A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 45. szám - A gyámság történeti fejlődése. 1. [r.]

A joa 17d hogy a foglaló az egyik szerződő fél által a másik szerződő fél­nek tényleg átadatott légyen; a foglalónak ezen fogalma tehát kizárja azt, hogy csupán igért vagy kötelezett, de tényleg át nem adott foglaló, mint ilyen, perrel érvényesíthető követelés tárgyát képezhesse. A II. bíróságnak Ítélete, a per főtárgyára vonatkozó részében, az itt felhozott indokoknál fogva hagyatott helyben. Alkalmi egyesülés az egyesülés tárgyát képező vállalattól Tett név tagj cég alatt sem felperesi, sem alperesi minőségben perben nem állhat, hanem mindkél minőségben csakis az egyesülésben résztvevő egyes társtagok személyeiben léphet fel. (M. kir. Curia, IS94. szept. 25. 1,044. sz.) Bün-ügyekben. A bünv. elj. rend. 39. §-a szerint a vádlott joni képviselője •csak képviseltje kifejezett akarata ellenere nem élhet felebbezés­selj vádlott az ítéletben ennek kihirdetése alkalmával maga ugyan megnyugodván, ez a körülmény nem képez határozottan kifejezett akaratnyilvánítást az Irányban, hogy meghatalmazott jogi képvise­lője érdekében felehhezéssel ne éljen. Ellenkező szabály nem létéhen ugyanezen szempont alá veendő a magánvádló képviselőjének felebbezési jogosultsága is. A budapesti büntető kir. járásbíróság (1894. január 17. 2.156. sz. a.) M. Antal és M. Antalnét a btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés véjségébeu vétkeseknek mondta ki és ezért 5 —5 forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet nyomban kihirdettetvén vádlottak abban meg­nyugodtak, ellenben képviselőjük dr. Almássy Péter ügyvéd feleb­bezést jelentett be, mely az elj. szab. 39. §-a alapján azonnal visszautasittatott; ez ellen nevezett ügyvéd szintén felebbezést jelentett be. A budapesti kir. itélö tábla (1894. október 12. 7,024. sz. alatti az elsöbiróság végzését megváltoztatja és vádlottak jogi képviselője által az I. bír. ítélet ellen bejelentett és képviseltjei nevében is indokolt felebbezést elfogadja s annak alapján az I. bir. ítéletet vizsgálat alá vévén, azt helybenhagyja. Indokok: Az elj. rend. 39. § a szerint a vádlott jogi képviselője csak képviseltje kifejezett akarata ellenére nem élhet felebbezéssel. Ellenkező szabály nem létében ugyanezen szempont alá veendő a magánvadló képviselőjének felebbezési jogosultsága is. Vádlottak és egyúttal magánvádlók az Ítéletben ennek kihir­detése alkalmával maguk ugyan megnyugodtak, de ez a körül­mény nem képez határozottan kifejezett akaratnyilvánítást az irányban, hogy meghatalmazott jogi képviselőjük érdekükben feleb­bezéssel. ne éljen ; minélfogva jogi képviselőjük által bejelentett felebbezést visszautasító végzést megváltoztatni s a nevezettek jogi képviselője által bejelentett és képviseltjei nevében Írásban is indokolt felebbezést elfogadni kellett, stb. A m. kir. Curia (1894. október 2. 7,024. sz. a.) az 1883. évi VI. t.-c. 7. §-ában meghatározott esetek egyike sem forogván fenn, vádlott M. Antalné felebbezése visszautasittatik. Románia a souverain államok sorába lépvén, a magyar bün­tető tkv. értelmében a magyar honosokra nézve a többi államok­kal egyenlő külföldnek tekintendő: még a török uralom idejéből fenmaradt ama nemzetközi egyezmény pedig, melynek értelmében a Levante név alatt értendő összes keleti tartományokban lakó vagy tartózkodó magyar honosok a magyar polgári és büntető törvények alatt állóknak állapíttattak meg, megszűnt. A csíkszeredai kir. törvényszék (1893. évi május 13-án 783. sz. a.): Súlyos testi sértés büntette miatt vádolt T. József ellen bűnvádi ügyben a következő Ítéletet hozott: T. József Jánosé) vádlott stb. a P. Ferenc (Józsefé) gyergyó-csomafalvi lakos sérelmére 1892. év végén elkövetett s mbtkv. 