A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 35. szám - A képviselői immunitás Austriában

A JOGL 247 tökepénznek kikölcsönzése ós biztosítása körül mulasztást elkö­vetett közgyámot nyomozza ki ós a felelősseget elsősorban az ellen, másodsorban a községi elöljáróság, illetve képviselőtestület ós harmadsorban a község ellen állapítsa meg, mert az 1877 : XX. t.-c. 299. §-a szerint a kölcsönadott pénzekért a felelősség a most emiitettek ellen és sorrendben állapítandó meg. A jog- és oselekvésképesség megítélése Magyarország­ban nemzetközi jogi szempontból. Fölmerült esetben alkalma volt a kir. igazságügyminiszteriumnak akképen nyilatkozni, hogy arra vonatkozó általános törvényünk, hogy nemzetközi magánjogi viszonyokban a felek jog- ós cselekvési képessége milyen törvény szermt ítélendő meg, nincs. De vaunak egyes törvényeink, a melyekben az az elv nyert alkalmazást, hogy magyar állampolgár jog- és cselekvésképessége mindig a magyar törvények szerint s viszont a külföldiek jog- és cselekvésképessége saját hazájuk tör­vényei szerint ítélendő meg. Ilyen az 1876: XXVII. t.-c. 95. §-a, az 1877: XX. t.-c. 61-64. § a, az 1881 : LX. t.-c. 5. §-a. Ezt-az elvet tekintette irányailóuak az igazságügyminiszterium rendszerint: étidig is s ez az elv nyert alkalmazást akkor, midőn az a kérdés merült fel, vájjon a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országoknak 1868. évi május hó 25-én kelt hitfelekezeti törvénye az ottan honossággal biró s a szolgálat tekintetéből Magyar­országban tartózkodó katonai személyekre is kiterjed-e vagy sem. Az akkori igazságügyminiszterrel egyetértve ugyanis az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1881. évi szeptember 11-éu 25,503. szám alatt kelt körrendeletében (R. T. 1828. 1.) minden hasonló esetre zsinórmértékül szolgáló elv gyanánt kijelentette, hogy Magyarországban az a szabály áll fenn, hogy: a magyar állam területén tartózkodó idegeneknek személyállapota és jog­képessége saját hazájának törvényei szerint Ítélendő meg. (46,132/1893. I. M. sz.) Ha a tiszti ügyész nem saját árpaszéke, hanem idegen tiszti ügyész megbízásából jár el valamely kiskorú ellen indított sommás perben, az ügyvédi díjakra és költségekre igényt tarthat. A belügyminiszternek 1894. évi 9,275. sz. a. kelt rendelete. N. vármegye közigazgatási bizottságának. M. Gy. kiskorúsága idejé­ben Sch. G. és társa felperesek által kiskorú M. Gy. és társai ellen indított sommás perben kiskorú M. Gy. képviselt G. J., S. város tiszti ügyész által felszámított ügyvédi díjak és költségek tárgyábau V. város árvaszékének 1893. évi febr. hó 17-én 91. sz. a. és másodfokon a cím gyámügyi felebbviteli küldöttségének 1893. évi július hó 3-án 322. szám alatt hozott határozatait G. J. felebbezése folytán felülvizsgálat alá vévén, következőleg hatá­roztam: Az idézett számú és keltű egymással egyező alsófokú határozatokat, melyek szerint a szóban forgó perben G. J. S. városi tiszti ügyész által felszámított készkiadásokból még kifize­tetlen 8 frt 43 krnak a V. városi gyámpénztári tartalékalapból leendő kiutalása iránt intézkedés tétetik; a nevezett tiszti ügyész azon kérelme pedig, hogy készkiadásain felül felmerült munka­dijai is kiutaltassanak, elutasittatott, megváltoztatom és utasítom V város árvaszékét, hogy G. J. S. városi tiszti ügyész készkiadá­sain kivül a szóban lévő bírói ítéletekkel nevezett tiszti ügyész részére megítélt perköltségeknek a tartalékalapból leendő kiuta­lása iránt is tegyen a város képviselőtestületének előterjesztést, mert a fenforgó esetben a kiskorú képviseletével V. város árva­széke saját ügyészét bizta meg, ez azonban tekintve, hogy a per S.-ben tépetett folyamatba, költségkímélés céljából magát G. J. S. város tiszti ügyészével helyettesitette s minthogy igy ez utóbbi a pert nem S. város árvaszékének, melynek ő is tagja, megbízásá­ból, hanem a V. városi tiszti ügyész megbízásából vitte : nemcsak készkiadásai, hanem perköltségei megtérítésére is igénynyel bir. Midőn erről a címet a f. évi január hó 19-én 96. sz. a. felterjesz­tett iratok visszaküldése mellett további intézkedés végett értesí­tem, minthogy ezen ügy elbírálásából azt tapasztaltam, hogy a szóban levő per folyamatba tétele nyilvántartva nem lön, a minek következése volt, hogy tekintet nélkül az ezen perből felmerü­lendő költségekre, M. Gy. nagykorúsága elértekor összes árva­értéke kiszolgáltatott s a per költségei, minthogy az rajta most már be nem hajtható, a tartalékalap terhére esett; minthogy a kérdéses per nyilvántartása körül az árvaszék részéről mulasztás látszik fenforogni: utasítom a címet, hogy ez irányban vizsgálatot tartson 8 annak eredményéhez képest intézkedjék. Az egri érseki joglyceumnak az 1893 -94. iskolai évről szóló évkönyvéből a következő adatokat veszszük: Az év elején beiratkozott I. éves 19, II. éves 20, III. éves 11, IV. éves 11; összesen tehát 61 hallgató ; kimaradt az I. félév folyamán 4, volt tehát az I. félév végén 57 hallgató. Ezek közül a II. félévre 52 iratkozott be s kimaradt a félév folyamán 1 ; az év végén a hallgatóság száma tehát 51 volt. Anyanyelvre nézve kivétel nélkül magyarok; vallás szerint a következőkép oszlottak meg: R ó m. kath. 33, gör. kath. 3, ág. ev. 1, e v. r e f. 5, izraelita 9. Ösztöndíjat élvezett 8 hallgató; szorgalmi jutalmat kapott 4 hallgató. Kitűzetett a következő négy pályadíj : 1. Fejtessenek ki a római pápának az egyházi javadalmak betöltése körüli jogai. 2. Terjesztessenek elő a birói illetékesség iránti általános és a magyar törvénykezési rendtartásban gyökerező különös szabályok és fejtessék ki az illetékességi kifogások érvényesítésé­nek módja. 3. Fejtessék ki az ingatlanok jogi természetének befolyása a származékos tulajdonjog-szerzésre. 4. Fejtessenek ki a bűnrészességre vonatkozó büntetőjogi elvek, tekintettel a hazai büntetőtörvényre is. Erre öt versenymű érkezett, melyek közül háromuak a díj ki is adatott. A már 28 éve fennálló »Joghallgatókat segitő egyes ül et« jelenlegi alaptőkéje 7,500 f-t 88 kr. Az »0 1 va s ó­kör« ez évben is működött, vagyona 154 frt 39 kr. A jog- és államtudományi kar tanári testülete Kozma Károly tb. doctor igazgatón kivül 11 tagot számlált. A kassai kir. jog- és államtudományi kar 1893 — 94. évkönyvéből a következő adatokat veszszük: Az év szept. 10-én lett ünnepélyesen megnyitva, a »Te Deum« jun. 10-én tartatott meg Volt I. éves 23, II. éves 28, III. éves 13, IV. éves 11 ; összesen tehát 75 joghallgató. Az évközben tartott eolloquiumokban minden hallgató köteles volt részt venni. A hall­gatók mindnyájan magyar anyanyelvűek, vallás szerint igy oszlottak meg : R ó m. kath. 39, gör. kath. 5, c v. r e f. 11, ág. e v. 8, izraelita 9. Öt hallgató élvezett ösztöndíjat. A »Segélyző-egyleU, »01vasókör« és a »Dalkör« ez évben is virágzott. A tanári kar, élén dr. Klekner Alajos igazgatóval, 10 tagot számlált. A m. kir. Curia tanácsainak beosztása 1894. augusztus 26-tól szeptember 23-ig. I. Polgári osztály. Elnök : B a 1 á s y Antal, tanácselnök. Bírák: Németh Lajos, Keresztszeghy Lajos, Stephanides Henrik, Asztalos Aba, Béres János, Pecháta Főidre (szept. l-ig.), Trux Hugó, Tergovcsics István. Tanácsjegyzők : 13orszéky Károly, (Vajdafy Emil), — Elnök: Manoilovich Emil, tanácselnök (szeptember 2-ig), D é c s e y Zsigmond (szept. L'-t(')l). Birák: ]unicsek József, Emmer Kornél, Hegedűs László, Popu József, Bene Kálmán, Tatity Milutin. Tanácsjegyzők: Móga ( hlön, Imrik Péter. — Félnők : H a 1 m o s y Endre tanácselnök. Birák: Ruby Antal, Pásztélyi János, Gottl Ágoston, Ádám András, Hűvös Károly, Egry Kálmán, Zachár Emil. Tanácsjegyző : Szent­Iváuy Gyula. — Elnök: Szabó Ágoston, tanácselnök. Birák: Oeffner Ferencz, Bosits Gábor, Frink Endre, Mezey Albert, Vaszilievits Vazul, Illyasevits Jenő, Frits Róbert. Tanácsjegyző: Szíjártó Zsigmond. — Elnök: Süteő Rudolf, curiai biró, tanács­vezető. Birák; Illyés Károly, Kiszely Tiborcz, Csathó Ferenc (szept. 11-től), Klimkó István, Farkas Géza, Zsembery Kálmán, Havass Károly, Hollerung Alfréd Tanácsjegyző : Appl Alajos. ­II. Büntető osztály. Elnök : C z o r á a Bódog, a kir. Curia másodelnöke. Birák : Barthodeiszky Gyula, Sebestyén Mihály, Schedius Lajos, Szeremley Lajos, Neuberger Ignác (szept. 9-től), Frenreisz István, Válkai Bertalan. Tanácsjegyzők : Saárosy Károly, Illyasevits József. — Elnök: Szentgyörgyi Imre, tanács elnök. Birák: Andrásovics Béla, Keömley Pál (szeptember 3-tól), Bömches Gyula (szeptember 9-től), Losonczy Ödön, Hérics-Tóth János, Székács Ferenc, Bibó István, Nyers Lajos, Berlogia Ábra­hám. Tanácsjegyző: Schindler Jenő. — Elnök: Veszprém y János, curiai biró, tanácsvezető. Birák : Kelemen Mór, Tutschner Ágoston, Ballegh József, Csider László, Németh Péter, Nagy Sán­dor, Péterffy Domokos. Tanácsjegyzők : Tőkés Ferencz, Dessewffy Marczel (szept. 14-től). Batlay Imre kassai kir. főügyészt az igazságügyminister az igazságügyministeriumba rendelte be, hol a codifícationális bizott­ságba osztatott be. Bogisich Lajos kir. tanácsos, a budapesti törvényszék elnöke, külföldi uton töltjtt szabadságáról visszaérkezett és átvette hiva­talos vezetését Chira Elek bírótól, a ki távolléte alatt helyette­sitette. A nagyváradi kir. kath. jogakadémia tanrendje az 1894 — 95. tanév I. felére. I. Kötelező tantárgyak. Az I. évfolyamban. Bevezetés a jog- és államtudományokba, csütörtö­kön és szombaton 11—12-ig. Dr. Nagy Ernő, ny. r. tanár. (2 óra.) Római magánjog (institutiók). csütörtök kivételével naponkint 8 -9-ig. és hétfőn, kedden, szerdán 9—10-ig. Dr. Bozóky Alajos, igazgató tanár. (8 óra.) Magyar alkotmány- és jogtörténet, szom­bat kivételével naponkint 10 —11-ig és csütörtökön 8 —10-ig. Dr. Persz Adolf, ny. r. tanár. (7 óra.) Ethika, hétfőn, kedden, csütörtökön 12 —l-ig és csütörtökön 10—ll-ig. Dr. Nemes Imre, magánt. (4 óra.) A II. évfolyamban. Nemzetgazdászat, csütörtök kivételével naponkint 8—9-ig és szombaton 11—12-ig. Dr. Molnár Imre, ny. r. t. (6 óra.) Magyar magánjog, csütörtök kivételével naponkint 9 —10-ig. Dr. Sipos Árpád, ny. r. t. (5 óra.) Jogbölcsé­szet, hétfő kivételével naponkint 10-ll-ig és csütörtökön 11 — 12-ig. Dr. Hoványi Gyula, ny. r. t. (6 óra.) A XIX. század tör­ténete, hétfőn, kedden, szerdán és pénteken 11 — 12-ig. Dr. Nagy Ernő, ny. r. t. (4 óra.) A III. vagyis jogtudományi tanfolyamban. Törvénykezési eljárás, csütörtök kivételével naponkint 10— ll-ig. Dr. Magyary Géza, ny. rk. t. (5 óra.) Osztrák magánjog, uapon­kint (csütörtökön is) 8 —9-ig. Dr. Sipos Árpád, ny. r. t. (6 óra.) Büntetőjog, hétfő kivételével naponkint (csütörtökön is) 9—10-ig. Dr. Hoványi Gyula, ny. r. t. (5 óra.) Kereskedelmi és váltójog, csütörtök kivételével naponkint 11 —12-ig és csütörtökön 10—11 ig. Dr. Magyary Géza, ny. rk. t. (6 óra.) A IV. vagyis államtudo­mányi tanfolyamban. Alkotmányi és kormányzati politika, csü­törtök kivételével naponkint 8 —9-ig. Dr. Nagy Ernő, ny. r. tanár. (5 óra.) Magyar közgazdasági jog, csütörtök kivételével naponkint 10—ll-ig. Dr. Szolcsányi Hugó, ny. r. t. (5 óra.) Magyar pénz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom