A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 20. szám - A magyar özvegyi jog

158 A JOG a hol valamely találmány leírásának értelmezése iránt vita támad és szakértők kihallgatása nem mutatkozik szükségesnek, a szabadalmi hivatal véleményét kikérni. A f. hó 12-én tartott ülésében befejezte a találmányi szabadalmakra vonatkozó törvényjavaslat részletes tárgyalását. Az 53. §-ba felvétetett, hogy a mennyiben a sértett fél kártérítési igényeit a büntető' bíróság által kívánja megállapítani, polgári per utján többé követeléssel fel nem léphet. Az 55. §. szabatosabb szövegezést nyert. A megállapítási keresetről szóló 5(i. §-ban kimondatott, hogy a kereset a szabadalmi hivatal birói osztályánál adandó be, a felebbezés pedig a szabadalmi tanács által intézendő' el. A jogerős határozat csak a felperes ellen zárja ki ugyanazon tárgyra vonatkozólag a biztosítási keresetet. Az 57. §-ba felvette a bizottság, hogy a kártérítési igény a bitorlás vételétől 3, minden körülmények között azonban 10 év alatt évül el. Az 58. kibövittetett azzal, hogy mindama perek, melyek a törvényben világosan más bírósághoz nem utaltattak, a kereskedelmi biróság illetősége alá tartoznak. Végre külföldiekkel szemben a viszonosság szabatosabb körülírást nyert. Ezzel a javaslat letárgyalása befejeztetvén, a bizottsági megállapodások végleges szövegezésére albizottság küldetett ki, melynek tagjaivá az elnökön kivül a törvényjavaslat, igazságügyi és közgazdasági bizottsági előadói és M o h a y Sándor választattak meg. Nyilt kérdések és feleletek. (Kérdés.) Mi az értelme az 1893. evi XVIII. t.-c. 222. § azon kikezdésének : «A perújítás és a semmiségi kereset a jelen § szempontjából új keresetnek tekintendő*? Dr. Schwarcz János, ügyvéd Bakabánya. A közvetítési dij jogi természete. (Kérdés) A kecskeméti kir. tszék, mint felebbezési biróság M. A-nak — Z. V. elleni s. perében f. évi máj. 8-án szóbeli tárgyalás mellett tartott ülésében az elsőbirósági Ítéletet helyben hagyó elvi jelentőségű Ítéletet hozván, a jogesetet azon kérelmem mellett kérem közzé tenni, hogy jogász közönségünk véleményét megadni szíveskedjék. D. szajori uradalmát egyeseknek eladni akarván, Z. V. alperest az eladással megbízza. Írásbeli feltételeket készítenek. Z. V. ismét fogad fel embereket, írásbeli hirdetményt s feltételeket ad át az illetőknek, melynek alapján megbízza őket, hogy járjanak községről-községre s ha a kiadott feltételek alapján sikerül vevőket szerezni, minden hold föld után 1 frt fáradsági dijt kapnak. A feltételek egyik pontja azt is tartalmazza, hogy az urasági összes épületek is a kitett (holdankénti 90 frt) vételárban eladatnak. Z. V. megbízottai, ezek között M. A. felperes is jár-kel, vevőket szerez s az írásbeli feltételek szerint kikötött 5 frt foglalót egy hold föld után a vevőktől felvéve, átadják Z. V. alperesnek. Az uradalom el kel. Foglalókép 11,000 frt gyűlt össze, a mi takarékba helyeztetett el. A földvevők Izsákra mindössze hivatnak egy napra szerződni s összejönnek. Ott van D. biztos és Z. V. alperes megbízottja is. De ezek, az összejött földvevőknek azt mondják, hogy a hirdetményi feltételekben foglalt vételárban, a birtokon levő épületeket nem adják át, habár a feltételek szerint az is eladás tárgyává tétetett s azt mondják, hogy az uradalomból az összes élő'fákat sem adják át, habár a fákról, a mik tartozékai a földnek, a feltételekben szó sem volt. D. és Z. V. tehát így a feltételeket megszegték, mivel amint a következmények igazolták, a birtokot D. később előnyösebben is adta el s valószínű, hogy Z. V. is anyagi előnyt kapott D. tulajdonostól. Miután az urasági és egyéb épületek és a birtokon volt fák nagy értéket képviseltek s ezeket D. és Z. V. a vevőknek nem akarták átadni: a vevők nagy része nyomban elállott a vételtől s foglalóikat is visszakapták. M. A. felperes és társai azonban Z. V. megbízott és őket megbizó ellen, kikötött fáradsági dijukért a jbiróságnál pert kezdettek, azt adván elő, hogy megbízatásuknak eleget tettek, mert vevőket szereztek s az egész birtok elkelt s az eladás minden hold föld után 5 frt foglalóval megerősíttetett, annak pedig ők nem okai, hogy a szerződés véglegesen meg nem köttetett, hanem oka Ej. tulajdonos és ennek Z. V. alperes megbízottja, a kik szerződésszegőkké lettek. Z. V. alperes azzal védekezett, hogy felperesnek akkor járt volna a fáradsági (közbenjárói) dij, ha a vevőkkel a végleges szerződés is megköttetett s e tekintetben hivatkozott a keresk. törvény 546. S-ában foglalt jogszabályra. Az I. biróság a keresetet elutasította, felperest terhes perköltségben is elmarasztalta, az alapon, hogy a vevők és a tulajdonos között a végleges szerződés nem jött létre s így a közbenjárási dij sem jár az adásvételtől. A II. bíróság az I. bír. ítéletét helybenhagyta. Megjegyzem, hogy nem alkuszdijról van szó és hogy több per van még folyamatban a mi eldöntésre vár. A kérdés csak az, hogy a mikor a megbizó, Írásbeli feltételek alapján megbiz valakit, hogy ha azon feltételek szerint vevőket szerezni sikerül egy birtokra, vagy annak egy részére, akkor minden eladott hold föld után 1 frt dijat kap s a megbízott szerez vevőket s a vevők minden hold után 5 frt foglalót is fizetnek; de mikor a végleges szerződésirásra kerül a sor, akkor a tulajdonos s az eladással' megbízottja az írásbeli feltételeket a vevők hátrányára megváltoztatják s a vevők így nem szerződnek: a tulajdonos megbízottjának megbízottja megbízójától követelheti-e fáradozásának és közbenjárásának kikötött diját ? Kovács István ügyvéd Kecskeméten. Irodalom. A magyar özvegyi jog. Irta dr. J a n c s ó György kolozsvári egyet. ny. r. jogtanár. Budapest 1895. Hornyánszky Victor bizománya. Magánjogi értekezések, fájdalom, jogirodalmunkban ritkák. Az egész irodalmi tevékenységünk e tekintetben apróbb alkalmi cikkekre szorítkozik egyik másik szaklapban. Annál elismerésre méltóbb szerző azon tevékenysége, ki hazai jogunk ezen intézményé^ egy nagyobb önálló tanulmányban tette vizsgálódása tárgyává. És e tekintetben mondhatni, hogy szerző nagyon komolyan vette feladatát, mert csakugyan alig van kérdés, mely ezen intézmény körébe esik, melyet szerző meg nem érint, az irodalom, a joggyakorlat adatai alapján saját nézete előadása mellett megvilágítani ne törekednék. Dolgozata ez irányban a legkimeritőbb, melyet ismerünk. Szerző öt fejezetben adja elő tárgyát. Az elsőben tárgyalja az özvegyi jog fogalmát (alanya, tárgya, területi és időbeli hatálya), a másodikban a z ö zvegyi jog tartalma és terjedelme; a harmadikban az özvegyi jognak jogi természete és gyakorlása; a negyedikben az özvegyi jog tartama és végül az