A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 44. szám - Húsz forintig terjedő perek az új sommás eljárásban - Bányajogositvány-alkatrészek, tartozékok és bány-iparművek telekkönyvezése

A J O Gh 317 könyv tárgyút képező ingatlannak mondotta ki s enuck folytán a zálogjogi rangsorozat tekintetében is a bányatelekkönyvi bejegyzést nyilvánította érvényesnek; egyidejűleg elutasította a svedléri 1,348. számú telek jegyzőkönyvben zálogjogot nyert hitelezőket azon kérelmükkel, hogy zálogjoguk a telekjegyzőkönyvböl a bányatelekkönyvbe azon rangsorozatban és érvénynyel vezettessék át. a melyben azok a svedléri 1,348. számú telekjegyzőkönyvben bekeblezve lettek. Ezen Ítéletet a budapesti kir. itélö tábla l*. 250/1888 szám alatt megváltoztatta, kimondván : hogy a svedléri 1,348. sz. telekjegvzökönyv C. lapján bejegyzett terhek, az ottani bejegyzés rangsorozatában a bányabirósági telekkönyvbe átvezetendök. Indokul felhozta, hogy bár az olvasztó-huta a báuyakönvvbe még 1852. évben lett bejegyezve és később a polgári telekkönyvbe is fel lett véve, a nélkül, hogv abba feljegyeztetett volna azon tény, hogy az olvasztó-huta már bányakönyv tárgya; tehát az olvasztó-huta bányabirtok minőségének feltüntetése előtt, a polgári telekjegyzökönyvben az ingatlanra jóhiszemú'leg szerzett nyilvánkönyvi jogok joghatályosoknak tekintendők, annálfogva azoknak bejegyzésük rangsorában a bányakönyvbe való átvezetése elrendelendő volt. Ezen másodbirós.ígi Ítéletet a m. kir. Ouria 819/1890. szám alatt helybenhagyta. Ily kettős, sőt hármas telekkönyvi bejegyzés tárgyául szolgált bányabirtok számos fordul elő, melyekre vonatkozólag a polgári telekkönyvben nincsen az ált. bányatörvény 117. §-nak megfelelő megjegyzés, sem a bányatelekkönyvekben nincsen feljegyezve, hogy azok egyszersmind a polgári telekkönyvben is bejegyezvék. Ilyen módon telekkönyvezett bányaipar-müveket, az általánosan ismertebbek közül felemlítem a prakfalvi »Ludmilla« Hoch Ofen, a marghfalvi »Maria Eisenwerk«, Merényi »Merét:y« védnév alatti vasgyártelepeket, a »Phönix-Hutta«, »lstván-llutta« védnevek alatti huttamüveket, melyek a bányakönyvben a »Waldbürgerschaft« tulajdonául bejegyezvék. Ezen telek, illetve bányatelekkönyv vezetésétől eltér a »Krorapach-Hernádi« vasgyártelep, mely a bányakönyvben »Krompach-Hernáder Eisen\verk« védnév alatt van bejegyezve. Alkatrészei szintén bányakönyvi bejegyzés szerint 9 vasköbánya, 2 vízesés, 13 épület, 7 darab száutóföld és rét. A tulajdonosok, mint részvényesek nevei, mint alakult bányatársulat részvényesei, csakis a bányakapitányság által vezetett könyvekben foglaltatnak, mint ingó dolgot képező vagyon. Ezen vasmű-ipartelep a krompachi 1. sz. telekjegyzökönyvben a »HernádKrompachi vasgyártársulat« nevére (az egyes tulajdonosok megjelölése nélkül) van felvéve és az ált. Lányatörvény 119. §-a értelmében azon megszoritás kitüntetve, hogy ezen vasmüeélokra fordított birtokra telekkönyvi bejegyzések nem eszközölhetők. A jelzett kettős telekkönyvezés hátrányos minőségének további felderítésére megemlítem azon esetet, a midőn a bányajogositvány elenyészte, annak elvonása által a bányakapitányság megkeresése folytán a bányatelekkönyvben feljegyeztetik s ha a 2J9. ij-ban körülirt árverés folytán a 260. §. értelmébeni eljárás mellett a jogosítvány annak külalkatrészeivel másoknak újból adományoztatik. Mi történik a polgári telekkönyvekben levő bejegyzésekkel i kinek tulajdonát képezi az elvont bányából, vagy huttából kikerült gorcz, hánya, salaktömeg s azok által elfoglalt terület .J s sok esetben azokon nőtt élőfa termék? A .bányatelekkönyvek, azok tartalma, kezelésének ezen részletesebb ismertetése után