301. §-ában körülirt s a mbtkv. 12. és 20. §-ai alkalmazásával vétséggé minő­sített súlyos testi sértés vétségében vétkesnek mondatik ki s ezért a mbtkv. 302. §-a alapján a mbtkv. 12. és 20. §-ai alkalmazásával 8 (nyolc) havi fogházra, az 1892 : XXVII. t.-c. 3-ik §-ában irt célra 15 nap s végrehajtás terhe alatt megfizetendő s behajtha­tatlanság esetén 10 (tíz napi fogházzal helyettesítendő 50 (ötven) forint pénzbüntetésre Ítéltetik stb. Indokok: Vádlott beismerésével, valamint a sértett T László. K. János tanuk vallomásával, nemkülönben az orvos bírói szemlejegyzőkönyv adataival bizonyítva van, miszerint vád­lott sértett és nevezett tanuk, még több famunkástársaikkal mult év végén Oláhországból hazaindulva, letértek az Oláhország terü­letén fekvő Kamutka község egyik korcsmájába, a hol sértett és vádlott 4 gologan kölcsön felett előbb összeszólalkoztak, később pedig sértett vádlottat több izben fölpofozta. E miatt vádlott na­gyon felingerülve, a midőn sértett egy szobának ajtójától, a melyen be akart menni, visszanézett, fejszéjével sértettet homlo­kon ütötte, minek következtében sértett 14 hétig gyógyult sérü­lést szenvedett, sőt az idő szerint munkaképessége is némileg korlátozva van. Tekintettel arra, hogy sértett munkaképessége ez idő szerint is némileg csak korlátolva van, tekintettel arra, hogy vádlott tettét a román büntetőtörvény uralma alatt álló területen követte el, mely törvénynek 239. §-a szerint a hasonló cselekményekre a magyar törvény szerinti fogházbüntetésnek megfelelő fogságbün­tetés van megállapítva: vádlottnak ezen cselekménye a mbtkv. 301. £-ában körülirt és a mbtkv. 12. és 20. §-ai alkalmazásával minősülő súlyos testi sértés vétségét állapítja meg, a melyben, miután a beszámithatóságot kizáró valamely ok fenn nem forog, vétkesnek kellett kimondani. A büntetés kimérésénél tekintetbe kellett venni vádlottnak beismerése mellett felhevült állapotát, mint enyhítő körülményeket és cselekménye veszélyességét, mint súlyosító körülményeket és azt, hogy a román törvény fennebb idézett szakasza a hasonló cselekményekre enyhébb büntetést állapit meg, mint a magyar büntetőtörvény idevágó cikkelye, minélfogva az Ítélet rendelkező részében kitett szabadságvesztés büntetés vádlott cselekményével arányban állónak találtatott stb. A marosvásárhelyi kir. itólő tábla (1893. évi július hó Il-én 1.207. sz. a.) : A kir. törvényszék ítélete a bűnügyi költsé­gekre és a kártérítésre vonatkozó nem felebbezett részében érin­tetlenül hagyatván, egyebekben megváltoztatik. T. József a btkv. 301-ik §-ának első tételében meghatározott súlyos testi sértés miatt a btkv. 92. §-ának alkalmazásával és a 20. §-ra való tekin­tetű,! mondatik ki vétségben bűnösnek s 4 (négy) havi fogházra és 10 (tíz) frt pénzbüntetésre Ítéltetik stb. Indokok: Az elsöbiróság a btkv. 12. §-ának rendelke­zése alapján e vádlott büntetéséről azért találta fogházban ki­mérendőnek s ehhez képest őt a 20. §-ra való tekintettel vétség­ben bűnösnek nyilvánitamiónak, mert a tett elkövetése helyén érvényben levő büntetőtörvény 239. §-a a fen forgó cselekményre enyhitő büntetés és pedig fogság (inchiuose) van megállapítva, mely a btkv. szerinti fogháznak felel meg s igy tehát amaz volt a btkv. 302. § ának szigorúbb büntetés szabványával szemben alkalmazandó. Tekintve azonban, hogy még a török uralom idejéből fen­maradt nemzetközi egyezmények értelmében a Romániában — általában Lévanté név alatt értendő összes keleti tartományokban — lakó vagy tartózkodó magyar honosok a magyar polgári és büntetőtörvények alatt állóknak és ennélfogva az általuk ott el­követett büntettek vagy vétségek a magyar büntetőtörvények szerint elbirálandóknak állapittatnak, az 1879. évi VIII. t.-cikkben becikkelyezett berlini szerződés XLIX. cikkében pedig Romániá­val szemben ezen jog is mindaddig érvényben tartatott, mig a fejedelemség és az érdekelt felek kölcsönös egyetértése mellett módosítva nem lesz és tekintve, hogy Romániával ily módosító szerződést nem kötöttünk, minélfogva a fentebbi nemzetközi egyezmények állanak érvényben s az ott tartózkodó magyar ho­nosok most is a magyar törvények alatt állóknak tekintendők : a kir. törvényszék tévesen alkalmazta vádlottra a romániai büntetőtörvény rendelkezéseit, miért is Ítéletének megváltoztatá­sával annak büntetése a btkv. 301. §-a alapján volt megállapí­tandó. Minthogy azonban az elsöbiróság által már mérlegelt enyhitő körülményeknek s különösen annak figyelembevételével, hogy a szeszes italok élvezetétől különben is felhevült vádlott tettét a miatti erős felindulásában és rögtön követte el, hogy a sértett öt jogtalanul nyilvánosan és ismételten tettlegesen bántal­mazta, a btkv. 301. §-a első tételében cselekményére előirt bör­tönbüntetés legkisebb mértéke is aránytalanul súlyos lenne, vád­lott bünteiése a btkv. 92. §-ának alkalmazásával a jelen ítélet rendelkező részében megállapított tartamú fogházban és e mellett állandó bírói gyakorlatunk szerint — a 20. §-ra való tekintettel — cselekménye vétségnek minősítendő stb. A ni. kir. Curia (1894. évi június hó 21-én 9,995. sz. a.): Rendkívüli felülvizsgálatra ok nem forogván fenn, vádlottnak ez iránt előterjesztett kérése visszautasittatik s a felterjesztett bűn­vádi ügy egyedül a kir. ügyész felebbezése folytán vizsgáltatván felül, a királyi itélö tábla ítélete a bizonyítás kérdésében az első bíróság ítéletéből elfogadott, a büntetés kiszabása tekintetében az abban felhozott indokoknál fogva és a minősítést illetőleg azért hagyatik helyben, mert Románia az európai nagyhatalmak enge­délye folytán a souverain államok sorába lépvén, ezen államnak a másodbiróság által jelzett s a berlini szerződés megkötése al­kalmával még fennállott korábbi nemzetközi állása megszűnt és most már mint független állam, a magyar btkv. értelmében a magyar honosokra nézve a többi államokkal egyenlő külföldnek tekintendő, tehát az ott elkövetett büntetendő cselekményekre nézve a mbtkv. 12. §-ának rendelkezése alkalmazandó, vagyis oly esetekben, midőn a romániai büntetőtörvény enyhébb büntetése­ket állapit meg, azon törvény enyhébb intézkedése alkalmazandó ; de a fenforgó esetben a vádbeli súlyos testi sértés bűntettének a másodbiróság által a mbtkv. értelmében történt elbírálása azért találtatott helyesnek és helybenhagyaüdónak, mivel ezen törvény­nek a 302. §-ban foglalt és a 92. §-al kombinált büntetési tétele (egy napi fogháztól három évig terjedhető börtön, vagy vétség esetében még 50U frtig terjedhető pénzbüntetés) a súlyos testi sértésre nézve enyhébb büntetést tartalmaz, mint a romániai bün­tetőtörvénykönyv, melynek 239. §-a szerint a súlyos testi sértés három hótól két évig terjedhető fogsággal és 2000 (kétezer leuig terjedhető birsággal büntettetik stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom