A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 45. szám - A gyámság történeti fejlődése. 1. [r.]

180 A J O Gr. Ügyvédi rendtartási ügyekben Tekintve, hogy a btkv. 59. §-a szerint az elitélt ügyvéd u szabadságvesztésbüntetés tartama alatt a btkv. 55. §-ában felsorolt hivataloktól, állásoktól és szolgáltatásoktól, tehát az ügyvédség gyakorlásától a törvény erejénél fogva fel van függesztve, a nélkül, hogy ez az ítéletben külön kimondatnék, az ügyvédségtől való felfüggesztés tehát nem a fegyelmi h itójág, de már a törvénynél fogva a büntető bíróság által mondatván ki és így a fegyelmi hatóság azon intézkedése, hogy a bíinfenyitöleg szabadságvesztésre itélt ügyvéd ezen időre az ügyvédség gyakorlásától felfüggesztetett, ez alapon és nem az ügyvédi rendtartás alapján helybenhagyandó volt. Az aradi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (1894. szept. 4. 356- sz. a.) H. . . Aurél aradi és V Mihály kisjenői ügyvédek ellen izgatás vétsége miatt a kolozsvári kir. tszék mint sajtóbiróság által ide áttett 2,761. sz. marasztaló ítélete, — miután a vádlottak részéről benyújtott semmiségi panasz a m. kir. Curia által 6,416. sz. a. elvettetett, — jogerőssé vált. Tekintettel arra, hogy H. . . Aurél l'/t évi, V Mihály pedig 2 évig terjedő államfogház büntetésére Ítéltettek, ugyanazért az 1887. évi XXVIII. t.-c. 4. §-a alapján nevezett panaszlottak büntetésük kiállása időtartamáig az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetnek. Egyidejűleg a 2,761. sz. határozat kézbesítése mellett panaszlottak felhivatnak vonatkozással az 1874. évi XXXIV. t.-c. 103. § ára, hogy fegyelmi tekintetben nyilatkozataikat 8 nap alatt ide nyújtsák be. A m. kir. Curia kisebb fegyelmi bírósága (1894. október 20. 547. sz. a.): Tekintve, hogy H. . . Aurél és V Mihály felebbező ügyvédek a kolozsvári kir. törvényszék mint sajtóbiróságnak 1894. évi július 19-én kelt 6,002. számú s az iratoknál fekvő értesítése szerint a btkv. 173. §-a alá eső és a 171. §, szerint minősülő izgatás vétsége miatt áilamfogházbüntetésre jogerejüleg elitéltettek; tekintve, hogy a btkv. 59. §-a szerint az elitélt a szabadségvesztésbüntetés tartama alatt az 55. §-ban felsorolt hivataloktól, állásoktól és szolgálatoktól, tehát az elitélt ügyvéd is az ügyvédség gyakorlásától a törvény erejénél fogva fel van függesztve, a nélkül, hogy ez az ítéletben külön kimondatnék; tekintve, hogy az 1887. évi XXVIII. t.-c. 4. §-a azon esetre vonatkozik, a mikor a bűnvádi eljárás alatt álló vagy a fegyelmi bíróság által az ügyvédségtől elmozdított ügyvéd még jogerejűleg elitélve nincsen, vagy ha az ügyvéd ellen csőd nyittatott, vagy az gondnokság alá helyeztetett; tekintve, hogy a jelen esetben a jogerejűleg elitélt ügyvédek ellen a felfüggesztés kimondására, minden előző fegyelmi eljárás nélkül egyedül az 1874. évi XXXIV. t.-c. 104. §-ában körülirt eljárásnak van helye, mely azonban nem zárja ki, hogy ezen felül, ezzel kapcsolatban a nevezett ügyvédek ellen az elitéltetésükre alapul szolgált bűncselekmény elkövetéséből folyólag esetleg a fegyelmi eljárás is megindittathassél;, a hova céloz az első fokú fegyelmi bíróság azon rendelkezése is, mely szerint az elitélt ügyvédek fegyelmi tekintetben nyilatkozatuk beadására záros határidő alatt felhivattak; tekintve, hogy az első fokú fegyelmi bíróság ezen rendelkezése nem tartozik azok közé, a melyek ellen az 1874. évi XXXIV. t.-c. 9. fejezetében a felebbvitel meg van engedve : ezeknél fogva a felebbezés annyiban, a mennyiben az első fokú fegyelmi bíróság végzésének a nyilatkozatra való felhívást tárgyazó része ellen is van irányozva, visszautasittatik, egyébként pedig az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának végzése oly helyesbítéssel hagyatik helyben, hogy miután az elitélt felebbező ügyvédek az ügyvédség gyakorlatától a büntető törvény erejénél fogva és nem az 1887. évi XXVIII. t.-c. 4. §-a alapján s nem a fegyelmi bíróság által függesztetnek fel: az imént idézett törvényszakaszra való hivatkozás mellőztetik s a nevezett ügyvédek áilamfogházbüntetésre lett jog erejű elitéltetésük következtében ezen büntetésük tartamára az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetteknek mondatnak ki. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1,985. Ha a férj neje hagyatékának tárgyalása során kijelenti, hogy az egészben az ő nevén álló ingatlan fele k'özszerzeményí jogon elhunyt nejét illette és az ingatlan fele ennek folytán neje utáni örökségképen neki átadatik, ily esetben halál eseti vagyon átruházás cimén nemcsak i3/io°/o örökösödési, hanem az /9/10% átruházási illeték is jár. {1984.. évi j,oo7. szám) 1,086. Ha valamely ingatlanrész utcza szabályozás alkalmából, az 1881. évi XLL t.-c. 21. J5. harmadik bekezdése alapján kényser kisajátítás utján kapcsoltatik a szomszédos telekhez, az ily kisajátítás is közcélra történtnek lévén tekintendő, az illetékmentes. {1894.. évi 5,476. szám.) Vizjogi ügyekben. Tulajdonjogok igazolása az 1885. évi XXIII. t.-c. átmeneti intézkedéseinek keretébe nem tartozik. A vizjogi törvény igazolás alapjául csakis tényleg gyakorolt jogosítványokat fogad el s a használatra vonatkozó puszta jognak igazolása a vizjogi törvény szellemivel összeegyeztethető már azért sem lenne, minthogy ily alvó jogok jigyelembevétcle esetén a víznek a fórvény állal célzott mennél kiterjedtebb mérvií kihasználása akadályoztatnék meg. Vízhasználatok gyakorlatának felhagyásával a gyakorlásra szolgált vizi müveknek az 1885. évi XXIII. t.-c. 50. j"-ából folyó rendezése az illetékes hatóság által cl nem utasítható s általános határozattal a kérdés el nem intézhet''. A hatóságnak nem feladata bizonyos vizi müvek eltávolítását hatásuk elbírálása nélkül elrendelni, hanem csak azon intézkedések megtétele képezheti feladatát, a mely intézkedések a köz- és magánérdekek megóvása szempontjából uélkülózhetlenek, ezen intézkedések pedig a vizi müvek ismerete és hatásuk mérlegelése nélkül i?idokoltan lielyt nem foghatnak. (Ily tartalmú kijelentések foglaltatnak a iöldmivelésügyi m. kir.. minister úrnak f. évi 40,346. sz. a. G. vármegye alispánjához intézett határozatában.) Az érdekeltség szegénysége esetén, a teher legkönnyebb lerovásának módja tőlük meg nem tagadható: nehogy azonban a munka kivitele ez által kockáztassék, ei kellő biztosítékokról az esetre is gondoskodni kell, ha az illetők a rájuk eső részt nem kellő módon hajtanák végre. (Ily tartalmú kijelentés foglaltatik a fölmívelésügyi m. kir. ministernek f. évi 7,825. sz. a. Sz. vármegye közigazgatási bizottságához intézett határozatában.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-foől. Csődök: Rónai Ignác e., balassa-gyarmati tszék, bej. nov. 30, félsz. dec. 7, csb. dr. Vida Géza, tmg. Bende Gyula. — Boszika Basilius e., pancsovai tszék, bej. dec. 17, félsz. 