A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 8. szám - Német birodalmi magánjogi codificatió 1894-ben

62 A JOG tassék meg, mintha az igény a kiadásra a válókereset indításával jogerejüvé vált volna. Az elválasztással a tervezetben külön vagyoni hátrányok' u. n. «Ehescheidungsstrafen» elvszerint nem lettek összekötve; de az 1,453. § szerint a vétkes féltől házastársa visszakövetelheti a jegybenjárása, vagy házassága alatt tett ajándékokat; az 1,454. §-ként pedig igénye leend eltartás szolgáltatására is. Utóbbi tárgyalása felfüggesztetett az 1,480. § felvételéig, a melyben a tervezet szerint azzal kapcsolatos életfentartási igénye a rokonságnak van szabályozva. A tervezet szerint elválasztásnál a vagyonbeli rendezés az általános jogszabályokat követi; nevezetesen úgy, hogy vagyon" közösségnél a vagyon a házastársak közt egyenlő részekben felosz" tandó (1,377., 1,429., 1,431. §-ok). Ennek ellenében általános vagyon" közösség, vagy az ingóságok és szerzemények közösségének esetére eltérő szabályozás javasoltatott; úgy hogy az ártatlan félnek joga legyen követelhetni annak előleges kiosztását, a mivel az általa a közös vagyonba fektetett érték felülmúlja a vétkes házastársának befektetésének értékét, a mennyiben az összvagyon értéke elérte a végrendezésnél a mindkét házastárs által tett befektetések értékét; ellenkező esetben az ártatlan fél kérelmére a felosztás akkép történnék, hogy mindenik házastársnak az általa tett befektetés értéke visszaadandó, de a hiányzó érték felének levonásával. És ez tüzetes megvitatás után el is fogadtatott. Megállapittatott az is, hogy hasonló jog illesse meg azon házastársat is, a kinek elmebetegsége vezetett a házasság felbontására. Az 1,455. §-hoz, mely megengedi, hogy az elvált nő férje családnevét megtarthassa, a bizottság megállapította, hogy ha a nő nem egyedüli vétkes, akkor jogosult az illetékes hatósága előtt teendő nyilatkozat folytán saját családnevét ismét felvenni; ha pedig egyedül a nő volt vétkes, a férjnek az illetékes hatóság előtt a nevének tovább viselhetése elleni tiltakozása következtében, a nő férje nevének viselhetésétől elesik. Az 1,456—1,458. §-ok a szülők s gyermekek közti jogviszonyt szabályozzák elválás esetére. Az 1,456—1,457. §-ok a gyermekek személyi gondozásáról s ezekkeli érintkezéséről a szülőknek meghagyattak. Az 1,458. §, mely szerint a nő saját jövedelmeiből a gyermekek tartásához hozzájárulni köteles, ha a férjet a szülői haszonélvezet a gyermekek vagyonából meg nem illeti, akkép lett a bizottságban megváltoztatva: hogy a nő köteles ahhoz hozzájárulni, a mennyiben a gyermektartási költségek nem fedeztetnek azon haszonélvezet által, mely a férjet a gyermekek vagyonából megilleti. Egyszersmind az 1,457. § azzal toldatott meg, hogy akkor, midőn a nőt illeti a gyermekek gondozásának joga, az a saját használatára visszatarthatja azon járulékot, mely általa a gyermekek tartására nyújtandó azon esetben, ha az eltartás a férj viselete által tetemesen veszélyeztetve lenne. Az 1,459—l,461.§-ok az ideiglenes, ágy asztaltóli elválásról töröltettek, minthogy ezen intézmény az 1,44-4—1,445. §-oknál mellőzendőnek találtatott; a viszonyos eltartási kötelességről szóló szabályaik azonban az 1,281. §-hoz átteendők. Az 1,462. §, a mely megengedi, hogy egyik vagy másik házastárs indítványára és a válóper folyamára a házastársaknak egymásközötti, úgy gyermekeikhez való viszonya, külön ideiglenes intézkedés által rendeztethessék, azon változtatással fogadtatott el, hogy ha ideiglenes intézkedés által különélésük meg van engedve, viszonyos eltartási kötelezettségükre az 1,860. §. 2—4. p. szabályai érvényesek. Az 1,462—1,463. §-ok perrendbe utaltattak. Az 1,464—1,465. §-ok a holttá nyilvánítás következményeiről rendelkeznek akkép, hogy ha a másik házastárs új házasságra lép, a holttá nyilvánított azonban még életben van, az új házasság folytán a régi felbontottnak tekintendő, kivévén, ha az újra házasodott fél új egybekelésekor tudta, hogy holttá nyilvánított házastársa akkor még életben van (1,464. §). Ennek ellenében inditványoztatott, hogy az 1,464. § törlésével, azon előbb elfogadott szabály, mely szerint semmis a házasság, ha a házastársak egyike a házasság kötésekor egy harmadikkal érvényes házasságban élt, azzal egészítessék ki, hogy ha a harmadik személy a házasságkötés idejében holttá volt nyilvánítva, az új házasság érvényes legyen, ha az előbbi házasság a megsemmisítési kereset beadása előtt felbontva volt. A bizottság más tagjai fentartatni kívánták a tervezet azon elvét, hogy az előbbi házasság, ujabbnak kötése folytán felbontatik; de akkép, hogy ha a holttá nyilvánított még életben lenne, az új házastársak mindenike jogosult legyen bizonyos határidő alatt az új házasság felbontására keresetet indíthatni, hacsak a házasság kötésekor nem tudta, hogy a holttá nyilvánított még életben van. Még egy harmadik indítvány is tétetett, mely szerint az új házastársak mindenikének nem az elválásra, hanem arra adassék jog, hogy a második indítvány feltételei alatt az új házasság érvénytelenítésére indíthasson keresetet. Ezen indítványok feletti hosszasb vitatkozás után, a többség a harmadikat fogadta el azon toldalékkal: hogy az új házasság megtámadhatása kizárt legyen, ha az a második házastárs halála által felbontatik, mielőtt a megtámadás bekövetkezett. Továbbá megállapittatott, hogy a megtámadási kereset 6 hónap alatt érvényesítendő azon időpont után, a melyben az azzal élő házastárs megtudta, hogy a holttá nyilvánított házastárs még életben van. Különben az 1,464. §-nál még az a változtatás történt, hogy azon körülmény, miszerint a holtnak nyilvánított még életben van, az új házasságot csak akkor semmisítse meg, ha az új házasságra lépett mindkét házastárs eg hogy a holttá nyilvánítótL túl ybekelésükkor tudomásul birt arról, élte a holttá nyilvánittatását. Dr. Szokolay hlván, ügyvéd Budapesten. Nyilt kérdések és feleletek. Az új bélyegtörvény köréből. (Kérdés). 1 Községi bíróság elé utalt, de fizetési meghagyás útján a járásbíróságok által elbírált (20 frtig terjedő) perekben kell-e egy frtos ítéleti bélyeg, vagy elég-e a fizetési meghagyás útján már lerótt 20 kros bélyeg? >( 2 Községi bíróságoktól felebbezett perekben a járásbíróság Ítélete illetékmentes-e, vagy esik-e 20 kros (némelyek szerint 1 frtos) bélyegilleték alá? 3. Az 1894 november 1-je előtt megindított kisebb polgári perekben szóbelileg előterjesztett kérelmek bélyegmentesek-e, mint eddig, vagy 20 kr. bélyeg alá tartoznak, mint a sommás eljárásban ? 4. Ha a per tárgyának értéke 200 frtot meg nem haladván, az ítéleti bélyeg 2 frt, követelhető-e a pergátló kifogás tárgyában hozott végzés után 2 frt 50 kr. bélyeg, vagy elég talán 2 frt is? Dr. Obetkő Dezső, kir. aljárásbiró Pécsett. Az ítélet feloldása (az 1893: XVIII. t.-cikk 165. §-ához). (Felelet.) Dr. Emraanuel Győző úr * feltett kérdésemre feleletet adván, a felelethez az ügy érdeméhez egyáltalában nem tartozó felesleges commentárt füz, irván: «Spectator kérdésében az utolsó bekezdés egyébiránt jogász előtt naiv dolgokat tartalmaz stb.» Hát kérem, annyit elárulhatok, hogy jogász ember vagyok, s a mint mások mondják, sőt itt-ott már nyomtatásban is olvasható volt, nem épen a legesleggyengébbek közül; elárulhatom továbbá azt is, hogy a kérdésnek papirra tételekor tökéletesen tisztában voltam azzal : 1. hogy sommás ügyekben elsöbiróság a kir. járásbíróság; 2. hogy a járásbíróság sommás ügyekben mint egyes bíróság jár el; 3. hogy sommás ügyekben felebbezési bíróság a kir. törvényszék; 4. hogy a kir. törvényszék mint felebbezési bíróság hármas tanácsban ítélkezik; 5. hogy a kir. törvényszék tanácsait a törvényszéki elnök alakítja és végül 6. hogy sommás ügyekben felülvizsgálati kérelemnek van helye a jogkérdésben a kir. táblához. Az érvényben álló perrend eme sarkalatos intézkedéseinek pontos tudatában, de sőt — tessék engemet megérteni — épen ezért voltam bátor ezt a fogós kérdést feltenni és a harmadik bekezdésben foglalt «naiv kérdéseket*, mint a deductio segédeszközeit céltudatosan alkalmazni. Egyébként megjegyzem, hogy a kérdést nem is én fedeztem fel, hanem a fölött ügyvédekből és birákból álló) nagyobb társaság folytatott élénk eszmecserét,— a nélkül azonban, hogy annak értelmét biztosan megállapítania sikerült volna. Azt dr. Emmanuel Győző úr felvilágosító feleletét megelőzőleg is tudtuk, hogy a felülvizsgálati eljárásban ez a szakasz a tetszés szerint nyújtható «megfelelő alkalmazás» szerint körülbelül azt jelenti, hogy: «A felülvizsgálati bíróság a felebbezési bíróság ítéletét végzéssel feloldani tartozik: 1. ha a felebbezési bíróság nem volt szabályszerűen alakítva* — hát persze nem képezte kérdés tárgyát az, hogy az esetben, ha a sommás eljárásra tartozó örökösödési ügyben a kir. törvényszék felebbezési tanácsában mint szavazó kereskedelmi ülnök, vagy bármily sommás ügy elintézésénél a felebbezési tanácsban akár mint előadó, akár mint szavazó kir. tszéki albiró vett volna részt, — a kir. itélő táblának kötelessége lesz ezt az ítéletet feloldani azért, mert a kir. törvényszék felebbezési tanácsa nem volt szabályszerüleg alakítva; ezt hát ne tessék nekünk magyarázni, hanem tekintettel arra, hogy életben levő törvénynyel állunk szemben, a mely 165. §-ának 1. pontjában kifejezett szavakkal kötelességévé teszi a felebbezési bíróságként eljáró kir. törvényszékeknek annak hivatalból való megvizsgálását: vájjon szabályszerűen volt-e az elsöbiróság alakítva vagy sem, törvényes sanctióként állitván fel az ítéletnek feloldását azokban az esetekben, a melyekben «az elsőbíróság nem volt szabályszerűen alakítva*, — tessék a feltett kérdésre direct feleletet adni, vagyis tessék megmondani azt: «Melyek azok az esetek, a melyekben a kir. törvényszék mint felebbezési bíróság a kir. járásbíróságnak mint elsőbiróságnak ítéletét a felebbezési kérelem és ellenkérelem által megtámadott részében az 1893. évi XVIII. t.-cikk 165. §-ának 1 pontja értelmében végzéssel azért tartozik feloldani, mert az elsőbiróságként eljárt kir. járásbíróság nem volt szabályszerüleg alakítva>» És ha dr Emmanuel úr magát szorosan a kérdéshez tartva, mindenekben kielégítő feleletet képes adni, akkor egyszersmind meg fog felelni a fokerdessel szorosan egybefüggő azokra a nézete szerint naiv kérdésekre is, hogy: «ki alakítja a sommás eljárásban adóbíróságot? miként alakúi meg? mikor van szabályszerűen alakítvar» A mivel kétségkívül le fogja kötelezni azt a jogásztarsasagot, a mely ezekben a kérdésekben nem volt képes eligazodni es a mely ennek a törvényhelynek értelmét nem «indoko* A «J o g» 7. sz.