A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 38. szám - A műbortörvény magyarázatához

A JOG. 271 már olyan rangú biró vau, a 10—15 éves törvényszéki birák is mellőztetnek. Azt hiszem, hogy a törvénynek az az intcntiója, miszerint az elsőfokú bíróságok nivója emeltessék, az általam javasolt értelmezős, illetve módosítás mellett is sértetlen marad; de a bírói függetlenség sem érintetik általa; mert ezek a kinevezések, a mint tudom, az illetőktől bekivánt nyilatkozatok alapján történnek .... A mi pedig a hurcolkodást illeti, azt szívesen megteszi az előléptetett mindig, bármennyire érzi annak hátrányait. Hiszen a hurcolkodás az előléptetésnek természetes folyománya minden más kinevezésnél, miért ne lehetne itt is az . . . Hát ha ezek a sérelmek orvosoltatnának, akkor aztán a nagyságos »t örvényszéki kir. ítélő táblai biráknak« — eltekintve a cifra cím kérdéstől — egészen »r e n d b e n volna a s z é n á j o k«. Trencséni Csák." Irodalom. Werbőczy István hármaskönyve, az eredetinek 1517-iki első kiadása után fordították jogi müszótárral és részletes tárgymutatóval ellátták K o 1 o s v á r i Sándor és Óvári Kelemen, a kolozsvári egyetem nyilv. r. tanárai. Kiadja a magyar tudományos akadémia. 1894. Ara 5 frt. A tudós fordítók nagy szolgálatot tettek a hazai jogirodalomnak, a midőn arra vállalkoztak, hogy ezen magyar jogi kincset újból megnyitották a jelen nemzedéknek, mely bizonyára vajmi keveset tud már azon nyelvből, melyen az eredetileg nyújtva lett. Kitűnő jogtörténészeink felhasználtak mindent arra nézve, hogy az, mi avult, régi és a köztudatnak rejtély, felderítsék. E tekintetben a mü mellé adott szótár, a szöveget kisérö jegyzetek, a tárgymutató felette módon megkönnyítik régi jogunk ezen kincses bányájának könnyű megértését. Jogászságunk tehát nagy köszönettel tartozik a fordítóknak, és csak kívánatos volna, hogy ezen új köntösben a mü jogászságunk egyikénél sem hiányoznék. Enyhébb irányzat a büntetőjogban. Irta: dr. Eszterház y Sándor, kassai kir. akadémiai nyilv. r. tanár. K o c z á n y i és Vitéz kiadása. Ezen kis füzetben a jogbölcselet és büntetőjog terén jóhirnévnek örvendő szerző kimutatni törekszik azon elfajulást, mely a büntetőjog humanisticus irányában mutatkozik. De egyúttal utal azon egészséges reactióra, melylyel ezen egészségtelen elfajulás ellen az élet neki szegül. E kis olvasmány sok igazságot tartalmaz és olvasóinknak ajánlható. Vegyesek. Igazságügyi bolondgombák. Következő, csaknem hihetetlen indokolású bírói határozatot kaptunk. Ad 2,862/94. P. Végzés. Minthogy alulirt kir. aljbiró időközben a győri kir. itélö táblához tanácsjegyző minőségben behivatott és igy ezen bíróságnál hivatalos minősége megszűnik, ennélfogva ezen ügyben fenti szám alatt folyó hó 25. napjára kitűzött tárgyalás hivatalból beszüntettetik és erről a megidézett egyének azzal értesíttetnek, hogy a megszüntetett határnapon megjelenniük nem szükséges és hogy a tárgyalásra a megüresedett albirói állás betöltése után hivatalból új határnap fog kitüzetni. Tatán, 1894. évi szeptember 12-én. A tatai kir. járásbíróság stb. Helypénzszedési díjszabás áthágása, mint rendőri tilalom megszegését nem képező cselekmény, kihágássá nem minősíthető, hanem ily esetben elzárássá át nem változtatható pénzbírság alkalmazandó megtorlás gyanánt. A belügyministernek 1894. évi 19,904. sz. a. kelt rendelete : N. vármegye közönségének. A vásári helypénzszedés körül elkövetett visszaélések megtorlása iránt a m. évi nov. 16-án tartott közgyűlésben 994. sz. a. alkotott szabályrendeletre az az észrevételem van, hogy a helypénzszedési díjszabály áthágása kihágássá nem minősithető, mert az 1879. évi XL. t.-c. I. §-a értelmében kihágássá csak valamely rendőri tilalom megszegését lehet minősíteni. Ilynemű visszaélésekkel szemben tehát csak elzárássá át nem változtatható pénzbírság alkalmazható megtorlás gyanánt, n. pénzbírság a megrövidíteni avagy túllépni szándékolt díjtétel többszörösében avagy ezen díjtétel meg nem határozhatása esetében bizonyos meghatározott összegben állapítandó meg. Felhívom ennélfogva a címet, hogy a szabályrendeletnek 3 — 6. §-ait megfelelőleg dolgozza át és azt az 1886. évi XXI. t.-c. II. §-a alapján újból terjeszsze jóváhagyásom alá. Azon kérdés, hogy a hagyatékhoz tartozó ingóságok miként adassanak el, a hagyatéki tárgyaláson döntendő el a kiskorúak gyámja és a nem érdekelt rokonok meghallgatása mellett. A belügyministernek 1894. évi 20,964. sz. a. hozott határozata: T. megye közig, bizottságának. A néhai ifj. F. Ferenc m —i volt lakos hagyatékához tartozó ingóságok eladása tárgyában a cím gyámügyi felebbviteli küldöttsége által mult évi június 13-án 49. sz. a. másodfokon hozott határozatot az az ellen T. Ferenc m—i lakos részéről közbetett felebbezés folytán vizsgálat alá vévén, * Ezen név alatt vidéki bíráink egyik kiváló tagja lapunkban már löbb Ízben közlötte szellemes észrevételeit igazságügyünk ferdeségeiröl. A szerkeszítíség. következőleg határoztam: Az idézett keletű és számú másodfokú határozatot, melylyel a vármegyei árvaszék mult évi március ló-én 5,065. sz. a. hozott a kérdéses hagyatékhoz tartozó ingóságoknak árverésen való eladását elrendelő határozata helybenhagyatott, az árvaszék végzésével együtt feloldom és elrendelem, hogy a hagya^ téknak folyamatban levő tárgyalása a kérdéses ingóságokra nézve teendő intézkedéseknek, a kiskorúak gyámja és a kiskorúakkal szemben érdekeltségi viszonyban nem álló rokonok meghallgatása mellett leendő megállapításával mielőbb fejeztessék be s a menynyiben az örökség: jog vitássá nem vált, miután a hagyatékot képezik az ingatlanok is, az ügyet az 1877. évi XX. t.-c. 254. §. 2. bekezdése értelmében az illetékes hagyatéki bírósághoz tegye át. Indokok: Tekintve, hogy a kérdésesingóságok a hagyaték részét képező s a községi közgyám kezelése alatt álló szatócs üzlethez tartoznak s a mennyiben részben eltarthatlan természetűek, úgyis rendes elárusitás tárgyát képezik, ennélfogva a vagyonérték megmaradásának biztosítása címén eladásuk iránt az 1877. évi XX. t.-c. 226. § a alapján különleges intézkedés szüksége fenn nem forog; tekintve továbbá, hogy ugyanazon t.-c. 250. §-a értelmében a hagyatéki vagyonkezelés módja, valamint a hagyatéki ingóságok eladhatása és eladási módja megállapításának a hagyatéki tárgyalás alkalmával van helye : ezen okokból az első- s azt helybenhagyó másodfokú határozatok feloldásával az eladás kérdésének a hagyatéki tárgyaláson való elintézését elrendelni kellett. Ha magyar honos külföldön egyházi, vagy oly polgári házasságot kötött, mely egyházilag megáldatott, ha egyébként hazai törvényeink értelmében bontónak jelzett akadály hiányzik, a házasság érvényes és a férj honosságát követik neje, valamint gyermekei. A m. kir. belügyministernek 1894. évi 45,883. sz. a. kelt határozata : N. vármegye alispánjának. G. J. és családjának honossága ügyében f. évi május 25-én 5,594. sz. a. kelt jelentése kapcsán értesítem czímedet, hogyha az emiitett honossági ügy befejezésének akadálya csak a czimed által