1895 évi jan. 21, csb. Theil Albert? tmg. dr. Adler Arthur. — Kosenfeld Mihály e., debreceni tszék, bej. dec. 19, félsz. 1895 évi jan. 17, csb. Rottler Béla, tmg. dr. Malatinszk* József. — Kuchard Gusztáv e., erzsébetvárosi tszék, bej. 1895 febr. 1, félsz. 1895 febr. 18, csb. Sándor Frigyes, tmg. Zintz Gusztáv. — Roscnberg Salamon e., debreceni tszék, bej. dec. 15, félsz. 1895 jan. 21, csb. dr. Vass Antal, tmg. dr. Glück Géza. — Movák Ferenc e., szegedi tszék, bej. dec. 22, félsz. 1895 évi jan. 18, csb. Hubacsek Pál, tmg. dr. Fülöp György.— Sajtos Mihály e., szegedi tszék, bej. dec. 28, félsz. 1895 évi jan. 26, csb. Hubacsek Pál, tmg. dr. Dózsa Lipót. — GrÓSZ Mór e., debreceni tszék, bej. dec. 15, félsz. 1895 évi jan. 9, csb. dr. Vass Antal, tmg. dr. Hetesy Ignác. — Bereczky Béla e., nagyváradi szék, bej. dec. 28, félsz. 1895 évi jan. 2, csb. Jelentsik István, tmg. dr. Várady Zsigmond. — BleuerMÓre., gyulai tszék, bej. 1895 évi jan. 12, félsz. jan. 23, csb. Pallay Jenő, tmg. dr. liaasz Soma. — Glück Henrik e., s.-a.-újhelyi tszék, bej. dec. 22, félsz. 1895 évi jan. 8, csb. Lehrmann Viktor, tmg. dr. Kesső Géza. — Stern Sámuel e., gyulai tszék, bej. 1895 évi jan. 1, félsz. 1395 évi jan. 28^ csb. Pallay Jenő, tmg. dr. Szegedi Kálmán. Pályázatok : A nagy-károlyi jrbságnál második járásbirói áll. nov. 17-ig. — A nagy-becskereki tszéknél b i r ó i áll. nov. 17-ig. — A brassói jrbságnál második járásbirói áll. nov. 17-ig. A zombori tszéknél albirói áll. nov. 17-ig. — A nagyatádi jrbságnál albirói áll. nov. 17-ig. —A csurgói jrbságnál albirói áll. nov. 17-ig.— A kaposvári jrbságnál jegyzői áll. nov. 17-ig. — A marcali jrbságnál albirói áll. nov. 17-ig. — A nagy-somkúti jrbságnál albirói áll. nov. 17-ig. — A t.-kanizsai jrbságnál második járásbirói áll. DOV. 17- ig. — Az aradi jrbságnál második járásbirói áll. nov. 17-ig. — Az oravicabányai jrbságnál albirói áll. nov. 17-ig. — A nagy-becskereki jrbságnál második járásbirói áll. nov. 17-ig. — A nagy-kanizsai jibságnál aljegyzői áll. nov. 17-ig. — A nagy-kanizsai jrbságnál m á s odik járásbirói áll. nov. 17-ig. — A s.-a.-újhelyi jrbságnál aljegyzői áll. nov. 17-ig. — A besztercei jrbságnál albirói áll. nov. 17-ig. A nagyváradi tszéknél aljegyzői áll. nov. 18-ig. — A kovásznai jrbságnál albirói áll. nov. 18-ig. — A csik-szent-mártoni jrbságnál albirói áll. nov. 18-ig. — A pozsonyi itélő tábla kerületében egy joggyakornoki áll. nov. 18-ig. — A csáktornyai jrbságnál aljegyzői áll. nov. 18- ig. — A gyönki jrbságnál aljegyzői áll. nov. 19-ig. — A dévai tszéknél jegyzői áll. nov. 19-ig. — A dévai jrbságnál aljárásbirói áll. nov. 19-ig. — A dunavecsei jrbságnál aljegyzői áll. nov. 19-ig. A pozsonyi tszéknél jegyzői áll. nov. 19-ig. — A b.-hunyadi jrbságnál aljegyzői áll. nov. 19-ig. — A kolozsvárvárosi jibságnál második járásbirói áll. nov 19-ig. — A pécsi jrbságnál járásbirói áll. nov. 19- ig. — A dunaföldvári jrbságnál a 1 j e g y z ó'i áll. nov. 19-ig. — A facseti jrbságnál á 1 j e g y z ő i áll. nov. 20-ig. — A szabadkai jrbságnál j e g y z ő i áll. nov. 20-ig. - Az alibunári jrbságnál albirói áll. nov. 21-ig. — A zombori tszéknél jegyzői áll. nov. 22-ig. — A nagy-körösi jrbságnál aljegyzői áll. nov. 22-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaságánál. (Hold-utca 7. sz.)