A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 5. szám - A napidíjakról

38 A JOG. A huszonnegyedik szakasz igy szól: Tilos házasságot kötni, inig a korábbi házasság érvénytelenné nyilvánítva nincs, akkor is, ha a korábbi házasság semmis. A szakasz a 16. §. megfelelő szövegezése mellett igy állapíttatott meg: Tilos házasságot kötni annak, a kinek korábbi semmis házassága érvénytelenné nyilvánítva nincs. A huszonötödik szakasz igy szól: Tilos holttá nyilvánítás alapján házasságot kötni, ha a holttáuyilvánitott házastársa, vagy az, kivel uj házasságot akar kötni, tudja, vagy ha igazolva van hogy a holttá nyilvánított a vélelmezett elhalálozás napját túlélte. P o 1 ó n y i Géza hézagosnak találja, hogy csak megokolás ból tudjuk meg, mi történjék azzal a vélelmezett házassággal, a melynél a holttá nyilvánított egyén később visszatért. Különben is az egész szakaszt céltalannak tartja, mert senki sem fogja a hosszadalmas holttá nyilvánitási eljárást kérni, a mikor hú'tlen elhagyás címén rövidebb idő alatt lehet a válást keresztülvinni. Szilágyi Dezső kifejti, hogy nemcsak a megokolásból lehet megtudni, hogy mi történik akkor, ha a holttá nyilvánított egyén visszatér, hanem megmondja a 73. szakasz is. Az sem áll, hogy a holttá nyilvánításra sohasem lesz szükség, mert ha valaki jogos indokból van távol, akkor ellene nem lehet hűtlen elhagyás címén keresetet indítani. A szakaszt változatlanul elfogadták. A huszonhatodik szakasz igy szól: Tilos házasságot kötni: a) egyik házastársnak azzal, a ki a másik házastárson elkövetett, vagy megkisérlett gyilkosság miatt mint tettes, vagy részes elitéltetett. A király az igazságügyminister előterjesztésére felmentést adhat. Teleszky István előadó azt indítványozza, hogy ne csak a gyilkosságot, hanem a szándékos emberölést is vegyék fel a szakaszba. K ő r ö s y Sándor azt indítványozza, hogy a szakaszban említett esetet bontó akadálynak vegyék fel, mert az ő erkölcsi nézeteibe ütközik, hogy a gyilkosságból eredő házasság érvényes legyen. M o h a y Sándor azt kívánja, hogy tiltó akadályt állapítsanak meg akkor is, ha az egyik fél halált okozó súlyos testisértésben vagy párbajban ölte meg a másik fél házastársát. Wlassi ts Gyula nem fogadja el sem Mohay, sem Kőrösy indítványát, azt a stiláris módosítást ajánlja, hogy: »a gyilkosság vagy gyilkosság kisérleie esetében állapittassék meg a tiltó akadály«. P o 1 ó n y i Géza pártolja Kőrösy indítványát. Szilágyi Dezső igazságügyminister helytelennek mondja, hogy egy szempontot kizárólag előtérbe tolnak. Valamennyi törvényhozás nem megy annyira mint mi. A királyi felmentést csak a legritkább esetekben fogják megadni. A bizottság a szakaszt elfogadta. A huszonhetedik szakasz igy szól: Tilos a nőnek uj házasságot kötni házasságának megszűnésétől vagy érvénytelenné nyilvánításától számítva tíz hónap eltelte előtt. Elhárul ezen akadály, ha a nő időközben szült. Ezen tilalom a holttá nyilvánító ítélet alapján megengedett uj házasságkötésre és a 74. §. c) pontja esetére nem terjed ki. Az igazságügyminister felmentést adhat. Teleszky István előadó azt javasolja, hogy a szakasz harmadik pontjából a holttá nyilvánító ítélet alapján megengedett uj házasságkötésre és e kifejezést, mint feleslegest, hagyják ki. P o 1 ó n y i Géza ott, hol a különélés már el van itéletileg rendelve, nem látja okát annak, hogy miért szabjanak meg még további tiz hónapot. Szilágyi Dezső igazságügyminister kijelenti, hogy ebben és más esetekben is felmentésnek van helye. A szakasz változatlan elfogadását ajánlja. A bizotlság a szakaszt változatlanul elfogadta. A huszonnyolcadik szakasz igy szól: Tilos az egyházi felsőbbség engedélye nélkül házasságot kötni annak, a ki azon egyház szabályai szerint, melyhez tartozik, egyházi rend vagy fogadalom okából házasságot nem köthet. Polónyi Géza kiemeli, hogy a nagyobb fogadalmat tett egyénekre tnnek a szakasznak semminemű gyakorlati alkalmazása nem lesz, mert az ki van zárva, hogy a katolikus egyház felmentést adjon és megengedjen olyan házasságot, mely az ö egyházjogi elveivel ellenkezik. Hanem ennél súlyosabb természetű aggodalmakat kelthet ez a szakasz, mert államjogi viszonyainkat, a trónöröklés rendjét is érinti. Allamjogunk szerint a fejedelem személyének azonosnak kell lennie az osztrák fejedelem személyével. A pragmatika sanció megállapítja, hogy a fejedelemnek római katholikusnak és törvényes születésűnek kell lennie. Eddig mind a két állambau az egyházi házasság volt érvényben, ennek következtében a házasságkötés és házasságból való törvényes születést egyenlő jogszabályok szerint bírálták el. Ha azonban nálunk ez a törvény életbelép, a két államban egészen más elvek szerint fogják elbírálni a házasságkötésnek és az ebből ö,ermekeknek törvényességét. Semmi kétség, hogy közk szerint ránk nézve a magunk törvényei az irányadók es a származó g) joguiik szer^.v trónörökös katholikus és törvényes születésének kérdését a saját törvényeink szerint fogjuk elbírálni. Hanem mar ez a szakasz is kitünteti hogy mig az osztrák jog szerint az ünnepélyes fogadalom bontó akadály, nálunk pedig csak tiltó akadály, ennek következtében egy és ugyanazon házasságból származó ? Ausztriában törvénytelen, nálunk pedig törvényes lesz. Azt kérdi, hogyan fogják ezt a két álláspontot összeegyeztetni, hogy mi lesz ebben az° esetben a trónöröklés rendje, mert ha még ehhez a honosságkérdését is veszszük, akkor a kérdés teljesen komplikait. Nem óhajt későbbi időben ezen a téren bonyodalmakat, azert arra ken a miuistert, hogy nyilatkozzék, mi a kormány állaspontja ezeknek az aggodalmaknak eloszlatása felől ? Szilágyi Dezső igazságügyminister kijelenti, hogy a kérdésre a fejezet végén válaszolni fog. Veszt er Imre a szakasz kihagyását indítványozza, mi a házasságot polgári vonatkozásában veszszük figyelembe és a felekezeti szempontokhoz semmi közünk sincs. Szilágyi Dezső kifejti, hogy ha valaki vallását változtatja, azt régi vallásának szabályai nem kötik. De a mig abban ^ a vallásban megmarad, kell, hogy a szabályaihoz alkalmazkodjék. A szakasz fentartását kéri. Körösi Sándor politikai szempontból a szakasz megtartása melleit nyilatkozik. Komjáthy Béla a szakasz kihagyását pártolja. Havi ár Dániel az egyes felekezetek szabályait respektálni óh íjtja. Fabinyi Teofil a moralitás szempontjából is megokoltnak tartja, hogy az egyes felekezeteknek ide vonatkozó szabályaira ügyet vessünk. A bizottság Szilágyi Dezső minister felvilágosításai után a szakaszt elfogadta. A huszonkilencedik szakasz igy szól : Tilos a házasságkötés a véderőröl szóló törvény értelmében szükséges nősülési engedély nélkül. Polónyi Géza a házasságjog egysége s a jogegyenlőség szempontjából nem tartja megengedhetőnek, hogy az állampolgároknak azoknál az ezreinél, a kiket a véderő törvény 61. szakasza felsorol, más házasságjog legyen érvényes, mint a többi polgároknál. Ha a curiai bírótól nem kívánják meg, hogy kaucióhoz kösse nősülését, a hadnagynál sem forog fenn több szükség ennek megkivánására, nem is tekintve azt, hogy itt egy közös intézménynek a házassági intézményeinkre ingerenciát adnak. A szakasz kihagyását kívánja, a mennyiben azonban elfogadnák, meg kellene szabni azokat az eseteket, a melyekben a katonaságnál a kötelékébe tartozó egyéneknek a házassági engedély megtagadható. Szilágyi Dezső igazságügyminister arra utal, hogy ez a szakasz csakis a jelenlegi törvényeket tartja fenn és a jogegységet nem csorbítja. V e s z t e r Imre belátja, hogy a véderő törvény módosítása nélkül ennek a kérdésnek a bolygatásába nem lehet belemenni. Különben is remélhető, hogy addig, mig a véderő törvényt módosítani fogják, Ausztriában is meglesz a polgári házasság. A bizottság a szakaszt elfogadja. A harmincadik szakaszt, a mely igy szól: Tilos házasságot kötni szabályszerű kihirdetés nélkül. (52. §.) valamint a harmincegyedik szakaszt, a mely szerint: A 17., 21 §. b) és a 26. §-ok alkalmazásánál a megszűnt vagy érvénytelenné nyilvánított házasság figyelembe nem jön, a bizottság változatlanul elfogadta. (Folyt, következik.) Ausztria és külföld. Bécsi bűnügyi védői viszonyok. Lamezan grófnak, bécsi büntető törvényszék elnökének az a sokat emlegetett jelentése, melyről mult számunkban megemlékeztünk s melyben az ügyvédek működéséről nem igen hízelgőén nyilatkozott, az alsóausztriai ügyvédi kamarában hosszabb vitára adott okot, végül határozati javaslatot fogadott el, melyben a kamara kifejezést ad mélyen érzett sajnálatának a felett, hogy a jelentés a védelmet annyira lealacsonyítja, a kérdést egyoldalú szempontból világítja meg és meg nem engedett általánosságban mozog. Kifejti, hogy a jelentés az igazságügyministerium által már több ízben is rosszalt ama kicsinylésen alapul, melylyel a védelem, a jogszolgáltatás emez egyraugú tényezője a bíróságoknál találkozik. A bajok legfőbb oka abban rejlik, hogy a felek egyenjogúsága ama modor következtében, melyet a törvényszéki elnökök és ügyészek tanúsítanak, az ügyvéd hátrányára figyelmen kívül hagyatik. Az ügyvédi kamara a leghatározottabban és kötelességéhez híven tiltakozik a jelentésben használt hang ellen és utasitja az elnökséget, hogy e határozati javaslatot kellőleg megokolva terjeszsze fel az igazságügyministerhez. Irodalom, A tengeri jog, különös tekintettel a nemzetközi szokásokra es megállapodásokra, valamint a magyar és osztrák törvényekre es rendeletekre. (Diritto marittimo.) Irta : uádasdi dr. F e i c h-