A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 7. szám - A németbirodalmi magánjogi codificatio 1893-ban. (1893. október-decemberi tárgyalások.)

A szakértői vélemény mellőzésének további indokául a tekintetes kir. itélő Tábla azt hozza fel, hogy az ezen alkalommal kisajátitott ingatlanok mellékutczában fekszenek, csak keskeny utczai homlokzattal s beépítésre nem igen alkalmas alakkal birnak; ezen indokok azonban teljesent arthatatlanok, mert habár a kisajátítás alatt levő ingatlanaink mellékutczában fekszenek is, de még mindig közelebb feküsznek a nagy közlekedésíí üllői-úthoz, mint a 8. sz. alatti adás-vétel tárgyát képező vagy a tekintetes kir. itélő Tábla által hangsúlyozott és 1891. évben bíróilag megbecsült telek: hogy kisajátítás alatt levő telkeink csak keskeny utczai homlokzattal s beépítésre nem igen alkalmas alakkal bírnának, ez semmivel sem indokolt állítás és feltevés, hisz az iratoknál fekvő vázrajz szerint a kisajátítási összeírás 1. sorszám alatt felvett telkünk 244 négyszögöl terjedelem mellett 9-83 öl utczai homlokzattal, a 2. sorszám alatti telkünk 247 négyszögöl kiterjedés mellett 1T3 öl utczai homlokzattal, végre a 4. sorszám alatti telkünk 238 négyszögöl kiterjedés mellett 9"78 öl utczai homlokzattal bir, vagyis oly utczai homlokzattal, mely a telkek térmértékével kellő arányban áll s ha azon térmérték mellett hosszabb utczai homlokzattal bírnának, épen az lenne a telkeknek hátrányára, mert beépítés esetén csak keskeny udvaruk lenne, mely körülményt a szakértők is véleményükben felemlítik; igy pedig beépítésre alkalmas alakkal birnak. A. szakértők véleményének mellőzését a tekintetes kir. ítélőtábla végre azzal indokolja, hogy a »szakértők véleményüket főleg a zerge-utczában s József-utczában és a Szent királyi-utczákban eladott házhelyekért a legutóbbi időben elért vételárakból merítették, már pedig arra való tekintettel, hogy eme utczák sűrűbben lakott és a város központjához közelebb eső városrészben fekszenek, az ott elért vételárak a jelen esetben irányadók nem lehetnek« — de a mily tarthatatlanok a tek. kir. ítélőtáblának a szakértői vélemény mellőzésének már fent megczáfolt indokai, épp oly tarthatatlan ez utóbbi indoka is, mert a szakértők véleményüket nem ezen utczákban eladott házhelyekért elért vételárakból merítették, miről mindenki meggyőződhetik, ki a szakértői véleményt és annak indokolását elolvassa, mert a szakértők véleményök megalkotásánál kiterjesztették figyelmöket a főváros több részében elért vételárakra s figyelmükre méltattak minden körülményt és mozzanatot, mi a telekárakra befolyással bir s mindezen beható kutatásaik és tapasztalataik okszerű eredményeként állapították meg a fentjelzett becsárakat; a Zergeutcza, József-utcza és Szentkirályi-utczákban eladott telkekért elért vételárakat a szakértők csak példaként hozzák fel, a mint példaként felhozták a távoli és félreeső Mátyás-utczában elért négyszögölenkénti 100 frt egységárt. A mi pedig a tek. kir. itélő Táblának azon indokát illeti, hogy a Zerge-, Józsefés zentkirályi-utczák sűrűbben lakott és a város kőzpontjá hoz közelebb eső városrészben fekszenek, mi okból az ott elért vételárak a jelen esetben irányadók nem lehetnek : ez sem szolgálhat a szakértői vélemény és becsű mellőzésének elfogadható indokául, mert a nevezett utczák a város központjához közelebb absolute nincsenek, mint a kisajátítás alatt álló telkek és ha ezeknél talán sűrűbben lakottak is, de velők szemben azon nagy hátrányban vannak, hogy nagyon szűkek, főleg a Zerge- és Szentkirályi-utczák semmi közlekedési eszközzel nem birnak és nincs közelükben annyi közintézet, mely körülmény tagadhatatlanul nagy befolyással bir a lakbérjövedelem emelkedésére, úgy, hogy ezen hátrányok nagyon érthetővé teszik azt, hogy ép ezen most emiitett két utczában köztudomásúlag legolcsóbbak a lakások. Ha kellő figyelemre méltatjuk mindezen körülményeket, ha figyelembe veszszük továbbá azt, hogy a kisajátítás alatt álló telkeknél az üllői-úttól távolabb fekvő és a 7. B. a. szerint 1873. év márczius havában négyszögölenként 54 frt 73 krért eladott telek a 8. B. a. szerint már 1891. évi február havában négyszögölenként 95 frt 27 krért adatott el s ha tekintetbe veszszük, hogy a kisajátító közoktatási kincstár a kisajátítás alatt álló telkeink közvetlen tőszomszédságában volt telkeinket a 6. B. a. szerint 1890. évi április 14-én négyszögölenként 112 frt 68 krért vette és a 13. B. a. szerint a Schick-féle telek mellett maradandó s 88 négyszögölet tevő keskeny részért 12,000 frtot és ekként négyszögölenként 136 frt 36 krt ajánlott s ha tekintetbe veszszük végre, hogy a fővárosi telkek értéke köztudomásúlag, de a szakértők egybehangzó állítása szerint is a legutóbbi 21/2—S év alatt megkétszereződött, okszerűleg következik az, hogy az általunk követelt négyszögölenkénti 150 frt kártalanítási ár korántsem túlságos, de nagyon is indokolt, jogos és méltányos, annál is inkább, mert a kisajátítási törvény 23. §-a szerint a kisajátítás valódi és teljes kártalanítás mellett eszközlendő. De nem is méltányos, hogy kifejtett indokaink, az érték igazolására felhozott adataink és a szakértők egybehangzó becsűje mellett 400 millió forintot meghaladó budgettel biró és zárszámadásait tetemes milliókra terjedő többlettel lezáró állam által építendő közintézet létesítésénél mi, szegény adófizető polgárok kényszeríttessünk vagyoni viszonyainkat tetemesen meghaladó áldozat hozatalára és anyagi veszteség elszenvedésére. Hol van itt a valódi, hol van itt a teljes kártalanítás? Ugy az első-, mint a másodbiróság is a kártalanítási ár után kamatokat csakis az ítélet jogerőre emelkedésétől állapított meg, holott mi. kisajátító félnek jobb tudomása elleni tagadásával szemben, helyhatósági bizonyitványnyal igazoltuk, hogy a kisajátítás alatti telkeket kisajátító fél már 1893. évi szeptember hó közepe óta birtokába vette és használja, ezen bizonyítékunk azonban mindkét bíróság által minden indokolás nélkül mellőztetett. A kisajátítás alatt álló telkeknek engem első sorban aláirt Ivanovits Bélát illető részére a zálogjog Bogdanovits István javára 1200 frt tőke és annak 8°/o kamatai erejéig bekebelezve van és daczára annak, hogy a kártalanítási pernél 6. B. a. fekvő adásvevési szerződéssel igazoltam azt, hogy kisajátító fél ezen bekeblezett követelés fedezetéül ezen adásvétel létrejöttekor 4000 frtot visszatartott és daczára annak, hogy igazoltam azt is, hogy az ezen zálogjog törlésére irányzott keresetemet megelőzőleg a bekeblezett tőke és kamatai teljes kiegyenlítéséül 1488 frtot bírói letétbe helyeztem s tehát ekként a kártalanítási összeg engem illető részének birói letétbe helyezésére semmi ok sem forog fenn, a tek. kir. itélő Tábla a kártalanítási összeg engem illető részének birói letétbe leendő helyezését rendelte el. Ügyünk jelenleg a nagymélt. m. kir. Curia előtt van és mi nagyon érthető érdeklődéssel, de teljes bizalommal is várjuk annak végeldöntését, mert reméljük, hogy felhozott adataink és előadott indokaink ott kellő méltatásban fognak részesittetni és meg vagyunk győződve, hogy ügyünk minden befolyástól menten, részrehajlás nélküli tárgyilagossággal fog legfelsőbb bíróilag elbiráltatni. Tisztelettel Inanooiís Béla, Glatz Ödönné, szül. Ivanovits Lujza és Paulovits Dezső.