A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 6. szám - A sommás visszahelyezés iránti kereset kiterjedósi jogköre

17 test kaphatunk ós ha akad vállalkozó : nincs a ki ezen a belföldi külföldön érdekeinket kellőképen megvédené. Ha magunk utazunk oda, nem vagyunk ott ügyvéd. Ha a zágrábi szentszéknél van dolgunk, német beadványra horvátul értesítenek bennünket. A válóperek Zágrábban éveken át húzódnak. A zágrábi érsekség főnöke csodálatos módon hive a polgári házasságnak: tarthatlannak demonstrálja az egyházi eljárást. Sajátságos módon közönyösek vagynnk mi mindenben. Ha nálunk osztrák lakost perlünk, lefordítják neki a magyar végzést, hogy megértse. Ha Bécsben magyar honost perelnek, a német kereset és német idéző megjön németül. Nekünk kevesebb jogunk van, viszonosságunk nincs és nekünk k e 11 a németet megértenünk. Hiszen belföldi jogainkban is közönyösek vagyunk. A törvény szerint az ország valamennyi hatósága előtt képviselhetünk feleket. Es a közigazgatási hatóságok nem törődnek ezzel a törvényuyel, mint nem mi, azzal a nemtörődéssel. A belügyi ministerium a határozatot a megbizó-levéllel együtt a félnek adja ki és az ügyvédet nem is értesiti. Sőt olyan miszterikus minden a ministeriumokban : az ügyvédnek, a fél törvénves képviselőjének rendszerint nem szabad tudnia az elintézés módját. Van itthon elég bajunk; de azt az egyet mégis meg lehetne tenuie a budapesti ügyvédi kamarának, hogy kezdeményezze a valamit, hogy nekünk is meg legyen az a jogunk, mint a fiumei kollegáinknak. (/>' E) Irodalom. Adalékok a magyar közjog egynémely megtámadott tételeinek megvilágítására. (Válasz a »Nemzet« bírálatára.) Irta dr. Horváth János kir. alügyész. A »|og« mult évi 47-ik számában bővebben ismertetlük Horváthnak akkor megjelent »A magyar királyság közjó gát«. A »Nemzet« pnlitikai napilap mult évi 332-ik számában beható bírálat tárgyává tette a munkát s többek közt Horváth könyvének egyes tételeit téveseknek jelöli meg. Igen örvendünk azon, hogy a szóban forgó közjogi munka szerzője most saját állításai helyességének bebizonyítására tollat fogott, annál is inkább, mert védekezése, illetve önigazolása, egy igen sikerült monographia megírására vezette őt. Horváth válasziratában a pragmatica sanctiora vonatkozó csaknem összes számbavehető véleményeket felhozza annak bizonyítására, hogy igazolja azon felfogásának helyességét, mely az 1723. évi I. és II. t.-cikkben államszerződést s alapszerződést lát, mely egyrészről a korona s a nemzet, másrészről Magyarország s a monarchia másik fele közt köttetett. Fentarija azon véleménvét is, hogy jogosan lehet magyar pragmatica sanctioról beszélni mert tényleg az 1723-ban Pozsonyban hozott törvény más, mint a melyet 1713-ban III. illetve VI. Károly alkotott. Végül ragaszkodik azon nézetéhez, hogy a pragmatica sanctio nem változtatható meg egyszerűen ujabb törvény által csakúgy, mint akármelyik más törvénycikk. Művének egynémely valódi hibáit (igy p. o. a helytelenül használt összbirodalom szót) készségesen beismeri, evvel szemben azonban Ígéretet tesz, hogy könyvét, mihelyt ideje engedi, újból sajtó alá rendezi s alaposan átdolgozza s kiigazitja az általa is gyöugébbeknek vagy hiányosabbaknak elismert részeket. Midőn ezen Ígéret fölötti megelégedésünknek kifejezést adunk, el nem mulaszthatjuk, hogy a válasz iratot, mely a pragmatica sanctio csaknem teljes irodalmát dióhéjban felöleli s már mint ilyeu is eléggé számottevő, olvasóink szives figyelmébe ne ajánljuk. Ybó. Vegyesek. Uj curiai tanácselnökök. () Felsége Halmosy Endre és Szabó Ágoston curiai bírákat tanácselnökökké nevezte ki. Ezen kinevezések általános és őszinte megelégedéssel találkoznak, mert a magyar birói kar oly kiváló két tagjára esett a választás, kik a magistratura legjobb erői közé tartoznak. Halmosy birói működése mellett a jogirodalomnak is kiváló müvelője és e lapokat is nem egyszer tisztelte meg tudós tolla termékével. Fogadják kinevezésükhöz őszinte szerencsekivánatainkat. Jogi furcsaságok.*) Tisztelt Szerkesztőség! Véghetetlenül sajnálom, hogy b. lapjuk nem rendelkezik oly rovattal, mely »jogi raritások* í?) felvételére szolgálna, mert meg vagyok győződve, hogy igenlő esetben az egyes példányok (bolond) gomba módra szaporodnának. Ennek dacára azonban engedjék meg, hogy egy »goinbapéldánynyal« kedveskedjem. *) Ha nincs is külön rovatunk a »jogi furcsaságok«-ra, azonban ily természetű közleményeknek is szívesen tért engedünk, söt kérjük t. munkatársainkat azokat rendelkezésünkre bocsátani, valahányszor olyanokat csak kezük ügyébe ejthetnek. Mi azt tartjuk, hogy az igazságszolgáltatási nem csak .i helyes, de a helytelen határozatok alapján is kell a gyakorlat embereinek megismerni, ez utóbbiakat már csak azért is, hogy azután csak a helyesek után induljon. Okos ember okul nem csak az okosságokon, de a — bolondságokon is. A szerkesztőség. A bárt fai casino a tulajdonát képező, a bártfai 2,571. sz. tjkvben nevére irt kertnek eladatását, az ezen kert haszonélvezetére jogosított kiskorúak gyámjának, illetve Bártfa város árvaszékének jóváhagyásával elhatározván, az egyleti közgyűlés a szerződés kiállításával az elnököt és alólirt jegyzőt bizta meg. Ennek folytán az adásvételi szerződést az egylet elnöke, ki mellékesen megjegyezve nem más, mint a helybeli kir. járásbiró úr, és a bártfai kir. járásbíróság telekkönyvi hatóságánál előforduló összes telekkönyvi ügyek referense, alólirt egyleti jegyző, a haszonélvezetre jogosítottak képviselője és vevő aláírván, az az illetékes gyámhatóság által jóváhagyatott. A felszerelt kérvény a bártfai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál benyujtatván, az, miután a szerződést a járásbiró úr mint egyleti elnök irta alá, a bártfai kir. albiró urnák lett signálva. Már azt hittük, hogy a szegény vevő a ius'us tituluson ; alapuló vétel tárgyát nevére bekebeleztetheti, s ezt annyira hittük, hogy a vételárt annak rendje és módja szerint más beruházásra fordítottuk, - vulgárisan kifejezve — elvertük. De feltevésünkben alaposan csalatkoztunk ! A bártfai kir. albiró úr, a centralisticus elvnek lévén hive, kérvényünket tagadólag intézte el, s pedig azon indoknál fogva (helyesebben légből kapott állítással*, mert irisum teneatis amici!) a belügyminister úr a szerződést jóvá nem hagyta. Fájdalommal, s jurisprudeutiám fogyatékossága feletti mély bánattal vallom meg, hogy a belügyminister úr ő excellenciájál ugyan eddig is a rendőri hatalom fődepositariusának ti kintettem, azt is tudom, hogy a városi vagyon elidegenítése körül felmerülő kérdésekben a legfőbb intézkedés őt illeti, de azt mindeddig nem tudtam, hogy magántestületek vagyonuk felett, a belügyminister úr engedélye nélkül nem rendelkezhetnek. Miután azonban az albiró úr azon törvényszakaszt, mely a ministeri eugedélyt imperative előírja, idézni elmulasztotta, nagyon lekötelezne a t. Szerkesztőség vagy egy kartársam, ha a törvénynek illető §-át tudomásomra juttatni szíveskednék. Dr. Weisz Bernát, kir. közjegyző BA.rt/4*. Adalék az ügyvéd létért való küzdelemhez Lapuuk egyik barátja következő köriratot küldte be hozzánk : Budapest, postabélyeg kelte. T. c. Van szerencsém becses tudomására juttatni, hogy jelenleg (18 év ótai, helybeli) ügyvédi irodámat Budapesten, VIII. ker. Baross-utca 46. sz. I. emel. Mária-utca sarkán) saját házamba helyeztem át. F^gyszersmind azon szívélyes kérelemmel bátorkodom t. Uraságodhoz fordulni, miszerint becses bizalmával megtisztelni méltóztassék, becses tudomására hozván, hogy bármely kisösszegű kereskedelmi pereket és 50 frt (ötven forinton) felüli, minden polgári-, váltó- és kereskedelmi ügyeket — minden előleg nélkül — átvenni hajlandó vagyok. Szegények és vagyontalanoknak, minden kedden és pénteken délután 1 — 2 óráig, ingyen szolgálok tanácscsal s a netán szükséges irományok készítésével is, a saját irodámban. Midőn kijelenteném, miszerint igyekezni fogok bennem helyezett becses bizalmának minden tekintetben, teljes mérvben, a legjobban és legpontosabban megfelelni, — maradtam kiváló tisztelettel Neugebauer József, köz- és váltóügyvéd. — NB. Értekezhetni: 8 órától 5 óráig. Egy levélért 50 kr. s a portó számíttatik. Jogi felolvasások. Kolozsvárott dr. Kis Mór egyetemi tanár tartott február 2-án előadást nagyszámú közönség előtt, melylyel dr. Hal le r Károly egyetemi tanárnak egy héttel az előtt a szokásjogról tartott felolvasására válaszolt. A sikerült előadást az előkelő hallagatóság nagy tetszéssel fogadta. Az ügyvédjelöltek magaviseletéről az ügyvédi rendtartás értelmében minden egyes főnök az év elején jelentést tenni tartozik, a mely kötelezettségüket azonban legtöbben nem szokták mindaddig teljesíteni, mig a kamarától birsággal való fenyegetés terhe mellett külön felszólítást nem kapnak. — Erdekükben áll tehát az ügyvédeknek, már csak e kellemetlenség kikerülése végett is, a köteles jelentést mielőbb megtenni. A kik erről talán megfeledkeztek volna, szolgáljon azoknak e közlemény figyelmeztetőül Bosznia-Hercegovinában ottani honos kihallgatása a magyar büntető bíróság megkeresésére. Bosznia és Hercegovina országos kormánya, felmerült esetben, tekintettel arra, hogy a bosznia-hercegovinai büntető törvénykönyv 72. § a értelmében belföldinek kiadása nem engedélyezhető és külföldön hozott büntető Ítélet ott végre nem hajtható ; egy ottani honosnak a inagvar bíróság megkereséséhez képest vádlottként való kihallgatását nem, hanem csak tanúként való kihallgatását tartotta megengedhetőnek. (29 263/1893. I. M. sz ) Viszonosság Magyarország és Ausztria közt, k. p. u. ügyekben hozott ítéletek végrehajtása körül. A kir. igazság ügyministernek volt alkalma kijelenteni, hogy a kisebb polgári peres ügyekben hozott Ítéletek végrehajtása körül a magyar és ' osztrák bíróságok közt viszonosság áll fenn. (26,628/1891. I. M. sz ? A m. kir. Curia ügyforgalma és tevékenysége az 1894, évi január 31-ig. Beérkezett: polgári 1050, váltó 158. úrbéri 9, büntető 940, fegyelmi 69, felszól, orsz. gyük képv. vál. jog. kérd. 1, összesen 2,227, melyhez számítva az 1893. évről maradt 13,351 ügydarabot, elintézésre várt: 15,578. Elintéz-