ötödikben a j á s z-k un özvegyi jog. A hatásköri összeütközések bírósága. Irta dr. K m e t y Károly, pozsonyi kir. jogtanár. Budapest 1895. Szerző, a közigazgatási jog egyik alapos müvelője és ismerője, ezen kis füzetecskében a Wlassics-féle törvénytervezetet ismerteti és bírálja. A tervezet nagyban és egészben szerző szerint teljesen ki fogná elégíteni az igényeket. Igen világosan adja elő szerző a tervezet vezérlő eszméit és elvi intézkedéseit és nagy elismeréssel szól Wlassics ezen törvényalkotásáról. A jegyzőkönyv az osztrák bűnvádi eljárásban. (Das Protokoll ím österreichischen Strafprozesse.) Irta Seefeld Károly cs. k. tszéki fogalmazó. Harmadik javított kiadás. Iratmintákkal. Bécs, 1895. Kiadja a kaiserlich. königl. Hof-und Staatsdrückerei. Ezen kis munka a bűnvádi eljárás folyamán és annak különféle stádiumaiban felveendő különféle jegyzökönyvek módját, tartalmát, jogi és perrendi természetét tárgyalja. Ámbátor az osztrák bűnvádi eljárásra támaszkodik első sorban, általános természetű érvelései folytán igen használható ezen munka a hazai jogászainknak is, mert abból sok tanulságot meríthetnek a bűnvádi per ezen felette fontos, egyik oszlopos intézkedésének jelentősége, jogi természete, alakja és más oldala tekintetében. Mily gyakorlatilag jó munkával állunk szemben, mutatja azon körülmény is, hogy rövid idő alatt három kiadást ért és hogy az a fötörvényszékek elnökei által legmelegebben ajánlva van az alsóbiróságoknak. Szó és írás a szóbeli peres eljárásban. (Wort und Schrift ím mündlichen Zivilprocesse.) Adalék az osztrák perrendtartás reformjához. Irta dr. Kornfeld Ignác bécsi ügyvéd. 1895. M a n z-féle könyvkereskedés kiadása. Ausztriában napirenden van a polgári perrend reformja. A javaslat, mely a képviselőház elé terjesztetett már, szerző által igen éleseszű bírálat tárgyává tétetett «Civilprocessuale Grundsátze» című tanulmányában, melyet annak idején e lapokban is ismertettünk és mely tanulmányában szerző által fejtegetett elvek egynémelyike oly értékesnek bizonyult, hogy a képviselőház állandó perjogi bizottsága azokat munkálatainál érvényre is emelte. A jelen tanulmányában szerző ujabb bírálatot gyakorol a bizottság által megállapított javaslaton és e tekintetben rendkívüli alapos vizsgálat tárgyává teszi azt, vájjon a javaslat eredményez-e közvetlen szóbeli eljárást; vájjon találhatók-e a javaslat intézkedéseire történeti analógiák és végre, vájjon célszerűek-e a javaslat tárgyalási módjai? Különösen vizsgálja az utolsó szempontból a collegiális biróság előtti eljárást, a járásbirósági eljárást és végre a felebbviteli biróság előtti tárgyalást. Nagy tudományos készülékkel, mely szerzőnek a perjogi ii odalomban nagy jártasságáról tesz tanúságot, kimutatja, hogy az Írásbeliség káros módon túlteng mindenütt a valódi szóbeliségen, hogy tehát a szóbeliség valódi és áldásos elvének követelményei kielégítetlenek maradnak. Több ízben igen helyeslőleg hivatkozik a magyar uj sommás eljárási törvény idevágó intézkedéseire. Szerző ezen ujabb kis munkáját is, processualistáinknak a legmelegebben ajánljuk. Vegyesek. Teljes ülés a Curián. Meghívó a kir. Curiának f. é. május hó 31-ik napján (pénteken) d. e. 10 órakor az I. polgári tanács termében saját elnökletem alatt tartandó teljes ülésére. Tárgy. Megvitatása és eldöntése a kir.