áttérek az álta'am felvetett kérdésekre vonatkozó véleményem felsorolására. Az első kérdés re. Miután a községek határa, minden egyes földszinti területei, habár azok esetleg hasznavehetetlenek is, úgy a hiteltelekjegyző könyvi helyszínelés, mint az adókatasteri eljárás, de a birtokszabályozási úrbéri perek rendszabályai szerint is térképezendők s a térképezett terület mindenikének mívelési ág szerint való hasznavehetősége, a tulajdonosok neve megjelölése feltétlenül szükséges, annálfogva a rendelet idézett szakasz pontjainak megfelelőleg a bányajogositvány földfeletti alkatrészei, tartozékai is tekintet nélkül arra. hogy azok esetleg bányatelekkönyvi bejegyzés tárgyai is, szintén feltétlenül térképezendők s azok mívelési minősége, hasznavehetősége, a tulajdonos neve telekköuyvezendő is. Azonban szükségesnek vélném a bányajogositvány tartozékát képezett területre vonatkozólag bejegyezni, hogy gorcz, hánya, salak stb. bányatermékkel fedett s azt is, ha az ily bányatermék már élőfával benőtt és erdő minőségével is bir. A második kérdésre. Az idézett ministeri rendelet intézkedését a birtokos tulajdonjogának biztosítására, az ingatlan teljes hitelképességére és az esetleges hitelezők érdekeinek megvédésére elégségesnek nem vélem ; mert nem intézkedik azon igen gyakran bcállható esetre, ha az ingatlannak bányajogositvány alkatrész, vagy tartozék minősége a polgári telekkönyvből ki nem tűnik, de a bányatelekkönyvi tulajdonos annak e minőségét megjelöltetni nem kéri; mert nem intézkedhetik azon esetre, ha a telekjegyzőkönyvben bejegyzett tulajdonos neve, a szintén közokiratot képező bányatelekkönyvbe bejegyzett tulajdonos nevével nem egyezik és ezek mindketteje nem egyezik a szintén közokiratot képező cégbejegyzéssel sem, a mely eset pedig nem példa nélküli. Mellőzve a fentebb felsorolt különbözőségekből eredhető eshetőségek tömkelegét, csak egy esetet említek. Nehogy az ált. bányatörvény 254. tj. szerinti eljárás esetében, ha t. i. midőn a jogerejüleg elvont bányajogositvány és az annak földfeletti alkatrészei, tartozékaira is hivatalból rendeltetik el a kir. törvényszék mint bányabiróság által az árverés, a bányabiróság oly területet, épületeket árvereztessen el, a melyek a polgári telekjegyzőkönyv szerint már nem képezik a bányatelekkönyvileg feljegyzett végrehajtást szenvedő tulajdonát. Énnek elkerülésére feltétlenül szükségesnek s helyesnek vélném, hogy mielőtt a telekkönyvi betétek szerkesztése valamely községben megkezdetnék, a telekkönyvi hatóság közölje a bányabirósággal, de szerény véleményem szerint tekintve, hogy némely vidékre csak több évek múlva kerül a tlkvi betét szerkesztése, most már általában utasíthatnának minden polgári telekkönyvi hatóságot, hogv záros határidő alatt közöljék a kir. törvényszék mint bányabiróságokkal mind azon jószágtestek telekkönyvi másolatait, a melyek bányajogositvány alkatrészeit, tartozékait képezhetik, tekintet nélkül arra, hogy azoknak e minőségük a telekkönyvben fel van tüntetve, avagy nincsen. Utasitaudók lennének a bányabiróságok, hogy ezen telekkönyvi másolatokat az illetékes bányakapitánysággal, illetőleg bányabiztossággal mint a báuyatartozékaira nézve — hivatalos hatáskörük és eljárási módjuknál fogva — teljes helyszini ismerettel bíró hivatallal, közöljék szintén záros határidő alatt teendő olyneraü indokolt nyilatkozattétel végett, hogy azokban fel vannak-e véve a tettleges birtoklásnak megfelelő mindennemű, minőségű és jogcímű azon területek, épületek, a melyek bányajogositvány vagy bányaipari alkatrészét vagy tartozékát képezik. És ha felvéve nem találtatnának, melyek és melyik bányakönyvi lapon felvett bányához tartozók