bekivánt hatósági engedély lenne, ugy az a körülmény, ha az alispáni hivatal különben a tárgyalási iratok birtokában van, ezek felterjesztését és az érdemleges jelentéstétel ne gátolja; mert a czimed által előző jelentésében hivatkozott 1876. évi ministertanácsi határozat jelentősége első sorban a hatáskör megállapításában keresendő, a mennyiben kijelenti, hogy a külföldön kötni szándékolt házasságok törvényszerűségéről a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister úr állit ki bizonyítványt. Ezen bizonyítvány hiánya azonban a házasságot — miként azt a szakministerek több izben, igy a m. kir. igazságügyminister az 1885-ben (közölve a »M. Közigazgatás« cimü szaklap 1886. évi 48. számában) kijelentették — érvénytelenné nem teszi, ha különben egyházilag köttetett, illetőleg ha más törvényeinkben bontónak jelzett akadály fenn nem forgott. Ha tehát G. J., bár előzetes engedély nélkül, nem polgári, hanem egyházi házasságot, illetve oly polgári házasságot, mely egyházilag megáldatott, kötött, házassága azért hazai törvényeink szerint is érvényes és neje, valamint gyermekei követik honosságát. A levéltári szakvizsga letehetéséhez főgymnasiumban nyert érettségi bizonyítvány szükséges. A m. kir. belügyminister 1894. évi 51,902 számú határozata: N. vármegye alispánjának. G. S. 1 —i lakosnak a levéltári szakvizsga letételére való minősültsége kérdésében mult hó 28-án 23,222. sz. a. kelt jelentésére a folyamodványi mellékleteknek •/. alatt visszaküldése mellett a következőkben válaszolok czimednek. Igaz ugyan, hogy az 1883. évi I. t.cikk 13. §-a csak 8 gymnasialis osztály bevégzéséről szól s az érettségi bizonyítvány szükségességéről említést nem tesz. Ámde a törvény intentioja nem lehetett az, hogy a levéltári szakra nézve kisebb minősítést állapítson meg s a tudományos jellegű foglalkozásra is hivatott levéltári tisztviselőktől kisebb képzettséget kívánjon, mint például a postaszakbeli alsóbbrangú tisztviselőktől, mely utóbbiakra éppen a folyamodó által is hivatkozott, 1883. évi I. t. c. 14. §-ában a főgymnasium végzésén kívül az érettségi vizsga is kifejezetten elő van irva. A törvény életbe lépte óta lefolyt 10 éves gyakorlat is úgy fogta föl és alkalmazta a törvény 13. §-ának szóban levő intézkedését, hogy a levéltári szakhoz az érettségi vizsgával befejezett teljes főgymasiumi képzettség kívántatik, mely 10 éves állandó gyakorlat megváltoztatását indokoltnak nem találom. Ennélfogva folyamodónak az a kérelme, hogy érettségi vizsga hiányában is a levéltári kezelő szakvizsga letételére bocsáttassék, általam sem volt teljesíthető. A nagyváradi jogakadémia tanévének ünnepélyes megnyitása alkalmából annak nagyérdemű igazgatója: dr. Bozóky Alajos, kir. tanácsos nagyérdekü beszédet mondott. A beszédben emelkedett szempontból fejtegette a modern állampolgárok kötelességeit, lelkes buzdítást intézvén az ifjakhoz a hazafias erények gyakorlására. Majd behatóan ecsetelte a vidéki jogakadémiáknak a múltban szenvedett nehéz viszontagságos helyzetét, melyből azokat kivált a Csáky reformjai emelték ki. A tudós igazgató üdvözölvén az ifjúságot, kérte őket, legyenek meggyőződve, hogy a tanári kar igazán javukat akarja és buzgón fog törekedni arra, hogy őket a művelt társadalom hasznos tagjaivá képezze ki. Az ifjúságtól is odaadó szorgalmat vár, annál inkább, mert a modern életfentartás harca mind szélesebb ismeretek megszerzését követeli. A kecskeméti ev. ref. jogakadémia tanrendje az 1894—95-ik tanév I-ső felében. A) Kötelezett tárgyak. I. Első