A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 17. szám - A képviselőház igazságügyi bizottsága - Miként magyarázandó a birói felelősségről szóló 1871. évi VIII. törvénycikk?

68 A JOG A lopott dologról szóló lefoglalt zálogjegy kiadandó a jegy birtokosának, ha nem merült fel gyanuok arra, hogy ö ezt rosszhiszemüleg szerezte. A budapesti kir. törvényszék 1891. április 20-án, 16,054. sz.) Ez ügyben a bűnvádi eljárás megszüntettetik. Indokok: A vizsgálat adatai szerint D. Lajos mult év augusztus hónapban szolgálatadójától K. Ágostontól egy 12 frt értékű gyürüt ellopott, azt zálogba tette s a zálogcédulát eladta. Miután káros fél indítványát visszavonta, D. Lajos a B. T. K. 'ói J. és 11 ti. §§-ai értelmében nem büntethető'. De F. Ignácné ellenében sem folytatható az eljárás, mert habár a zálogcédula későbben vétel útján az ö birtokába került, tagadásával szemben meg nem állapitható, hogy az elzálogosított gyürü lopott voltáról tudomása volt. A budapesti kir. ítélőtábla (1894-. augusztus 28-án, 7,527. sz.) A kir. törvényszék végzésének felebbezett azt a részét, mely a lefoglalt zálogjegyet a K. Ágoston panaszosnak kiadni rendeli, megváltoztatja, a lefoglalt zálogjegynek F. Ignácné O. Anna kezeihez kiadatását s a zálogjegyen elzálogosított gyürü letiltásának megszüntetését elrendeli. A végzésnek egyéb nem felebbezett részét nem érinti. Indokok: .Minthogy F. Ignácné volt a zálogjegy birtokában; minthogy nem merült fel gyanú arra, hogy F. Ignácné a zálogjegy birtokába bűncselekmény utján jutott; minthogy a zálogjegy már ezért sem adható ki K. Ágostonnak, hanem az csakis a birtokosnak adható ki; a kir. törvényszék végzésének felebbezett részét ily értelemben s annyival inkább kellett megváltoztatni, minthogy úgy K. Ágoston, mint F. Ignácné a gyürüt saját tulajdonának állítván, a gyűrűnek a K.-tól lopott gyűrűvel való azonossága sem tekinthető bizonyítottnak. A m. kir. Curia (1895. január 22-én, 1894. évi 12,208. sz.) A kir. ítélőtáblának fentebbi keletű és számú végzése indokainál fogva helybenhagyatik. Sajtó-ügyekben. küdtmiatt beitéleNem képez semmiségi okot, hogy az egyik esküdt, eskütétel előtt rövid időre a teremből távozni volt kénytelen és visszajövetele után külön tette le az esküt, a mennyiben az esküdt az elj. szab. 46., 47. i;-ai értelmében a külvilággal csak a főtárgyalás megnyitásától vagyis a vádlott kihallgatásától kezdve nem érintkezhetik, eltávozása pedig korábban történt és mert az eskünek külön letétele lényeges szabálytalanságnak nem tekinthető. — Eventuáiis kérdés. A m. kir. Curia (a debreceni kir. törvényszék mint széki biróság előtt rágalmazás és becsületsértés vétség vádolt M. Albert elleni sajtóügyben): Az esküdteknek csületcsértést megállapító határozata és a kir. törvényszé tének e vétség büntetésére vonatkozó része megsemmisíttetik; egyebekben ugy az esküdtek határozata, mint a törvényszék (marasztaló) Ítélete hatályában fentartatik. Indokok: A «Szilágy» c. hetilap 1894. évi május 3-án megjelent 19. számából bevádolt közlemény tekintetében az esküdtekhez csak arra az esetre intéztetett kérdés a becsületsértés megállapítása iránt, ha abban a közleményben rágalmazást nem találnak; minthogy azonban rágalmazást találtak benne: a becsületsértés iránti kérdésre érdemleges választ adniok nem volt szabad és ennélfogva eme határozat és az ítéletnek ez alapon fő- és mellékbüntetésképen pénzbüntetést kiszabó része megsemmisítendő volt. Az esküdtek határozatának és a törvényszék ítéletének egyéb része fentartandó volt: mert nem képez semmiségi okot, hogy az egyik esküdt, eskütétel előtt rövid időre a teremből távozni volt kénytelen és visszajövetele után külön tette le az esküt; a mennyiben az esküdt az elj. szab. 46., 47. ^-ai értelmében a külvilággal csak a főtárgyalás megnyitásától vagyis a vádlott kihallgatásától kezdve nem érintkezhetik, eltávozása pedig korábban történt és mert az eskünek külön letétele lényeges szabálytalanságnak nem tekinthető. (1895 február 26. 1,380. sz. a.) Az uj sommás eljárás a gyakorlatban. Ha a dij fizetésére halasztás adatott, habár az ügylet a dij fizetésének elmulasztása miatt meg is szűnt, de a halasztási idővel megkezdett egész időszakra tartozik a biztosított a biztosítási dijat megfizetni. A budapesti kir. törvényszék dr. Mendl Arthur ügyvéd által képviselt «Fonciére» pesti biztosító intézet felperesnek, Komjáthy Béla ügyvéd által képviselt Sz. István ellen 1 frt 32 kr. és jár. iránti perében következő ítéletet hozott: Alperes a felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Alperes felülvizsgálati kérelme nem bir törvényes alappal, mert az elsőbiróság által megállapított, valamint a felülvizsgálati kérelemből is kivilágló tényállás szerint felperes a kereseti 1 frt 32 kr. tőkeösszeget, annak a 6 frt 30 krt képező egy évi biztosítási dijnak hátralékaként követeli, mely a felek közt létesült biztosítási szerződés szerint az 1894. évi április hó 10-től 1895. évi április 10-ig terjedő időszakra esik és a mely biztosítási dijat alperes a szerződés értelmében megállapított halasztás igénybevételével az megfizetni. jóllehet 485. S-a 4-iI 1894. évi november 1-ső napján tartozott volna a biztosítási szerződés, figyelemmel a keresk. törvény pontjában foglaltakra, annálfogva, mert alperes a kockázabiztositási egész időszakra járó kikötött biztosítási dijat a fennebb meghatározott halasztási határidő alatt megfizetni elmulasztotta s arra az 1894. evi október havában csupán 4 frt 98 krt törlesztett, meg is szűnt; meg.s: minthogy felperes a biztosítási szerződés alapján tot a halasztási határidő alatt tényleg viselte s így '• dij oszthatlan rendszerénél fogva arra dijnak megfizetésére, melyre nézve a kockázat viselését megkezdte, felperes jogos igénynyel bir: az elsőbiróság alperest a kereseti összeg s járuleka megfizetésére helyesen kötelezte, mert a kereskedelmi törvény 486. §-a rendelkezése szerint az esetben, ha a szerződés megszűntét a biztosított mulasztása okozta, ugyanaz a lejárt, a kockázat viselésének megkezdése által már kiérdemelt dijakat megfizetni tartozik. (1895 március 23. 42. E. sz. a.) A m kir. minisztériumok elvi jelentőségű határozatai. A zárt városba behozott töpörtö, házinyúl és gyöngytyúk húsfogyasztást adó tárgyát nem képezi. pénzügyminiszter l A m. kir. 1892. évi 12. ís;>. határozata.) A balese'ek miatt levágott marhából származó húsnak azon része után, mely kiméretik, súly szerinti fogyasztási adó fizetendő. ÍA m. kir. pénzügyminiszter 1892. évi 42.409. sz. határozata.) Nyugdijszabályrendeleten eszközölt módosításoknak jóváhagyása iránt tett felterjesztés, ha a belügyminiszter nem is válaszol, azért az jóváhagyottnak nem tekinthető. (A m. kir. belügyminiszternek 1894. évi 106,253. sz. határozata.) A kik a jégen átkelve a tésre nem kötelezhetők. (A m. kir. kereskedelemügyi rozata.) vámtárgyat kikerülik, vámpzeminiszter 1891. évi 3.761. sz. hatáHa állatkínzás folytán az állat kimúlik, súlyosabb beszámításit kihágás forog fenn. (A m. kir. belügyminiszter 1893. évi 2,114. sz. határozata.) Az 1890. évi f. t.-cikk 1. §-ábau fel nem sorolt közforgalmi utakon útrendőri kihágás cl nem követhető. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1894. évi 24.887. sz. határozata ) oly A panaszló esküvel megerősített állítása nem tekinthető bizonyítéknak, melyre marasztalás volna alapitható, ka • állítás egyéb bizonyítékok által nem támogattatik. Az 1880. évi XXfl .t.-c. 84. §-a alapján helyettesített községi (kör-) jegyző állása az élethossziglan választott községi (kór-) jegyző állásától csupán az alkalmazás módjára és időtartamára nézve különbözik, minélfogva az egész országra' érvényes képességi bizonyítvány kiállításánál a szabályszerűen helyettesttett jegyzőnek működési ideje is számításba veendő. (A m kir. belügyminiszter 1895. évi 9,660 sz. általános rendelete a vármegye közigazgatási bizottságokhoz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Wurm Ferenc e., a bpesti tszék, bej. máj. 13., félsz, jun. 12., csb. Hajdú Imre, tmg. Fenyvessy Károly. — Kocsis Kálmán e., az egri tszék. bej. ápr. 30., félsz. máj. 27.. csb. Péter Ferenc, tmg. Hanák Kolos. — Stein Zsigmond e., az aradi tszék, bej. jun. 15.. félsz. jul. 12., csb. dr. Grósz Endre, tmg. dr. Steinitzer Pál. — Süveges Pál e., a gyulai tszék, bej. jul. 6., félsz. jul. 30., csb. Pallay Jenő, tmg. dr. Haviár Gyula. — Iris Zsigmond e , a bpti ker. s váltó tszék, bej. máj. 18. félsz. jun. 18 , csb. Tóth Aurél, tmg. Martiny Vilmos. — Besenszky Simon e.. a szatmár-németi tszék, bej. máj. 22., félsz. jun. 5., csb. dr. Dezső Kálmán, tmg. Ináncsy Jenő. — Nyíri Gerson e , a szegedi tszék. bej. iul. 1., félsz., jul. 31., csb. Hubacsek Pál. tmg. dr. Schlesinger Károly. —' Ochshorn Sámuel e.. a m.-szigeti tszék, bej. jun. 1.. félsz. jun. 10., csb. Breznay Lajos, tmg. dr. Korányi Gyula. — Id. Krausz testvérek utóda e., a bpesti ker. s váltó tszék, bej. máj. 20.. félsz. jun. 20., csb. dr. Istvánffy Lajos, tmg. dr. Nigrinyi György. — Kuliner Soma e., a gyulai tszék, bej. jun. 17., félsz. jul. 10., csb. Pallay Jenő. tmg. Herczegh Géza. — Hubacsek József e., a szegedi tszék. bej. jun. 20., félsz. jul. 24., csb. Steingassner Akos, tmg. dr. Kórzó István. — Dávid Vilmos e., a szabadkai tszék, bej. máj. 10., félsz. máj. 20., csb. Oláh Ferenc, tm». dr. Mukics Simon. Pályázatok : A n.-szalontai jbságnál jegyzői állás máj. 4-ig. A tenkei jbságnál aljegyzői állás máj. i-ig. _ A kalocsai tszéknél albirói állás máj. 4-ig. — A nagyatádi jbságnál jegyzői állás máj. 4-ig. — Pozsonyban kir. közjegyzői állás máj. 10-ig. — Csurgói kir. jbságnál aljegyzői állás május 9-ig. — A marczali jbiróságnál aljegyzői állás máj. il-ig. PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.