hiányzanak, ennek kiegészitéseül kérendő lenne a tulajdonosok neve bejegyzésének helyességére vonatkozó nyilatkozat is. Ezen nyilatkozatok beérkeztével, úgy a telekjegyzökönyvek, mint a bányakapitánysági nyilatkozatok a bányatelekjegyzőkönyvvezetőnek kiadatnának azon meghagyással, hogy azokat a bírósági bányatelekkönyvi lapokkal összeegyeztesse és ezen munkálatának eredményiről minden egyes bányajogositványra vonatkozólag tegyen Írásbeli jelentést. Ezen muukálatok beérkezte utáu a bányabiróság elrendelné, hogy a be nem jegyzett földfeletti bányaalkatrészek, tartozékok, bányaiparmüvek a telekkönyvbe is beiktattassanak és azzal egyidejűleg feljegye/.tessék, hogy azok melyik polgári telekjegyzőkönyvben és kinek vagy kiknek tulajdonokul van bejegyezve; feljegyeztetni rendelné azt is, hogy azok a polgári telekjegyzőkönyvben zálogjoggal vagy szolgalmi joggal vannak-e terhelve vagy sem. Ezen intézkedéséről, valamint az egészen helyesen felvettnek bizonyult ingatlanokra vonatkozólag is, a bányatörvény 117., 119. g-ainak megfelelő eljegyzés elrendelése végett a telekkönyvi hatóságot értesítené, szóval a bányabiróság intézkedni köteleztetnék az iránt, hogy a bányabirósági, bányakapitánysági, illetőleg bánya] biztossági és polgári telekkönyvek a bányajogositványok alkatrészei, tartozékai, a bánya iparmüvek tekintetében, összhangzásba hozassanak s összhangba vezettethessenek. Utasitandóknak vélném a kir. törvényszék mint bányabiróságokat az iránt is, hogy ha az elvont bányajogositványok és azok tartozékainak is az ált. bányatörvény 234. §. értelmében való becslését és árverését rendelik el, erről azon telekkönyvi hatóságot, melynek területéhez tartozik azon község, a melynek határában van az elvont bányajogositvány — keressék meg a végrehajtási becslés és árverés feljegyzése végett és pedig a bányatelekkönyvi lapnak — a bányajogositvány védnevét, adományozási idejét, a határbeli düllőnek, a hol adományozva lett tüzetes megjelölését tartalmazó kivonatával. A telekkönyvi hatóságok szintén utas'tandók lennének, hogy az ily megkeresést, habár a telekjegyzőkönyvi lap száma meg nem jelöltetik is, lehetőleg foganatosítsák s hozandó végzésüket minden esetben nemcsak az érdekelt felekkel, hanem a bányabírósággal is sürgősen közöljék s ha esetleg a végrehajtási árverés tárgya zálogjoggal lenne terhelve, a végzéssel együtt a telekkönyvi lap hivatalos hiteles másolatát is és pedig még az árverési határnap előtt küldjék meg a bányabiróságnak. Utasitandóknak vélném a telekkönyvi hatóságokat az iránt 1 is, hogy ha a bányajogositvány alkatrészeit, tartozékait, bányaiparműket tárgyazó telekkönyvi jószágtestekre kéretuék a C. j lapra való bejegyzés, az ily kérvényeket a kezelésük alatti telek| jegyzőkönyvi másolattal elintézetlenül az illetékes bányabirósághoz küldjék át. Ezen intézkedések a »Bányatörvény« és »Bánvatelekköny\i« törvényjavaslatoknak törvényerőre való emelése előtt is minden nekézség nélkül az igazságügyi és pénzügyminisztériumok által, az 188G. évi XIX. t.-c. 79. §-a alapján megtétethetnének és pedig annyival inkább, mivel tudomásom szerint ez idő szerint a legutóbbi szakértekezlet határozata alapján. 1880. évben készített j »Bányatörvényjavaslat« 65—72. §-aival összhangzásba vannak és j a hivatkozott §-okban foglalt határozatok gyakorlati érvényesülését megkönnyitenék és többféle bonyodalmak keletkezését el j hárítanák. A harmadik kérdésre. Erre megfelelni látszik a m. kir. Curiának általam fentebb ismertetelt határozata. Azonban én a kir. Curiának azon határozatot hozott tagjai iránt érzett tiszteletem mellett sem ismerhetem el annak feltétlenül helyes voltát. Ugyanis mind a budapesti ki-