A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 13. szám - Széchenyi és a magyar magánjog

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog» 13. számához. Budapest, 1895 március hó 31-én. Köztörvényi ügyekben. A szerződő feleknek a szerződésnek per útján való érvénytelenítésére irányuló jogosultságára az a körülmény, hogy a szerződő felek házastársak és a házassági kötelék fennáll, befolyással nincs. A szabadkai kir. törvényszék (189-i. évi február hó 13-án 41,121. sz. a.i dr. Valentin Emil ügyvéd által képviselt A.Ferenc felkeresnek Scultéty János ügyvéd által képviselt A. Ferencné, szül. M. Zsuzsánna alperes ellen szerződés érvénytelenítése és jár. iránti rendes perében következő Ítéletet hozott: Felperes keresettel ezúttal elutasittatik sitiin do kok: A keresethez A) a. csatolt közjegyzői okirat szerint A. felperes 400 irtot biztosított neje M. Zsuzsánna javára özvegyi jogának végkielégítése fejében, az esetre, ha felperes halála után alperes mostoha gyermekeivel a közös vagyonban meg nem férne s onnan távozni kényszerülne. A kereset szerint alperes férje házát hűtlenül elhagyván, azért és mert az A) alatti okiratban foglalt egyéb kötelezettségeinek eleget nem tett, felperes az A) alatti okiratban foglalt jogügylet érvénytelennek és semmisnek leendő kimondását kérelmezi. Felperes azonban ezen keresetével ezúttal elutasítandó volt, mert peres felek beismerése szerint közöttük a házassági viszony még jogilag fennáll, sőt annak felbontása, illetve az elválás iránti törvényes eljárás folyamaiba téve még nincs is, már pedig ilynemű vagyoni viszonyok iránti kérdések a házassági kötelék fennállásáig, egymás irányában a házasfelek egyike által sem támaszthatók, s törvényszerű gyakorlatunk szerint a házas társak közötti vagyoni kérdések a válóperben vagy ennek befejezte után, külön per utján nyerhetnek megoldást, a házasság felbontása előtt egymás elleni igényeiket per űtján nem érvényesíthetik s őket a tényleges elvállás, illetve az a körülmény, hogy a házassági együttlétet egy idő óta megszakították — erre fel nem jogosítja. A peres felek által felajánlott bizonyítékok mellőzésével tehát a keresetet ezúttal elutasítani kellett stb. A szegedi kir. ítélőtábla (1894-. évi április hó 11-én 2,839. sz. a. I az elsőbiróság ítélete indokaiból helybenhagyatik stb. A magyar királyi Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik, felperes kereseti joga megállapíttatik és az első biróság az érdemre vonatkozó további eljárásra és ítélet hozatalára utasittatik: mert a szerződésnek per uton való érvénytelenítésére a szerződő felek jogosultsággal birnak és ezen jogosultságra az, hogy a szerződő felek házastársak és a házassági kötelék fennáll, befolyással nincs stb. Avval az egyoldalú ténykedéssel, hogy valaki másnak tartozását kifizette, az még nem lép a hitelező jogaiba akként, hogy viszont a közvetlen adós összes személyes kötelezettsége arra szállana, a ki helyett a fizetés történt. Az erdödi kir. járásbíróság (1894. évi május hó 10-én 737. sz. a.; Nagy Elek ügyvéd által képviselt K. Jenő József és neje Cs. Antónia felperesnek Nemes Imre ügyvéd által képviselt br. V. Bélané B. Anna alperes ellen 259 frt 38 kr. és jár. iránti sommás perében következőleg ítélt: Alperes köteles a kereseti 259 frt 3ö kr. összeget, ennek 1894. évi március hó 10-ik napjától járó kamatait stb. felpereseknek megfizetni. Indokok: A jegyzőkönyvhöz 2. sz. a. eredetben becsatolt alperesi részről nem kifogásolt örökeladási szerződéssel igazolva van, hogy alperes, midőn felperesektől 1893. évi március hó 10-én a kir. daróci 746., 741-ik sz. tjkvben fekvő összes ingatlanokat öröktulajdoni joggal megvásárolta, ugyanezen alkalommal a vételárbeli beszámítással átvállalta az ingatlanokat terhelő és ezekre jelzálogilag is bekebelezett 13,700 frt activ követelések kifizetését is. Ezen követelések közé tartozik azon 5,000 frt is, a mely V. Frigyes badeni lakos javára a B) alatti adós levél alapján járulékaival együtt jelzálogilag bekebelezve volt. Ebből kifolyólag önként következik, hogy a midőn alperes ezen követelés kifizetését is magára vállalta, a tőke után járó kamatok fizetésének kötelezettsége is a szerződés megkötése napjától kezdődőleg alperesre szállott át. Ezen töke utáni kamatok esedékessége a Bj alatti adóslevél tartalmával van igazolva, melyből világosan kitűnik, hogy 189í. évi március lö-ik napján a kikötött 5»/0 rendes és 5°/o késedelmi kamat esedékessé vált. Miután alperes a tárgyalás során maga is beismerte, hogy az ezen időponttól kezdődőleg esedékessé vált rendes és késedelmi kamatokat ki nem fizette és miután a 3. sz. a. törlési nyugtával igazolva van az, hogy a kérdéses 5,000 frtot kamatjárulékaival egyetemben alperes mint kötelezett fél helyett 1893. évi április hó 2-ik napján felperesek fizessék ki, ennélfogva ezen teljesített fizetés által felperesek a V. Frigyes hitelező jogaiba lépvén, követelési joguk hatálya kiterjedt nem csupán a tőke, hanem az azután járó 5% rendes és 5°/0 késedelmi kamatokra nézve is. A tárgyalási jegyzőkönyvhöz D) alatt csatolt s alperesi részről nem kifogásolt értesitvénynyel igazolva van az,, hogy felpereseknek a szerződésben kötelezett V. Frigyes-féle 5,000 frt követelés, mely a fentebbiek szerint már felpereseket illetve a szatmári termény és hitelbank részvény-társaság által 1894. évi február hó 26-ikán fizettetett ki és pedig kamatok nélkül, és a midőn felperesek ezen összeget felvették: az 5°;0-hoz való követelési jogukat alperessel szemben határozottan fenntartották. Es miután ezen időpontban a B) alatti adóslevélben kötelezett 5% rendes és 5°/0 késedelmi kamatok fizetési kötelezettsége joghatálylyal terhelte, ezen kamatok mennyisége pedig a kereset levélben foglalt pontos kiszámítás szerint 259 frt 38 krt tesz, ennélfogva alperest ezen összegben stb. elmarasztalni kellett stb. A debreceni kir. ítélőtábla (1894. évi június hó 5-én 3,090. sz. a.) A kir. járásbiró ítélete megváltoztatik, a felperesek keresetükkel elutasittatnak stb. Indokok: A peres felek egymás iránt fennálló jogait és kötelezettségeit a 2. sz. alatt mellékelt adásvételi szerződés határozza meg és a felpereseknek csak ahhoz van joguk, hogy annak a szerződésnek a teljesítését, vagy ha az alperes mulasztásából vagy szerzó'désellenes fényéből káruk származott, ennek a megtérítését követeljék az alperestől. Ennek a szerződési viszonynak a lényegén az sem változtatott, hogy az alperes által a vételárba beszámitásképen 5,000 frtos bekebelezett tartozást az alperes helyett felperesek fizették ki és a felperesek evvel az egyoldalú tényükkel még nem léptek a hitelező jogaiba akként, hogy viszont a közvetlen adós összes személyes kötelezettsége az alperesre szállott volna. Nem tartozik tehát a per lényegére az a kérdés, hogy V. Frigyes mint hitelező és a felperesek mint személyes adósok között minő jogviszony állott fenn, hanem a 2. sz. alatt mellékelt adásvételi szerződés alapján kell elbírálni azt, hogy az 5,000 frt átvállalt bekebelezett követelés kifizetése folytán van-e és menynyiben követelésük a felpereseknek az alperes ellen ? A 2. sz. alatt csatolt adásvételi szerződés tartalma szerint pedig kétségtelen, hogy alperes, mint vevő csak 13,700 frt bekebelezett tartozás kifizetését vállalta magára, még pedig kamat nélkül, mert a kialkudott vételárnak a bekebelezett tartozások tőke összegét meghaladó része a szerződés létrejötte alkalmával készpénzben kifizettetett. A V. Frigyes hitelezőt illető 5,000 frt tartozást illetőleg pedig az alperes a felperesektől egy évi határidőt kapott annak a tartozásnak a kifizetésére a nélkül, hogy erre az időre a kamatfizetés kötelezettsége terhére megállapittatott volna. A peres feleket kölcsönösen kötelező eme megállapodással szemben a felpereseknek abból az egyoldalú fényéből, hogy a kérdéses 5,000 frt követelést személyes kötelezettségük folytán a hitelezőnek az adásvételi jogügylet létrejötte után kevés idő múlva kifizették, nem származott joguk ahhoz, hogy az alperestől az eredeti adóslevélben általuk félévenként előre fizetni kötelezett kamat és késedelmi kamat megfizetését a jogügylet létrejöttét követő egy évre követeljék, mert mint fentebb kifejtetett, az alperessel, mint szerződő társukkal szemben ők nem léptek a hitelező jogaiba, továbbá mert az alperes a szerződésben elvállalt kötelezettségének teljesen eleget tett az által, hogy az 5,000 frtot egy évi határidőn belül kamat nélkül kifizette. Ennélfogva a kir. járásbíróság Ítéletének megváltoztatásával felpereseket keresetükkel elutasítani stb. kellett stb. A magyar királyi Curia (1895. év február hó 22-én 8,128. sz. a.) A másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik stb. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A részvénytársaságot a keresk. tv. 186. és az avval kapcsolatos 193. SS ai értelmében harmadik személyekkel szemben az igazgatóság vagy annak meghatalmazottja képviselvén, ámbár az alapszabályok szerint az igazgatóság három tagból áll, mégis egy tag az igazgató és a társaság nevében és érdekében felperesként való fellépésre is jogosultnak tekintendő. A budapesti kir. törvényszék (1893. év május hó 31-én 12,766. s z. a.) dr. Murányi Elemér ügyvéd által képviselt « Harmónia* zenemű- és zongora-kereskedés részvénytársaság felperesnek Farnady József ügyvéd által képviselt V. Itália grófnő alperes ellen 700 frt és jár. iránti rendes perében következőleg itélt: Felperes keresetével elutasittatik.