 kr­nak levonásával 203 frt 87V2 krban köteles rész cimén megítélni s ebből végrendeleti örökösöket L. Mihály részére 102 frt 93a 4 kr., L. János részére 102 frt 9374 krnak megfizetésére kötelezni kellett. Minthogy végül a hagyatéki ingatlanból az előadottak sze­rint L. Miháíy és L. Jánost mi sem illeti, de mert a 14,306/90. p. sz. végzéssel a tulajdonjog javukra '2/i6~~"Un részben bekebelez­tetni rendeltetett, nevezetteket a javukra bekebelezett tulajdonjog törlésének s a végrendeleti örökösök tulajdonjoga bekebelezésé­nek tűrésére kötelezni kellett stb. A kassai kir. ítélőtábla (1893. évi szeptember hó 5-én 277. sz. a.) A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét annyiban, amennyiben az a perben 11,426/90. sz. alatt hozott ítéletét a perköltségekre vonatkozólag az alapperbeli Ítéletet továbbra is helyben fenntartja, egyéb részében pedig az elsőbiróság ítéletét azzal a helyesbítéssel, hogy a törvényes osztályrész összege 227 frt 924/a krajcárban állapittatik meg, helybenhagyja, egyszersmind stb. Indokok: Az alapperbeli költség az ujitó fél mulasztásából

Next

/
Oldalképek
Tartalom