A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 45. szám - A budapesti kir. tábla elnökének körrendelete

Tizenharmadik évfolyam. 45. szám. Budapest, 1894. november 11. V., Rudolf-rakpart 3. sz* Kiadóhivatal: V.. Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézcndők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY,) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvedek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér­mentve küldve : Negyed érre 1 fit 50 ki Fél » 3 » — » Egész » 0 » — > Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : A budapesti kir. tábla elnökének körrendelete. Irta : H 1 a t k y Endre a nagyváradi ügyvédi kamara elnöke. — Néhány kontrovers magánjogi kérdés. Irta: dr. Admetó Géza, Budapest. — A csatlako­zás mint önálló felebbezés bejelentési határideje az új sommás eljárás­ban. Irta: I. Tatics Péter, budapesti kir. táblai tanácsjegyző. II. dr. Fóthi Sámuel, ógyallai ügyvéd. — A gyámság történeti fejlődése. Irta: Somogyi József. — Belföld. (A budapesti kir. tábla elnöke és az ügyvédek. — Dr. Vécsey Tamás, felolvasás a magyar magánjog és gröf Széchenyi Istvánról. — A budapesti kir. tábla elnökének kör­irata a sommás eljárás életbelépte alkalmából.) — Nyilt kérdések és feleletek. (A fizetési meghagyási törvény magyarázatához. (Kérdés.) Irta: dr. Hexner Lipót, liptó-szent-miklósi ügyvéd.) — Irodalom (A sommás eljárás, kapcsolatban a fi/etési meghagyásokról szóló és a törvénykezési bélyegekre és illetékekre vonatkozó törvényekkel. Irta : dr. Kiss Károly, nagykikindai ügyvéd) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRCA : Matlekovits Sándor új könyve. Irta : Révai Bódog, Budapest. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) XA budapesti kir. tábla elnökének kör­rendelete Irta : HLATKY ENDRE, a nagyváradi ügyvédi kamara elnöke. Közelebb egy körrendelet látott napvilágot,*) melylyel foglalkozni a jogszolgáltatás érdekében szükségesnek tartom. De szükségesnek tartom az ügyvédi kar tekintélye érdekében is, mely tekintély fentartása nem kevésbé állami érdek, mint a birói kar tekintélyének ápolása. Sajnos, hogy egy oly tekintélyes testületnek, mint a buda­pesti kir. tábla elnöke, úgy látszik, más véleménye van. Sajnos, hogy oly hang és kiindulási álláspont oly nagy tekin­télyű egyénben is meg képes gyökerezni, mint a táblai elnök ur. A napokban életbelépett uj sommás eljárásról szóló törvény egy uj jogszolgáltatást van hivatva megteremteni. Az alapelv : a szóbeliség az, melyet évtizedek óta a jogász­gyűlések, ügyvédgyülések egyedül üdvözítenek hirdettek Reményekkel is nézünk a jövő felé, dacára, hogy tudjuk, miszerint annak a gyakorlati életben való alkalmazása ezernyi nehézségekbe fog ütközni s hogy létezik némelynél az aggo­dalom, *hogy a kir. törvényszékek, mint a ténykérdés­ben utolsó felebbezési forumok aligha fognak teljes jogbizton­ságot nyújtani. De mi, kik hivei vagyunk a szóbeliségnek, örömmel üdvözöltük november első napját, mely az első nagy lépést hozta meg jogszolgáltatásunk helyes alapra leendő kifejlesztésének. Örömünk nem lehet etartós. Vértessy Sándor kir. táblai elnök ur megzavarta azt. Kibocsát egy körrendeletet a buda­pesti kir. tábla területén levő kir. törvényszékek elnökeihez melyben tulajdonképen nem mond semmit, mert meg van győződve, hogy »a törvényeket már eddig is gondos tanulmány tárgyává tette s azoknak szellemébe teljesen be­hatolt.* — »Épen azért a magam részéről csupán arra óhajtom . . . figyelmét felkérni, hogy a fentebb emiitett célok elérése végett a bíróság vezetési és felügyeleti jogkörében odahatni szíveskedjék, hogy különösen a felébb e­zett ügyek tárgyalásánál az ügyvédi képvise­letnek a méltányosság mérvét esetleg meg­haladó, az érdemleges védekezésre nem vo­natkozó túlhosszadalmas fejtegetései és vitatkozásai a gyors igazságszolgáltatás ér­dekében — a jogvédelem sértetlen biztosítása mellett — a törvényes korlátok közé szorít­tassanak és úgy ezzel, valamint a tárgyalásoknak min­den irányban higgadt és tárgyilagos vezetésével a bíróság tekintélye szükség esetén az ügyviteli szabályok 40. §-a rendeletének szigorú alkalmazása és kellő erély kifejtése mellett csorbítatlanul fentartassék és megóvassék.« A tisztelt elnök úrnak tehát nincs egyéb szava, mert hisz a törvény szellemébe az elnökök ugy is behatoltak. Egyetlenegy volt, mit egy ily fontos törvény életbe­lépése alkalmával mondani akart, az; hogy az ügyvédi szólás szabadságot korlátozza. Volt-e erre szükség? Bemutatni az ország ügyvédi ka­rát, mint olyat, kivel szemben jó előre figyelmeztetni kell a bírákat, hogy kövessenek el mindent, hogy az ügyvédek túl­kapásaival szemben megvédjék az igazságszolgáltatást. Két indok vezeti a körrendeletet. Egyik a »gyors« igazságszol­gáltatás. Mindenki tisztában van azzal, hogy az igazságszol­gáltatás gyorsaságát nem az ügyvéd akadályozza meg, hanem a jogbizonytalanság, mely mellett mindenki a legfelsőbb fóru­mig viszi ügyét és a munkaerő hiánya. Ugy tudom, hogy eddig sem a budapesti kir. táblán, sem a kir. Curián nem volt szóbeliség és mégis péld. ez utóbbi bíróságtól másfél év alatt sem lehet ítéletet nyerni. A másik érv, hogy a bíróság tekintélye meg­óvassék. Hát az fogja megvédeni a tekintélyt, ha az ügyvédek »túlhosszadalmas fejtegetései* helyett a jog védelmében köte­lességét teljesítő ügyvédektől a szó minduntalan megvonatik ? Senki sem nagyobb tisztelője a birói kanrak, mint én és nem is óhajtja senki annak tekintélyét minél magasabbra emelni, de ugy vélem, hogy a körrendelet a tekintély emelését nem fogja előmozdítani, ellenkezőleg féreértelmezésre fog vezetni, mert mindenki valami nagyot keres abban, hogy a körren­delet mindenről hallgat, csak épen azt a kérdést tartotta ki­emelendőnek. Aztán ha kell a bitó tekintélyére törekedni, ép ugy kell az ügyvédi tekintély fokozását is szivünkön viselni, mert sze­rintem nagyon is elsőrangú tekintély szükséges azon karnak, melynek kezében a jog védelme, független, szabad védelme van letéve, sőt a felebbezési forumok előtt a felek ügyvédi védelemre kényszerítve vannak. És mikor az elnök ur a birói tekintélyre hivatkozik, rendeletével a nagyközönség szemében, de a birák előtt is ezen ügyvédi tekintély alásülycsztéséhez nagyban hozzájárul. Sajnáljuk, hogy a midőn az hangoztatik más felől, hogy az új törvénynek az életbe átültetésénél a birói és ügyvédi kar együttes közreműködésére van szükség, ilyen hang za­varja meg a legnemesebb törekvéseket. Midőn a körrendeletet olvastam — mint magam is ügyvéd — sértőleg hatott reám e megszégyenítő feltevés, mit az a rendelet lehet, nem is öntudatosan, lehet, sőt fel­tétlenül hiszem, a legjobb akarattal, magában foglal. — De bármi legyen is a mentő körülmény, a tény megvan, melylyel szemben a magyar ügyvédi kar nevében, mely ezt nem érdemli meg, de el sem fogadja s mely bármely kör­rendelettől sem ijed meg, ha arról van szó, hogy fele jogait védelmezze, tiltakozni kell. Hiszem is, hogy az ügyvédi ka­marák sem fogják azt szó nélkül hagyni Nem is hagyhatják. Annyit engedjen meg a körrendelet, hogy az ügyvédnek is legyen önérzete. *) Közölve a >Jog« 44. számában. Lapunk mai száma 1Q oldalra terjed.

Next

/
Oldalképek
Tartalom