A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 13. szám - Széchenyi és a magyar magánjog

102 A JOG visszahelyezés egy évi békés birtokláson, addig a kiküldött általi birtokba helyezés, árverésen megvett s egy év alatt érvényesítendő tulajdonjogon alapszik. Mindkettőnek együttes célja a gyors igaz­ságszolgáltatás és a hosszadalmas per kikerülése. Ezekben volt szerencsém a feltett kérdésre szerény nézete­met előadni. Szeles Károly ügyvéd Beregszászon. Adalék a zsarolás kérdéséhez. (Felelet.) Dr. Rónai Sándor tszéki jegyző úr a «Jog» 9. számában adott felelete, már a kérdés felvetésénél adott véleményemmel teljesen megegyező lévén, azt természetesen minden tekintetben helyesnek tartom. Egy kis tévedés, valószínűleg tollhiba, azonban becsúszott a jegyző úr fejtegetéseibe, midőn azt mondja, hogy jelen cselben «. . . a fenyegetés nem oly mérvű . . .» E helyett talán «nem oly nemű- értendő, minthogy itt a fenyegetés neme, mert t. i. nem jogtalan, zárja ki a zsarolást; és nem annak mérve vagyis mértéke; miután ha a fenyegetésben a legcsekélyebb mérvű jogtalanság volna, már zsarolás forogna fenn. De mert a birói úttal való fenyegetés jogos, a fenyegetés­nek ezen neme zárja ki a zsarolást. Még a t. jegyző úrnak azon megjegyzésére kell reflectálnom, hogy tévedésben volnék, ha azt hiszem, hogy az okirathamisitás mint bűntett kísérlete nem büntetendő. Ezt én nem is igy állítottam, hanem csak mellesleg azt jegyeztem volt meg, hogy a 401. §. szerint minősülő' büntetendő cselekmény bűnt. törvénykönyvünk szerint nem létezik; és ezt kénytelen vagyok ezúttal is fentartani, azon egyszerű oknál fogva, mert a hamis okiratnak a btkv. 401. §-a szerinti használatának megkezdése is már használatot képezvén, befejezett büntetendő cselekménynyel és nem kísérlettel állunk szemben. Ezen büntetendő cselekménynek tehát a btkv. 401. g-ában olyan fogalmi meghatározása van, mely a használat mértékéről nem rendelkezvén, a kísérletet kizárja. Azt nagyon helyesen jegyzi meg cikkíró úr, hogy B.-nek módjában áll A. ellen felhívási keresettel élni, mert ez levelében követelési joggal kérkedett. Ámde e kétségtelen jogi meggyőződésünk dacára, egészen másként, t. i. úgy történt a dolog, hogy B. A. ellen bűnvádi jelen­tést tett és a t. törvényszék A. ellen nemcsak folyamatba tette a bűnvádi eljárást, hanem már 10 hónap óta vizsgálati fogság­ban is tartja! E kérdés tehát erősen actuális, és ezért volna különö­sen kívánatos, hogy minél többen a büntető jogászok közül hoz­zászólni szíveskedjenek. Dr. Aftiiitean Aurél, ügyvéd Szászváros. A templom és a körülötte levő köztér telekkönyvezése. (Kérdés.) A telekkönyvi rendtartást (1855. évi dec. 15-ki) életbelép­tető utasítások rendelkezései szerint terek, utcák, utak stb. a telekjegyzőkönyvekbe be nem jegyezhetők. Országszerte az az állapot áll fenn, hogy a templomok rendszerint köztereken lettek felépítve és ezek a helyszíneléskor megfelelőleg a fenti utasításnak, a telekjegyzőkönyvekbe fel nem vétettek. Most a hitközség telekkönyveztetni óhajtja a templomát, mely egy a közforgalomnak átadott téren áll és kéri nemcsak a templom által elfoglalt területet, hanem a templom körüli közteret is a telekkönyvbe bevezetni és magát mint tulajdonost ezekre bejegyeztetni. Megjegyeztetik, hogy miután a betétek szerkesztése idáig még nem jutott, tehát a telekjcgyzó'könyv készítése az 1855. évi telekkönyvi rendtartás szerinti eljárás póthelyszinelés útján történhetik. Ezek után kérdés az, lehet-e a hitközség kérelmének helyt adni? Helye van-e a póthelyszinelésnek? Ha igen, helye van-e a templom és környéke telekkönyvezésének, vagy pedig csupán a templom által elfoglalt terület vehető fel a telekkönyvbe, míg az ezt környező köztér nem? Erre kérek feleletet. Egy biró. Irodalom. % Széchenyi és a magyar magánjog. Irta Vécsey Tamás egyet, tanár, Budapest 1895. Kiadja a m. kir. Akadémia. Ára 6U kr. Ezen kis tanulmány azon felolvasást tartalmazza, melyet szerző a magy. tud. Akadémiában tartott és melyet annak idején bővebben ismertettünk A tudós szerző Széchenyi műveiből és működéséből mindent összehordott, a mi a tárgyának szolgál és e tekintetben valóban nagyszerű képét tárja fel azon rendkívüli hatásnak, melylyel Széchenyi munkálkodása birt avitikus magán­jogunk reformálására. Kimutatja, hogy magánjogunk reformjának a lökést ő adta meg minden téren és hogy továbbfejlődésében mindenütt ezen lökés nyomát láthatni. Szeretetteljes elmélyedés ama nagy alak egész nagy reformátori szellemébe; gyönyörű ma­gyaros stylus, universális magas felfogás jellemzik e valóban élve­zetes tanulmányt, mely nemcsak történeti, de főleg jogtörténeti nagy becscsel bir. Teljesen megérdemli azon általános elismerést, melyben az egész sajtó a felolvasás alkalmával részesítette. ' Kossuth Lajos mint Pestmegye követe és mint minister, a 67-es kiegyezés és a függetlenségi párt programmja szempontjá­ból. Tanulmány, irta: Horváth János dr., kir. alügyész. Budapest, Dobrovszky és Franké kiadása, 1895. Ára 6U kr. Szerző, kit magyar közjogi nagyobb műveiből, u. m.: «A magyar királyság közjoga*, továbbá «Az 1867. évi kiegyezés*, mint alkotmányjogunk alapos ismerőjét tanultuk megismerni, a cimben említett tanulmá­nyában igen érdekesen csoportosítja azon adatokat, melyek Kossuthnak, ezen nagy történeti alaknak, a fenti minőségben tett működését jellemzik. Ámbátor első sorban történeti jelentő­ségű e mű, számos vonatkozásai által a hazai jogászságot is mé­lyen érdekli. Az érdekes tanulmányt legmelegebben ajánlhatjuk. Az anarchisták (Gli anarchici. Con tre tavole e sei figure neltesto.)Irta: Lombroso Cesare. Kiadta J. Bocca, Turin 1895. Lombroso e művének a jellege is ép olyan, mint egyéb munkáié. Nagyszámú érdekes feljegyzéseket ad a hires psychiater antropo­lógus tapasztalataiból és olvasmányaiból; lapokszámra menő idé­zeteket közöl a különböző olasz, francia, angol és német psychia­terek és elmegyógyászok irataiból s a maga elmés modorában iparkodik megvilágítani a társadalmi forradalmárok aktuális kér­dését. Az egész műnek inkább tárcaszerü, mint komoly tudomá­nyos jellege van. Az első fejezetekben ismerteti Lombroso az anarchisták általános jellemvonásait és szokásait, melyek össze­vágnak az általa a bűnöző emberen (uomo delinquente) konstatált jellemvonásokkal. Aztán vizsg álja s az anarchistáknál konstatál kü­lönböző jellegzetes betegségeket és kórtüneteket, mint: epilepsia, histeria, téboly, stb. Azután tárgyalja a külső természeti, jelesen, meteorológiai jelenségek hatását a politikai bűnözéshez hajlammal birokra és az etikai és gazdasági momentumok hatását. Majd érdekes kimutatásokat közöl az elkövetés helyének s az anarchisták születési helyének földrajzi viszonyait illetőleg. S itt térképekkel iparkodik bizonyitni, hogy kelet felé mint apad a politikai delic­tumok száma. A politikai delictumok ez ismertetése közben Lom­broso a forradalmak földrajzi viszonyaira is kitér, bizonyítván, hogy egyes országok földrajzi helyzetüknél fogva ki vannak jelölve a forradalmak fészkeiül. Lombroso az anarchismus okát nagyrészt a román nemzetek alkotmányos társadalmi és művelődési berendezésében keresi. Mert — úgymond — e berendezések nem egyebek hazugságnál. Hazugság szerinte a vallás, a hit az igazságos törvénykezésben, az államfők csalhatlanságában, hazugság az egész parlamentarizmus. Az anar­chismus okai közé a classicus műveltséget is sorozza, mert szerinte ez nem egyéb, mint az erőszak feldicsőitése. De mivel ez okok már fennállnak, az anarchismus ellen gátul azt ajánlja Lombroso, hogy hozzák be az államok büntetésül a száműzést, tiltsák be az anarchista iratok terjesztését és helyette terjeszszenek ingyen a nép között antianarchista könyveket. De minden erőszakos eszközt rosszal Lombroso, mert az erőszak az anarchisták részéről is erőszakot keltene. A bajok gyökeres orvoslásául pedig a következőket ajánlja Lombroso: 1. változtassák meg a nevelés jelen alapelveit, a clas­sicusok tanítása helyett oktassák az ifjúságot pozitív tudományokra, élő nyelvekre és sajáttittassanak el a gyermekkel bizonyos magasabb fokú kézi ügyességet; 2. gátoltassék meg, hogy egyesek aránytalanul nagy vagyont halmozzanak fel a saját maguk számára; 3. a parlamentek jogai jelentékenyen szoríttassanak meg és léte­sítsék az államokban a kiterjedt decentralizációt és a néptribuná­tusokat. Egy függelékben Lombroso a Caserio-esetet tárgyalja. A kötetet számos érdekes rajz is ékiti. Vegyesek. Peres és psrenkivüli jogorvoslatok telekkönyvi ügyekben. > Irta Osváth Imre kir. törvényszéki biró. E gyakorlati irányú mun­kára, melyet megjelenése alkalmával az összes jogi lapok kiváló méltatásban részesítettek s mely a telekkkönyvi jogorvoslatok min­den faját felöleli, olvasó közönségünk figyelmét ujabban is felhív­juk. Lapunk előfizetői a megállapított' 1 frt 5 kr ár helyett 1 frt 05 krért rendelhetik azt meg kiadóhivatalunk utján, ezen összegbe a postán küldés költsége is beszámítva van. Hivatalos iratok szállitása rátákban. A kir. icrazsá^ügy­ministerium, tekintettel arra, hogy a hivatalos iratok a postán portomentességet élveznek, elrendelte, hogy a bíróságok az olyan csomagokat, melyeket terjedelmes voltuknál fogva a postahivatal nem venne fel, ne vasúton adják fel, hanem kisebb csomagokba osztva mindig postán szállítsák, mert az ennek ellenére eszközölt vasúti szállítás költségei az illető kiadóhivatal vezetőjének terhére fognak rovatni. Milyen szép is lesz az, ha egy-egy terjedelmes percsomo 2-3 rátában érkezik a felsőbírósághoz, főleg ha a per­nek dereka, vagy lába előbb érkezik be, mint a feje Bácskai dolgok. Kgyik kulai aljárásbiró, K. Zs. - a mint a cSzeg. Jogászlapok* írják - egy előtte tárgyaló ügyvédjelöltnek azt az eljárását, hogy a tanúkihallgatási jegyzőkönyvit nem akarta ?'aJr"'' "USZ,[fssegtelen.-nek és «disznóság*-nak minősítette. ­Ebből szóváltás támadt es mi más vége lehet ennek, mint pár­baj. Az igazságszolgáltatás nagyobb, dicsőségére a párbaj tény­leg megtörtént es az ügyvédjelölt jelentéktelen megsebesitésévcl

Next

/
Oldalképek
Tartalom